Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

3. szám - Dr. Schulhof Ödön

> 98 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Schulhof Ödön Dr. Schulhof Ödön tudományos munkásságával bizonyította a balneológia és a hidrológia szoros kapcsolatát. 1948. június 28-tól tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak. Először az 1949-ben alakult Gyógyvíz Bizottság munkájában vett részt, majd az 1952. május 15-én megalakult Balneológiai Szakosztály első elnöke lett. 1967-ben a Kormány a folytatólagos 15 évi, eredményekben gazdag munkásságát a gyógyvizek hasznosítása és gyógyfürdőügy fejlesztése területén a Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubileuma alkalmából a Társaság alelnökeként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel jutalmazta. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottságának tagjaként 1950—1968. között tevékenykedett, számos cikke jelent meg a lapban, valamint az 1961 óta megjelenő Hidrológiai Tájékoztatóban. Foglalkozott a magyar gyógyfürdőkkel az ötéves tervben felmerülő problémáival, a borsodi iparvidék és környéke ásvány- és gyógyvizeinek orvosi felhasználásával, a reumás bántalmak gyógyítási lehetőségeivel a Mecsekben, öszszefoglaita a magyar balneológia 10 évét és vizsgálta a balneológia indikációinak kiterjesztési lehetőségét. Foglalkozott továbbá a radioaktív izotópok alkalmazásával a balneológiai kutatásban, a meleg gyógyvizek túlzott kitermelésének veszélyeivel a gyógyfürdők szempontjából, a gyógyvizek gyógyító szerepével, valamint a budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzetével. Más magyar nyelvű szaklapokban, így a Népegészségügy, a Magyar Vöröskereszt Lapja, a Rheumatológia, Balneológia, Allergológia és a Gyógyfürdőügy hasábjain, továbbá külföldi szaklapokban lengyel, orosz, német, cseh és román nyelven jelentek meg balneológiai tárgyú tanulmányai. Hidrológus, balneotechnikus szemmel Dr. Schulhof Ödön elévülhetetlen érdeme a „Magyarország ásvány- és gyógyvizei" című könyv szerkesztése és egy részének megírása, mely ugyan 1957-ben jelent meg, de még ma is forrásmunka a szakemberek kezében. Közreműködött a .„Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei" c. könyv szerkesztésében és tanulmányt írt benne gyógyvizeink gyógyfürdőzésre történő felhasználsáról. A „Fizikotherápia, balneotherápia" .c szakkönyvben is a fürdőügyi részt írta a tárgy iránti szeretettel és hozzáértéssel. Dr. Schulhof Ödön minden alkalmat megragadott, hogy szóban és írásban hirdesse meggyőződését a magyar gyógyvizek gyógyító hatásáról, melyről hosszú évek kutatómunkája során győződött meg. Talán nincs hazánkban olyan gyógyhely, gyógyfürdő, amelynek fejlesztésében ne működött volna közre helyszíni vizsgálataival. Részt vett az Országos Vízgazdálkodási Keretterv ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása c. XIII. fejezetének kidolgozásában. Űgy vélem, hogy mindenki egyetért abban, aki ismerte Dr. Schulhof Ödön barátságos, szerény természetét, mosolygó arcát, segítőkészségét és hallgatta meggyőződéstől áthatott tudományos előadásait, hogy halálával a magyar balneológia nemcsak egyik kiváló szakemberét vesztette el, aki méltón képviselte a magyar fürdőügyet itthon és külföldön egyaránt, hanem egy olyan ízig-vérig humánus érzelmű orvos és vezető távozott el közülünk, akit szeretettel szívükbe zártak nemcsak betegei, hanem beosztott munkatársai is. 1978. február 17-én temették el Rákoskeresztúron. Emlékét kegyelettel őrizzük.