Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
5. szám - W. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés és aerob iszapstabilizálás
214 Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. W. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés 4. táblázat 8 változatra kidolgozott összehasonlító viszonyszámok Ta6ji. 4. riapaMempbi ÖAH omnocumeAbiweo cpaenusamin 8-u eapuaHmoe Table 4. Comparative indices developed for 8 alternatives Vált. E. ül. I. roth. B* V Bi í.x.TS/í t» t BB B R(F) x.TSR j/KOI rel. »7KOI 1. + + 1,0 1 1 1 0,44 0,87 1 2. + + 0,5 1,8 2 2 0,26 0,90 1,03 3. — + 1,0 1,7 1,1 1,5 0,27 0,90 1,03 4. — + 0,75 2,1 1,6 2 0,21 0,91 1,05 5. — + 0,5 2,9 2,5 3 0,15 0,92 1,06 6. — — 0,5 2,9 2,5 3 0,15 0,92 1,06 7. — — 0,25 4,3 5,8 6 0,11 0,93 1,07 8. + 10/0,5 1,3 2,5 1,2 0,20 0,91 1,05 változat (előülepítéssel bíró eleveniszapos tisztítás, BR= 1 kg/m 3-d terhelés + anaerob rothasztó) értékeit vettük. Kísérletek történtek különböző berendezések (Bécs-Blumental, Zellerbecken) üzemi eredményei felhasználásával a tisztított szennyvíz minőségének a megbecsülésére. Ebben az esetben egy nagyobb (100 000 leé feletti) szennyvíztisztító telep tisztított szennyvize jellemzőinek középértékeiről van szó, amelynél nincsenek a szennyvízminőséget megváltoztató ipari szennyvíz hozzávezetések. • A számításnál feltételeztük, hogy az elfolyó tisztított szennyvíz oldott maradék szennyeződésének (pl. KOI) %-os értéke a fokozott hatásfokú tisztítás esetében lineárisan növekszik az oldott anyagokból és az aktív iszaphányadból képzett iszapterheléssel: Se So~ 1 B R(F) Se . W x^TSr Sö (maradek ) (K-t lásd. a 20. ábrán) Az oldott anyagok által okozott terhelés esetében csak az eleveniszapos medence nagysága a mértékadó, hogy van-e előülepítés, vagy nincsen, nem számít, hiszen az előülepítés nem tartja vissza az oldott anyagokat. Számos vizsgálat alapján becsülve B RIF ) = 0,5 B R (BOIs) A kétlépcsős eleveniszapos eljárásnál a második lépcső vonatkozásában BR(F)= 0,8 B R és « = 0,6 értéket állapítottak meg. Pótlólagosan relatív vonatkozások kerültek megállapításra, ahol ismét az első változat értékei szerepelnek összehasonlítási alapul. A KOI csökkenés relatív értéke megadja a hasznosulást, vagyis az elfolyó szennyvíz csökkentett KOI terhét, szemben az 1. sz. változattal. Ha a tisztítóhatásnak ezt a relatív hasznosulását az évi költségek relatív értékével osztjuk, akkor a hasznosulás-költség aránya a KOI csökkenés alapján kiszámítható (5. táblázat). Tekintettel arra, hogy a szennyvíztermelőt a jövőben a KOI terhelés alapján kötelezik bevezetési díj íizetésére, ezt egy második számítási menetben vettük figyelembe. 20. ábra. Maradék KOI szennyezés kísérleti eredményeinek számításos meghatározása Puc. 20. Paciemnoe onpedeAenue ocmamowoeo 3HateHun XIIK Fig. 20. Analytical determination of experimental results on residual COD pollution Minél nagyobb a hasznosulás : költség arány, annál kedvezőbben ítélhető meg a változat. Ha az érték nagyobb, mint „1", akkor ez azt jelenti, hogy dacára az abszolút értelemben vett magasabb 5. táblázat 8 változatra kidolgozott költség és haszon arány (KOI alapon) TaöA. 5. CoomHOUieHUH 3ampam u őoxoúoe no 8-u eapuanmaM Table 5. Cost-benefit ratios developed for 8 alternatives 10 25 50 100 250 1. 1 1 1 1 1 2. 0,98 0,96 0,95 0,93 0,92 3. 1,10 1,04 1,02 1,00 1,01 4. 1,10 1,04 1,02 0,99 1,00 5. 1,06 1,01 0,98 0,95 0,95 6. 1,12 1,01 0,97 0,92 0,90 7. 1,12 1,03 0,98 0,91 0,91 8. 0,98 0,94 0,92 0,90 0,89
