Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

3. szám - Jantner Antal: „Vízgazdálkodás és településfejlesztés” konferencia megnyitó előadása, Szekszárd

Jantner A.: Vízgazdálkodás és településfejlesztés Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. 101 távlatú és — ezen belül — hosszú távú időszakra készül az ország egész területére és a hat tervezési-gazdasági körzetre. Az OTT-nek négy alapvető kérdésre kell választ adnia: — a településhálózat szerkezetének racionális alakítása, fejlesztése, illetőleg regionális léptékű rekonstrukciója; — az infrastruktúrális hálózatok, létesítmények térbeli fejlesztése, illetőleg elhelyezése; — az ország térszerkezetének, illetve a területfelhasználásának racionális rendszere ; — a környezetvédelem és a környezetalakítás regionális szintű feladatai. Az OTT most készülő kiindulási hipotézisei már elkészültek; részletesebb kidolgozásuk több alternatívában — a VÁTI és a vele kooperáló ágazati tervező szervezetek, így természetesen az OVH és tudományos intézetek keretében — folyamatban van. A koncepcióalkotás a jelenlegi helyzet sokoldalú, elemző értékelésére, a rendelkezésre álló gazdaságpolitikai döntésekre, valamint az ágazatok által készített elemző, kutatási anyagokra támaszkodik. A koncepcióalkotás tervművelete széles körű egyeztetésre alkalmas állapotban, ez év végére rendelkezésre áll. Az OTT tervezése során felülvizsgáljuk az 1971ben jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót és a megyei településhálózatfejlesztési terveket. A szükséges módosításokat azonban már az OTT fogja tartalmazni. A terv kidolgozása sokoldalú és hatékony segítséget biztosít az ágazatok, a tanácsok s a területfejlesztésben és felhasználásban érdekelt valamenynyi szerv számára telepítési, beruházási tevékenységüknek a területfejlesztési követelményekkel összehangolt irányítása érdekében. Az OTT jól hasznosítható információs bázisul szolgál a hosszú és középtávú népgazdaságfejlesztési tervek, koncepciók kimunkálásához és jelentős szerepet tölt be a város régiók, agglomerálódó térségek, településcsoportok területrendezési tervei kidolgozásának megalapozásában. Az egyéb, kiemelkedő jelentőségű regionális léptékű feladatok közül elsősorban a kiemelt jelentőségű üdülőterületek tervezését említem. Hazánk legjelentősebb nemzetközi idegenforgalmat lebonyolító üdülőterülete a Balaton térésége, amelynek fejlesztése népgazdasági szinten is kiemelkedő feladat. A Balatoni Regionális Rendezési Terv és az e terv alapján készült egyéb műszakifizikai tervek teremtették meg a Balatoni Központi Fejlesztési Program kidolgozásának bázisát. E program hosszú távra határozta meg a fejlesztés irányát, feladatait, a fejlesztés hozzávetőleges költségét, és középtávú ütemekre bontva az egymással koordinált, tényleges fejlesztési feladatokat, a megvalósításukhoz szükséges eszközrendszereket, beleértve az anyagi eszközöket és a szervezetrendszert is. Kormányzatunk kiemelten dotálja e fejlesztési program megvalósítását. A Központi Fejlesztési Programmal együtt elkészült a Balaton Vízgazdálkodás-fejlesztési Programja is, amely a tó és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási koncepciáját határozza meg. A területfejlesztési és a vízgazdálkodás-fejlesztési koncepciók alapján folyik a Balaton fejlesztése. Az elmúlt tíz év során a két program koordinált fejlesztésének jelentős eredménye volt, hogy a regionális vízművek, valamint az üdülési és vízminőségi szempontból egyaránt fontos partszabályozási munkák koordináltan folytak, amit a közös finanszírozás is elősegített. Mindezek ellenére igen nagy gondot okoz a vízminőség romlása. Ennek késleltetése, megállítása több tárca (OVH, ÉVM, MÉM) összefogását igényli. A Balatont követően több kiemelt jelentőségű üdülőterületre készült regionális terv: Velencei-tó térsége, Dunakanyar, Mátra-Bükk üdülőkörzet. E tervek leglényegesebb célkitűzéseit a népgazdasági tervezés ütemével összehangolt akcióprogramokba foglaltuk, amelyek lehetőséget teremtenek a tervekben rögzítettek megvalósításához szükséges pézügyi és egyéb eszközök, valamint az elvégzendő feladatok összehangolására. A területfejlesztés és a vízgazdálkodás kapcsolatában hangsúlyt igénylő téma a termálvízhasznosítás. Hazánkban ugyanis a hidrogeológiai adottságok következtében nagy bőségben fordul elő termálvíz, s ami még lényegesebb, hasznosítása tervezhető, mert nagy biztonsággal előre megbecsülhető nemcsak a vízadó rétegek elhelyezkedése, hanem a vizek hőfoka és összetétele is. Az 1976-ban kidolgozott ,,A termálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom távlati fejlesztési koncepciója.., valamint az „I. ütemben (1985-ig) javasolt fejlesztés műszaki-gazdasági tervének megvalósítása az érdekelt tárcák közös feladata. A Gabcikovo—-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer térségének nagytávlatú területrendezési terve az egyik legjellemzőbb példa a regionális léptékű,koordinálást igénylő ágazatközi feladatokra. Meghatározásában döntő szerepe volt a víz- és energiagazdálkodás fejlesztésének, s alapvető célként jelentkezett a vizi közlekedés-szállítás lehetőségének fejlesztése, az integrált európai viziút hálózat kialakítása. Említésre méltó, hogy hazánk esetében ez az első olyan megvalósításra kerülő területrendezési terv, amelyet egy szomszédos országgal, Csehszlovákiával, közösen és összehangoltan készítettünk. A Városépítési Törvény Az építésügyi és városfejlesztési tárca egyik súlyponti feladata a Városépítési Törvény előkészítése. Hazánk ugyanis a társadalmi-gazdasági fejlődés olyan szintjére érkezett, amikor szükségessé vált a városépítési tevékenység legfelső szintű, törvény általi szabályozása, azaz annak biztosítása, hogy a városépítés az össztársadalom jelenlegi és jövőbeni érdekeit mindenkor a leghatékonyabban szolgálja. A készülő Városépítési Törvény célja a további városépítési tevékenység általános jogi szabályo-