Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

3. szám - Jantner Antal: „Vízgazdálkodás és településfejlesztés” konferencia megnyitó előadása, Szekszárd

100 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. J

antner A.: Vízgazdálkodás és településfejlesztés nisztériummal együtt. Tervezési tevékenységével, területi javaslatainak kidolgozásával pedig hozzájárul a hosszú- és középtávú népgazdasági tervek megalapozásához. A területfejlesztési irányelvek az ország területfejlesztési politikájának alapelveit rögzítik. A területfejlesztési politika gazdasgápolitikánk szerves részét képezi. Célkitűzéseink realizálása a hosszú- és középtávú népgazdasági tervekben történik. Területfejlesztési politikánk a hatékonyság és a közelítés kettős követelményét állítja fel; s e követelményeknek megfelelően kell kidolgozni a különböző szintű területi terveket is. Biztosítani kell: — az ország erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé, racionálisabbá tételét; — a foglalkoztatottság és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának közelítésével az egyes térségek népességének anyagi és kultúrális színvonalában meglevő különbségek mérséklését. A területfejlesztési irányelvekkel együtt készült az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK), mely településeinket (mintegy 3200 várost és községet együtt); — a területi munkamegosztásban betöltött társadalmi-gazdasági szervező és irányító, valamint ellátó-szolgáltató szerepkörük; — vonzásterületük és lakosságuk száma, valamint — technikai-műszaki követelményrendszerük alapján a fővároson mint országos központon kívül, négy kategóriába sorolja éspedig: — felsőfokú ( = 23 város), — középfokú (= 104 település, melyből 64 jelenleg város, 40 várossá fejlesztendő — jelenleg is már 5—15 ezer lakosú — nagyközség, — alsófokú központok (mintegy 900 község) és — egyéb települések. A koncepciók egyik fontos célkitűzése a termelőerők (ipar, mezőgazdaság, népesség stb.) területi elhelyezkedése és a településhálózat közötti összhang biztosítása. Az V. ötéves terv időszakával kezdődően — a kitűzött társadalom- és gazdaságfejlesztési célokkal és követelményekkel összhangban — minőségileg új követelmények jelentkeztek a terület- és településfejlesztést illetően is. Ezekben az években tehát tendenciaváltozással számolhatunk .a területfejlesztésben. Ennek közvetlen okai között említhetők: a gazdaságfejlesztés intenzív módszereinek elsődlegessége, az ország várható munkaerőhelyzete, a tudományos, műszaki és technológiai fejlődés követelményeinek széles körű érvényesítése; az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok stb. A középtávú időszak legfontosabb terület- és településfejlesztési teendőinek a következők tekinthetők : — az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni; — differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait; — Az ország természeti kincseinek, valamint nyersanyagainak hasznosítása átfogó intézkedéseket kíván; — a gazdaságos munkamegosztás követelményeinek figyelembevételével tovább kell fejleszteni a közlekedés minden ágát; — alapvető követelmény a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság növekvő vízszükséglete és a vízkészletek közötti egyensúly megteremtése-, — a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében a természeti feltételeknek jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása szükséges, javítani kell a mezőgazdasági termelés infrastruktúrális ellátottsági viszonyainak feltételeit, növelni kell a termelés fejlesztésével összhangban a feldolgozó, tároló és hűtőtér kapacitást; — az ország, a főváros, a megyék kiegyensúlyozott fejlesztésére kell törekedni. A termelőerők elhelyezése feleljen meg a gazdasági hatékonyság követelményeinek. A különböző körzetek dolgozóinak életkörülményei, szociális ellátottsága és jövedelmi színvonala közeledjék egymáshoz ; — tovább kell javítani a külterületeken élő lakosság helyzetét; csökkenteni kell a különbségeket az azonos jellegű települések, valamint a város és a falu kommunális, kultúrális, egészségügyi ellátásában. A települések a szocializmust építő embereknek nyújtsanak mind kedvezőbb életfeltételeket. A felsorolt célkitűzéseket és feladatokat szolgáló terület- és településfejlesztést az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak kell koordinálnia. A területrendezési tevékenységnek alapvető szerepe van a történelmi, gazdasági fejlődés során keletkezett településhálózati aránytalanságok, a gazdaság térbeli struktúrája belső ellentmondásainak felszámolásában, illetve a távlatra reálisan előirányozható területi struktúra kialakításában. A területrendezési tevékenység alapját képező tervezés egységes rendszerű, de különböző jellegű, távlatú és mélységű tervek készítésének folyamata. E folyamatban a szervesen egymásba kapcsolódó tervfajták hierarchikus rendszert alkotnak. E rendszer az alábbi tervfajtákból áll: 1. Országos (az ország egész területére kiterjedő) területrendezési terv; 2. Körzetrendezési (az egyes tervezési-gazdasági körzetek területére kiterjedő) tervek; 3. Megyei területrendezési tervek; 4. Egyéb összefüggő, kiemelkedő jelentőségű területi egységek területrendezési tervei; 5. Középfokú körzetek területrendezési koncepciói; 6. Településcsoportok (városok és községek) általános rendezési tervei; 7. Részletes rendezési tervek. Az Országos Területrendezési Terv (OTT), az összes érintett ágazat együttműködésében nagy-