Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

3. szám - Dr. Salamin András: Vízrajzi adatok korrekciója számítógép felhasználásával

118 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Dr. Salamin A.: Vízrajzi adatok kai folyamatosságnak tesznek eleget a vízrendszer területi vonatkozásában. A vizsgálathoz a vízállás-észleléseket és a vízhozammérési eredményeket, mint közel megbízható adatokat elfogadtuk, azok javítására, a mérési jegyzőkönyvek tüzetes ellenőrzésére csak egyes esetekben került sor. A görbekorrekció elsődlegesen a vízhozamgörbék extrapolált szakaszáról vonatkozott. A részletes vizsgálat eredményeképpen az alábbiak meghatározására került sor az egyes vízmérőszelvényeknél: — a vízhozamgörbék korrigált extrapolálására (a diszkrét pontokban megadott és lelyukasztott vízhozamgörbéből gépi programmal lehet írott vízhozamgörbét előállítani), — napi, havi és évi közepes vízállás és vízhozamértékek meghatározására (a vízhozam átlagértékeket minden esetben két óránkénti vízhozamsorból határoztuk meg), — olyan gépi adathordozón tárolt adatsorok előállítására, melyekből gépi értékeléssel a kétóránkénti értékekből álló vízhozamsor előállítható. A korrekció alapját elsősorban az évi víztömegek elemzése jelentette, havi víztömegértékek elemzésére csak néhány esetben került sor (ha az évi tömegre vonatkozó eredmények nem voltak kielégítőek, pl. évközben az észlelésben változás történt stb.). A vizsgálat során elért pontosság — évi víztömegre vetítve — ±10% volt, több esetben ennél lényegesen jobb értékeket is el lehetett érni, de előfordult, hogy a korlátozó feltételek miatt a hibát ±15% alá nem sikerült szorítani. A hiba alatt a (3) alatti összefüggésben szereplő e értékét, illetve a hossz-szelvényeknél a fizikai megfontolások alapján meghatározott és elfogadott hosszszelvénytől való eltérést érthetjük. A korrekció során a csapadékértékek területi és időbeni eloszlásának vizsgálata is nagy segítséget nyújthat. A munka nagy terjedelme miatt azonban a csapadék területi megoszlását a vizsgálat során csupán néhány esetben (néhány évnél) vettük figyelembe. összefoglalás A Zagyva—Tarna vízrendszerében mintegy 10 vízmérő szelvény mérési adatainak és észlelési adatsorainak felhasználásával végzett, fizikai törvényszerűségek ellenőrzésére épülő eljárás eredményeképpen mintegy 360 évnyi mennyiségű vízhozamidősor előállítására került sor. A vizsgálat során alkalmazott számítógép új lehetőségeket nyitott meg a vízrajzi feldolgozásában, elsősorban a nagy tömegű — és elengedhetetlenül szükséges — manuális munkák elvégzésében, ugyanakkor a manuális munka csökkentése, illetve gépesítése olyan eljárás alkalmazására adott lehetőséget, mely a korábbi értékeléseknél összetettebb, több spekulatív munkát igénylő megoldást jelentett, természetesen megbízhatóbb adatsorok előállíthatósága mellett. Az (1) összefüggésben megfogalmazott hétváltozós összefüggés előállítása a fizikai, módszertani követelmény figyelembevételével nagy szakértelmet, területi ismeretet, kombinációs készséget igényel, hiszen ettől függ a korrekció eredményessége. Könnyen elképzelhető, hogy valamely korrekció bizonyos szempontból jobb eredményt adhat, míg más feltételek vonatkozásában a korábbi összefüggések hibájának növelését eredményezheti. így pl. a területi — szelvények közötti — korrekció végrehajtása az egyes szelvényekre vonatkozó időbeni folyamatosság egyidejű figyelembevételével (számos korlátozó feltétel mellett) igen összetett feladatot jelent. A vizsgálat igazolta, hogy viszonylag kevés vízhozamméréssel rendelkező vízmérőszelvények adatsorai is előállíthatók. Ez nagyon fontos megállapítás, ugyanis a vizsgált vízrendszer számos szelvényére és az észlelés több időszakára a hagyományos értékelési eljárással nem lehetett, volna vízhozamidősorokat előállítani. A számítási eljárásra épülő adatsor-előállítás csak bizonyos pontosságig javítható, és nem csökkenti a vízhozammérések, geodéziai felmérések fontosságát. A bemutatott eljárás nemcsak a múltbeli adatsorok korrekciójára, hanem a rendszeres — pl. évenkénti — adatfeldolgozások során is hatékonyan használható. A Zagyva—Tarna rendszerében jelenleg már üzemelő vízmérőszelvények száma megközelíti a 30-at, ilyen nagyszámú mérőszelvény adatainak felhasználásával — megfelelő vízhozammérések ismeretében — a vízhozamsorok részletesebb ellenőrzése válik lehetővé: a hossz-szelvények pontjainak nagy száma a tanulmányban ismertetett vizsgálatoknál megbízhatóbb hossz-szelvények szerkesztését teszi lehetővé. A bemutatott eljárás ugyancsak alkalmas a korábbi vízhozamgörbék ismételt korrekciójára az újabb vízhozammérési eredmények figyelembevételével. A Zagyva—Tarna vízrendszerében egyre több tározó épül, a tározók lefolyás-szabályozó hatásának elemzéséhez mind több szelvényre és mind megbízhatóbb vízhozamsorok előállítására van szükség. A bemutatott vizsgálatot havi (esetleg kisebb időegységű) víztömegértékekre is el lehet végezni, ekkor azonban a vízhasználatok hatását is elemezni kell, a vízkivételeket, vízbevezetéseket a hosszszelvényeknél figyelembe kell venni. A bemutatott vizsgálatnál (évi víztömegek elemzésénél) a Zagyva rendszerében a vízhasználatok hatása elhanyagolható volt (a mérőszelvények közötti vízkivételek és vízbevezetések közötti különbség kisebb volt — évi vízmennyiségben vizsgálva —, mint az eljárás hibája). A vizsgálat kiterjesztését jelentheti a csapadékértékek területi és időbeni eloszlásának figyelembevétele (ezen a területen mintegy 70 csapadékmérő állomás napi csapadékadatait lehet a vizsgálathoz felhasználni). IRODALOM [1] Salamin A. : Rendkívüli Zagyva árvíz, 1974. KÖVIZIG kiadvány. 1975. (Szerkesztette: Radványi R.) [2] Salamin A. : Vízrajzi adatok korrekciója számítógéppel. Ifjúsági Napok konferencia, Szekszárd, 1977. [3] Salamin A. : Árvízi előrejelző modell. KÖVIZIG kiadvány. 1977. (Szerkesztette: Radványi R.) [4] VITUKI : Beruházási javaslat a hidrológiai információellátás korszerűsítésére. (Témafelelős: Puskás T.) 1974. Budapest.