Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

126 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: A partiszűrés menden Fälle erfasst. Die die verschiedenen Fälle charakterisierenden Untersuchungen lassen jene Zusammenhänge gut wahrnehmen, und zahlenmässig kennzeichnen, die zwischen den wichtigsten Faktoren bestehen. Die gezeigten Abbildungen sind nicht nur veranschaulichend sondern ersetzen und ergänzen auch die während den praktischen Aufgaben ausführbaren Berechnungen. Die hydraulischen Untersuchungen der vereinfachten Fälle der uferfiltrierten Wassergewinnung sind zugleich die Ausgangsbedingungen der genauen Kennzeichnung der komplizierteren, in der Praxis für gewöhnlich vorkommenden Umstände. 0 THApaBJiHwecKOM onHcaHHM ynpomeHHbix sapuaHTOB 3aöopa BOflbi CKBAWHHAMH B 30He ßeperoBoii (JWJIbTpaUHH AyäecKU, f.

—d-p Kapanonb, III. 3a6op BOFLBI AJIH riHTteBbix HY>KA B 30He őeperoBoií (j)HNBTPAUHH —jiymiiHii cnocoß K NCN0JIB30BAHHK> BbiroAHbix npHpOAHUX yCJIOBHH, OÄHaKO COnpOBO)KAaeTCH qacTbiMH noMexaMH BHeuiHero npoHCxo>KAeHHH. TaKHM 06pa30M OnTHMajIbHbie peilieHHH HeOÖXOAHMO HCKaTb C006pa3yHCb c AHHaMHKOii ycJioBHíí B0A03aő0pa; c STOH uejibK) CJIEAYER BbinoJiHHTb aHajTHTH^ecKHe npopaőoTKH. B npouecce B0A03a60pa HCXOAHHM nyHKTOM HCCJieAOBaHHM HBJlHeTCH THApaBJlMKa. C TaKHM nOAXOAOM — BBOAH ynpomaiomne AonymeHHH — MO>KHO paccMOTpeTb OSHIHO BCTPEMAIOMWECH HA NPAKTHKC CJIYQAH. AHAJTH3H PA3;IHQHblX KOHKpeTHblX CHTyaUHH n03B0JlHK)T paCKpblTb H KOJIHHCCTB6HH0 onHcaTb B3aHM00TH0uieHHH, cy mecTByioinHe Me>KAy OTACAbHbiMH rAaBHbiMH (JiaKTopaMH npouecca. npHBeAeHHbie pHcyHKH He TOJibKO HJiJnoerpaTHBHbi HO MoryT ßbiTb none3HbiMH TaKwe h npw BbinoAHCHHH npaKTHMeCKHX paCieTOB HJIH npH AOnOJIHGHHH pe3yjIbTaT0B T3KHX paCHeTOB. THApaBAHqecKoe HccueAOBaHHe ynpomeHHbix cjiyqaeB 3aßopa BOA 6eperoßoü (J)HHbTpai;HH HBJIHCTCH, B TO >Ke BpeMH, KaK 6bi ycAOBHGM K öojiee TiuaTeubHOMy paccMaTpbiBaHHio ycjio>KHCHHbix BapHaHTOB, KOTopwx Ha ripaKTHKe BCTpeqaeTCH AOCT3TOHHO MHOrO. Egyesületi és műszaki hírek Szovjet tudósok vitája a földrajztudomány alapvető fogalmairól és módszereiről A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Földrajzi Értesítője már 1974. 5. számában Preobrazsenszkij, Alekszandrova, Armand és Retejum tollából cikket közölt a hidrológiai tudományokat is érintő földrajz tudományi fogalmak kérdéséről, amely azóta további megvilágításokat is kapott. A vita lényege az, hogy a tudomány eredményeinek kiszélesedése, a rokontudományok párhuzamos térhódítása, valamint a határterületi témák rohamos bővülése nemcsak a tudomány fogalmainak tartalmát bővíti ki, hanem ugyanazon fogalmakra különböző megközelítések is keletkeznek. Ez természetesen félreértésekre vezethet, amelyen úgy próbálnak segíteni, hogy meglehetősen terjedelmes fogalmi és értelmezési jegyzékeket állítanak össze. A fogalmi különbözőségek kialakulásának objektív és szubjektív okai lehetnek. Lényeges, hogy a terminusok és fogalmak önmagukban rendszerint keveset mondanak és nem is önmagukban használatosak. Mindig beletartoznak egy tudományág, vagy rész-tudományszak fogalomrendszerébe, tehát nem egyes kiragadott meghatározások, hanem egy egész tárgykört felölelő fogalomcsoportok elemzése lehet értékes és előrevivő. A tudomány gyakran nyer azáltal, ha szótára változatos, és lehetővé teszi az egyes árnyalatok különböző megközelítésű megkülönböztetését is. Van, aki egyenesen kétségbe vonja a természetesen létrejövő fogalmi megkülönböztétés-rendszer feltételei közötti valamely terminus egyetlen egyjelentésű rögzítését egy és ugyanazon fogalomhoz. A terminus jelentését feltárva rá lehet mutatni egyes más megjelölésű fogalmak azonosságára is, de ilyenkor az is gyakran kiderül, hogy a szóban forgó fogalmak esetleg csak lényeges részeikben fedik egymást, de nem feltétlenül minden egyes — a rész-tudományok számára gyakran lényegessé váló — tulajdonságaikban. Érdekes, hogy a „rendszer", „komplexum", „szisztéma" fogalmaknak nem találtak pontos értelmezést még a földrajztudományon belül sem — ne említsük itt a műszaki tudományok sokféleségét. Hogy a földrajztudósok tisztázásra törekszenek, ez érthető, de természetesen ezzel még nem oldják meg a további tudományok fogalmi kétségeit. (A „rendszer", vagy „rendszer-elemzés" fogalomkör, a hidrológia tudományában sem egyértelműen lezárt...) Annak mintájára, hogy a filozófia az „igazság" fogalmát csak konkrét, és sohasem absztrakt fogalomként ismeri el, előfordult, hogy azt is állították: nincs általános, csak konkrét rendszer. Ez az állítás valóban megfontolást érdemel, mert a „fiktív" rendszerek — elméletileg bármennyire is érdekes alkotások — a gyakorlatban esetleg nem realizálhatók. Végkövetkeztetésként a szovjet tudósok a tudomány szótárának elemzését és rendbentartását hivatásbeli szükségszerűségnek és megszakíthatatlan folyamatnak ítélték. Ehhez a szaktudományokon kívül a logika, szemantika és szemiotika ismeretét és művelését is ajánlották. Dr. Vágás István