Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Dr. Winter János–dr. Wisnovszky Iván: A rövid időtartamú csapadékok területi kiterjedése Magyarországon
10 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Winter J.— Dr. Wisnovszky I.: A rövid időtartamú Terület [km 2] 3. ábra. Az eredmények összehasonlítása Puc. 3. Cpaenueanue pe3yAbmamoe Fig. 3. Comparison of results brográf szalagok sem voltak hozzáférhetők. Itt a csapadékírók sűrűbben helyezkezdtek el. Állomások és az észlelési időtartamok az alábbiak: Mirhó—Gyolcs I. Mirhó—Gyolcs II. Abádszalók Pusztataskony Tiszagyenda Kisgyolcs 1975—73 1958—73 1959—66, 1968—73 1963—73 1963—73 1965—68, 1972—73 A csapadékadatok kigyűjtését, a területi átlag és középérték-képzést az előbbihez hasonlóan végeztük, azzal a különbséggel, hogy azokat a csapadékokat gyűjtöttük ki, amelyeknél a kiinduló állomáson 10 perc alatt 5 mm-nél nagyobb csapadék hullott. Kiindulásul aj két Mirhó—gyolcsi állomást választottuk. Az alábbiakban a két állomásból kiindulva kapott eredmények átlagait adjuk meg. Kiterjedése [km 2] Átlagos csapadékmagasság [mm] 3. Az eredmények összevetése A 2. pontban bemutattuk, hogy az éghajlatában egymástól eltérő két területen, különböző időtartamokhoz megválasztott azonos küszöbértékekből kiindulva, nem azonos területnagyságnál és állomássűrűségnél is azonos lefutásúak a csapadék területi kiterjedését ábrázoló vonalak. A két területen végzett vizsgálat eredményét az 1. pontban bemutatottakkal is összevetettük a középértékekre vonatkozóan a 3. ábrán. A rakacai 1 órás vonal igen közel esik az 1. ábra 1 órás vonalához. Saját számításaink módszeréből következően a visszatérési időt nem lehet egyértelműen meghatározni. A Magyarországra kidolgozott csapadéktörvények alapján a Rakacai vonal kb. 1/2—1 éves visszatérési idejűnek tekinthető, így a két vonal egyezése igen jó. A Mirhó—gyolcsi vonal kissé eltér az előző vizsgálatok alapján szerkesztett vonalaktól. Ez érthető is, mert az kb. 1—2 éves visszatérési idejűnek felel meg, és a ritkábban előforduló csapadékoknak a területi kiterjedése kisebb. I terület 17 8,66 2 terület 34 8,13 3 terület 50 6,80 4 terület 67 6,79 5 terület 84 6,72 6 terület 100 6,42 Az értékelt csapadékok száma kb. 70. Minél több területet vontunk be az átlagképzésbe, annál kevesebb csapadékot értékelhettünk, így azok megbízhatósága is csekélyebb. A területi átlagokat log— log koordináta-rendszerben ábrázolva a rakacai vonalakhoz hasonló lefutású egyenest kapunk (2. ábra). Megemlítjük, hogy a rendelkezésre álló csapadékadatok lehetővé teszik azok vizsgálatát tetszőleges küszöbértékek és 6 óránál rövidebb időtartamok esetére. IRODALOM [1 ] Bandyopadhyay M.: Szintetikus zápor és lefolyás Ganhati területére, Indiában. Proc. ASGE HY5 1972. [2] Jong-Song Ghien—Sarikelle S.: Szintetikus csapadék idősor és lefolyási tényező. Proc. ASGE IR3 1976 szeptember. [3] Dyck S.: Angewandte Hydrologie, 1976. Berlin. [4] Huff F. A.: Heves záporcsapadékok területi eloszlása az USA Illinois államában. Water Resources Research, 1968 II. [5] Péczely Gy.: Mértékadó csapadékmaximumok terület-idő függvényei Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1974/1. [6] Péczely Gy.—Salamin P.— Winter J.: A rövid időtartamú, nagy intenzitású esők törvényeinek vizsgálata. BME VVI Szakvéleménye, 1973. Budapest.