Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Balogh János–Tallér György: Nagyüzemi tartályos csepegtető öntözőberendezés

20 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Balogh J.—Tallér Gy.: Nagyüzemi tartályos csepegtető kében — nyomásszabályozásra mindenképpen szükség van. A nyomásszabályozás lényegében kétféleképpen tönténhet — nyomáscsökkentő szelepekkel, vagy — kiemelt tartályok alkalmazásával. Nyomáscsökkentő szelepekkel a csepegtető szárnyvezetékek kezdő pontján mutatkozó nyomást csak nehezen lehet 5—8 m(v. o.) alá szabályozni. Kiemelt tartályok segítségével azonban ezek a nyomásértékek könnyűszerrel csökkenthetők a 2—5 m(v. o.) közötti értékekre, sőt szükség esetén még ezek alá is. A tartályos nyomásszabályozás alkalmával a csepegtető öntöző szárnyvezeték csoportokhoz szükséges üzemi nyomást legtöbbször 2—5 m-rel a terep felszín fölé emelt tartállyal biztosítják. Az öntözőhálózat — esetleg a vízkivételi mű — csupán ebbe a tartályba nyomja fel az öntözővizet. A tartályos nyomásszabályozás ezért az alábbi előnyökkel jár: — a tartályok vízellátásához szükséges kicsiny üzemi nyomás energiamegtakarítást tesz lehetővé; — az öntözőberendezés alacsony üzemi nyomása nagy csepegtetőtest átmérőket enged meg, ami csökkenti vagy éppen megszünteti a szűrés szükségességét, — a tartályok segítségével a kortyonkinti öntözéshez szükséges kis nyomás egyenletesen és pontosan beállítható. Bár a kiemelt tartályok jól felhasználhatók nyomásszabályozáshoz mind — cseppenkinti (folyamatos) mind — kortyonkinti (szakaszos) öntözés esetén, tartályos nyomásszabályozásra főként kortyonkinti öntözés (szakaszos üzem) esetén kerülhet sor. 1. ábra. A pisai egyetemen kifejlesztett néhány tartálytípus Abb. 1. Einige durch die Pisaer Universität entwickelten Behältertypen Cseppenkinti öntözés esetén ugyanis a tartályba ömlő és az abból távozó vízhozamnak azonosnak kell lennie. Ellenkező esetben a víz túlcsordul vagy a tartály ürül ki. Ez esetben tehát Qé=Qu, (i) ahol Qé= a tartályba érkező, Qa= a tartályból távozó vízhozammal. Kortyonkinti öntözésnél a tartályt feltöltődése után a feltöltődésnél gyorsabb ürülést biztosító szerkezettel kell ellátni. Ez teszi lehetővé a csepegtető testek szakaszos üzemelését a ,,kortyok"-nak megfelelő vízadagok és az utánuk következő hoszszabb öntözési szünetek beállítását (1. ábra). Ez esetben Qi^Qu, (2) E feltétel teljesítése esetén azonban a tartályhoz csatlakozó öntözőhálózatnak az egyes „kortyok" révén kiürülő része ne legyen nagyobb térfogatú mint a tartály hasznos térfogata. Vagyis az egy ürüléssel távozó vízmennyiség a csatlakozó hálózat kiürülő részeit újra töltse fel. A csepegtető testek továbbműködését, vagyis a „kortyok" kialakulását a tartály ürülése közben is folyamatosan érkező Qé vízhozam biztosítja. Tehát Vt^V

h, (3) ahol VT = a tartály hasznos térfogata, VH = a csatlakozó öntöző hálózat kiürülő részének a térfogata. Ez jelenti a tartályos nyomásszabályozás egyetlen hátrányát. A tartály hasznos térfogata kortyonkinti öntözés esetén tehát meghatározója az egy tartállyal megöntözhető területek kiterjedésének. Fentiek alapján — mivel felszín alá helyzett osztóvezetékekkel csupán a csepegtető szárnyvezetékek kiürülését kell számításba venni — az 1 m

3 hasznos térfogatú magastartállyal ellátható szárnyvezeték hosszak és öntözhető területek jellemző értékei a következő 2. táblázatban találhatók. 2. táblázat 1 m

3 hasznos tartály tértogathoz tartozó szárnyvezeték hosszak és öntözhető területek Tabelle 2. Zu einem Behälter mit lm

3 Nutzinhalt gehörende Zweigleitungslängen und Bewässerungsflächen Szárnyvezetékcsövek Az öntözhető terület kiterjedése belső átmérője [mm] hossza [m] gyümölcsös szőlő 5 m-es 3 m-es sortávolság esetén [ha] 16 13 10 5 000 7 600 12 000 2,5 3,8 6,0 1.5 2,3 3.6 Magastartályos nyomásszabályozás nagyüzemi berendezésekhez Az egy tartállyal öntözhető terület 2. táblázatban ismertetett kiterjedése egy-egy nagyobb csepegtető öntözőberendezéshez a tartályok tucatjait,