Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Jantner Antal: „Vízgazdálkodás és településfejlesztés” konferencia megnyitó előadása, Szekszárd
Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. 99 „Vízgazdálkodás és településfejlesztés" Konferencia megnyitó előadása, Szekszárd 1978. szeptember 13—16. JANTNER ANTAL A hazánkban végbemenő társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a tudományos-technikai forradalom hatására törvényszerűen tovább gyorsul az elmúlt évtizedekben kibontakozott urbanizációs folyamat, és fokozódik az urbanisztikai tevékenység szerepe városaink, településhálózatunk fejlődésében. A városok számának növekedése (87 városunk van ma), az egyes városok népességének, felszereltségének fejlődése, struktúrális átalakulása, az egyéb települések városiasodása tanúskodik erről. Ez a folyamat a társadalmi igények folyamatos elemzését, újrafogalmazását s a városépítés társadalmi hatékonyságának fokozását, színvonalának emelését követeli meg. Ennek érdekében a településfejlesztés eredményeit meghatározó öszszetevők súlyának helyes ismeretére, arányos érvényesítésére, hatásuk prognosztizálására, továbbá a területgazdálkodás és területfejlesztés megvalósításához szükséges eszközrendszer továbbfejlesztésére van szükség. Tervszerű, arányos, gazdaságos terület- és településfejlesztés — városépítés — csak tudományosan megalapozott, a népgazdasági tervekkel, célkitűzésekkel s a szakágazatok tevékenységével összehangolt, a jövő igényeit figyelembevevő tervek kidolgozásával és következetes végrehajtásával lehetséges. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusán elfogadott határozatok, a párt programnyilatkozata sokoldalúan kijelölték a terület- és településfejlesztés feladatait. A legfontosabb megállapítások közül néhány: 1. Tudományosan megalapozott gazdaságpolitikával kell biztosítani a legfontosabb termelési, beruházási és más gazdasági, valamint egészségvédelmi, kultúrális és egyéb feladatok meghatározását és rangsorolását, a rendelkezésre álló munkaerő és anyagi eszközök legésszerűbb eloszlását ; 2. A termelési szerkezet alakításában nagy figyelmet kell fordítani természeti-gazdasági adottságainkra, a hazai és a nemzetközi követelményekre ; 3. A lakás- és települési viszonyok között ma még meglevő jelentős különbségeket meg kell szüntetni, a települések ellátottsági szintjét közelíteni kell egymáshoz; 4. Az életkörülmények javításában növekszik a természet védelmének, a munkahelyi és lakóhelyi környezetvédelmének és alakításának jelentősége. Mindezeket a célkitűzéseket és feladatokat olyan terület- és településfejlesztési politika keretében kell és lehet jól érvényesíteni, amely a központi elhatározások, az ágazatfejlesztési elgondolások, valamint a tanácsi fejlesztési szándékok szintézisét jelenti. A terület- és településfejlesztési folyamat sok felelős résztvevő szerv kapcsolatrendszerében megy végbe, és eredménye azok összehangolt működésének függvénye. A fejlesztési politikában és az egész településfejlesztési, városépítési folyamatban egységes szemléletnek, a résztvevők közös felelősségének és érdekrendszerének kell érvényesülnie az igények közös megfogalmazásától a koordinált végrehajtásig. Ebben a szellemben kell keresnünk azokat a lehetőségeket és módokat, amelyek még szorosabbá tehetik a településfejlesztés-vízgazdálkodás koncepcionális összefüggéseinek megfelelően ágazataink együttműködését. A területi tervezés jellege, rendszere, fő feladatai A területi tervezés alapvető feladata a természetes környezetéből mind nagyobb mértékben kiragadott ember munkahelyének, lakóhelyének és szervezete regenerálódását biztosító pihenési területeinek egymással koordinált, a történelmi és a természeti értékeket egyaránt figyelembevevő gazdaságos kialakítása, a területek és készletek leghatékonyabb felhasználását biztosító struktrák formálása. A hazánkban folyó területi tervezés értelmezése és széles körű megalapozása, valamint gyakorlata szempontjából döntő jelentőséget kell tulajdonítani: — a területfejlesztési irányelvekről, —- az ország településhálózati koncepcióról és — a területi tervek rendszeréről 1971-ben megjelent három kormányhatározatnak. E kormányhatározatok megfogalmazása újabb fejezetet nyitott a területi tervezés magyaror szági gyakorlatában, és kifejezésre juttatta a gazdasági és a műszaki tervezés — a fejlesztés és rendezés — szeves összekapcsolásának, s az ország egészét átfogó egységes területi tervezési rendszer kialakításának a szükségességét. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium számára azért is döntőek ezek a kormányhatározatok, mert az építésügyi és városfejlesztési miniszternek ezek alapján kell végrehajtania a területfejlesztés ágazati felelősének feladatát. Külön kormányhatározat intézkedik arról, hogy milyen konkrét feladatok ellátása kapcsolódik ehhez az ágazati felelősi minőséghez. Fentiek szerint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fő feladata — egyebek között — a területfejlesztés végrehajtásának ellenőrzése, a területfejlesztés szabályozórendszereinek kidolgozása az Országos Tervhivatallal és a Pénzügymi-