Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
4. szám - Tóth András–dr. Bulkai Lajos–Kiss János–Pinkola László: „Metanull” gáztalanító
Tóth A.—dr. Bulkai L.—Kiss J.—Pinkola L.: „Metanull" Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. 163 A költségek alakulása a következő: 700—1500 m 3/nap (átlag 1100 m 3/nap) teljesítményű vastalanító 2 db 0 2200 mm-es szűrővel, szerelvényekkel, vezetékekkel, szűrőkaviccsal, 860 000 Ft gépház, öblítőberendezés, légoxidációs kompresszorok 745 000 Ft hőszigetelés 90 000 Ft 1 695 000 Ft A fajlagos költség tehát 1 695 000 illetve 700 1 695 000 2420 Ft/m 3/nap = 1130 Ft/m 3/nap közötti, 1500 átlagosan = 1775 Ft/m 3/nap. Közismert, hogy a technológiai berendezések fajlagos beruházási költsége erősen függ a kapacitástól. Mivel a Metanull ,,200"-as naponta 302 m 3-t gáztalanít és vastalanít, a ,,400"-as 626 m : i-t, a ,,600"-as pedig 979 m 3-t, az egybevetés elsősorban utóbbival reális. Mindebből látható, hogy a vastalanítást is biztosító „Metanull" gáztalanító fajlagos beruházási költsége kedvezőbb, mint a hagyományos (csak) vastalanító berendezésé. Megjegyezzük, hogy a beruházási költség még módosulhat a konstrukció fejlesztése, az árváltozások következtében. Világos előttünk, hogy bármily csekély a berendezések üzemköltsége, a gazdaságosságról alkotott kép csak ezzel együtt teljes. Ehhez azonban még hosszabb üzemi tapasztalat szükséges. 9. További lehetősegek Az utóbbi időben elkészült „Metanull" típusú gáztalanítók mindegyike kielégítette a 0,8 Nl/m :! metán-határértéket a gáztalanított vízben. Ez a határérték az országos vízminőségi szabvánvba (MSZ 450/1—78) is bekerült. Ennek életbelépése óta már nem ajánlott, hanem kötelező előírás, a gázos vizet minden esetben gáztalanítani kell. A kutak vízvizsgálatai arra is rámutattak, hogy a gázos vizek a legtöbb esetben vasat is tartalmaznak, ez a tény a kombinált vas- és gáztalanítókat helyezi előtérbe. Értesülésünk szerint más tervező, illetve kutató csoportok is kialakítottak kombinált gáz- és vastalaítókat, melyek szerkezete, a levegőztetés módja, nyomásviszonyok stb. tekintetében eltérnek az általunk ismertetettől. Következtetésképpen méretezésük is eltérő lehet. Egyes tapasztalatok szerint a gáz és víz közötti kémiai kapcsolat, a vízben oldott egyéb anyagok, keménység stb. a gáztalanítás hatásfokát befolyásolhatja. E tényezők hatásának mélyreható elemzésével, más gáztalanító, illetve vastalanító konstrukciók hatásmechanizmusának, illetve tervezési módszereinek tanulmányozásával szeretnénk méretezési módszerünket finomítani, melyhez a témában érdekeltek tapasztalatait és tanácsát szívesen vettük, és várjuk a jövőben is. További fejlesztéssel az a szándékunk, hogy a „Metanull" gáztalanítókat mangán eltávolítására is alkalmassá tegyük. I R ODALOM \\] Endrey, Gy.—Nyilassy, M.—-Szakáll, K.: Eljárás vízben oldott vas és mangánionok eltávolítására. 156.245. sz. magyar szabadalom. Megjelent 1970. II. 28. [2] Bulkai, L.—Tóth, A.—Kiss, J.— Pinkola, L.: Eljárás és berendezés metángázos kutak vizének gáztalanitására. 169.658. sz. magyar szabadalom. Megjelent 1976. XI. 8. [3] Horváth, I.: A csatornázás és szennyvíztisztítás hidraulikája, Budapest, 1976. VIZDOK 352. o. [4] Németh, E.: Hidromechanika, Tankönyvkiadó, 1963. 26. o. és 444. o. Budapest. [5] Karácsony, S.: Kutak gázvizsgálatainak tapasztalata. Hidrológiai Közlöny, 1975. 12. 565. o. [6] Bjeszkou, Sz. D.: Ipari Fizikai-Kémiai Számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. 514. o. Entgaser „Metanull" Tóth, A.—Dr. Bulkai, L.—Kiss, J.— Pinkola, L. Das explosionsgefährliche Metán kann aus Brunnenwässer entfernt werden, wenn man seinen partiellen Druck vermindert. Wenn zu diesem Zweck Belüftung angewendet wird, so werden die im Wasser gelösten Eisenverbindungen oxydiert, sie werden unlösbar und imfolge der Verminderung der dazugehörenden Kohlensäurekonzentration, wird Wasserstein ausgescheidet. Eisenverbindung-Niederschlag und Wasserstein kann sich im Entgaser oder in den Kohren absetzen. Der Wasserstein verursacht nur Verstopfungen, an die ausscheidenden Eisenverbindungen können sich aber Eisenbakterien ansiedeln, deren eisenoxydierende Wirkung die Rohrwände angreift. Deshalb ist die Entgasung von eisenhaltigem Wasser ohne Enteisenung nicht zulässig. Die Lösung ist, in einem mit Kies von 5 mm 0 gefüllten Turm wird von oben in feiner Verteilung Wasser gesprengt und der Turm von unten (gegenströmig) belüftet. Der an der Oberfläche des Kieses ausscheidende Wasserstein und die Eisenverbindung wird zusammen mit der zeitweise beseitigten Füllung aus dem System entfernt. Der gereinigte Kies kann von neuem verwendet werden. Die Verweilzeit des im Entgaser durchsickernder Wasser wurde mit der Sinkoff-sehen Formel berechnet. Wir haben über Gasaustreibungsversuche den Zusammenhang zwischen Verweilzeit der inzublasenden Luft und dem Quotient des zu entgasenden Wassers im Falle von verschiedenen Entgasungswirkungsgrade bestimmt. Nach der hydraulischen Bemessung haben wir die Entgaser in 3 Grössen projektiert (200—400—600 1/min) und auch die Stabilitätsuntersuchungen durchgeführt. Aufgrund der veröffentlichten Bemessung können die Projektanten Entgaser von entsprechender Grösse auswählen. Sämtliche seitens der Nagykunsági Bauindustrie-Genossenschaft (Karcag) bisher angefertigten Entgaser haben den Gasgehalt der Brunnenwässer den Vorschriften entsprechend unter 0,8 Nl/m 3 reduziert. Laut eingehender Untersuchung der Entgaser wurde gleichzeitig der ursprüngliche, 0,95 mg/1 betragende Eisengehalt auf 0,15 mg/1 verringert.
