Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése

Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. 55 1. a földi árapály 2. a légnyomásváltozás 3. az évszakos telítődés és fogyás 4. a többéves nedves és száraz időjárási periódusok hatása Ötödikként a különleges okokat lehetne felsorolni, ezek között a földrengéseket. Több ezer km távolságban kipattant földrengéséket az érzékenyebb kutak 3—6 cm vízrengéssel jelezték, az 1977. évi romániai földrengést egyes kutak 9—13 cm-es kilengéssel. 1. A földi árapály okozta 6—12 órás vízszintingadozásokat eddig legjobban Szarvas legmélyebb kútjában lehetett megfigyelni. Ezek a mozgások legtisztábban akkor jelentkeznek, ha a jóval nagyobb intenzitású légnyomásváltozások szünetelnek. Igen szabályos szintváltozások ezek; a rajzoló mérce vonalán szépen kirajzolódnak (4. ábra). Pontos tükörképét adják e mozgásoknak a gravitációs változások. Lásd a tihanyi obszervatórium graviméteres mérését. 2. Nagyobb hatóerő a légnyomásváltozás. Míg az árapály 5—15 mm-es nagyságrendű ingadozásokat idéz elő a rétegvizek nyugalmi vízszintjében, a légnyomásváltozások 2—15 cm-es vízszintingadozásokat okoznak az eddigi mérések szerint. A földi árapály természetesen a légnyomás alakulásában is jelentkezik. A légnyomásváltozások nagy területen azonos módon alakulnak, így egymástól messze fekvő kutakban a légnyomás okozta vízszintingadozások azonos vonalat követnek. Az 5. ábra két egymástól légvonalban 100 km-re fekvő kút vízjárásában mutatja a légnyomás változások hatását. Megfigyelhető, hogy mind az árapály, mind a légnyomás okozta vízszintlengések a mélyebb rétegekben erőteljesebben jelentkeznek, mint a felszínhez közelebb. E jelenség nem magyarázható könnyen, hiszen a hatóerő a felszínre hat s ezért onnan lefelé hatásának gyengülnie kellene. A különböző mélységű rétegek szemcseösszetótelében, áteresztő képességében mérhető különbségekben sem találunk elegendő indokot e jelenségre. 7. ábra. Légnyomás okozta vízszintváltozások a különböző mélységű szarvasi kutakban <Pue. 7. KoMóanun ypoenn «odw, sbmattHue yMeiibiuemieM amMOCfßepnoeo daß ne nun e capeamcKux CKeaMCUHax pa3AUHHOU AAYÖUHBL Abb. 7. Durch Luftdruck verursachte Wasserspiegelschwankungen in den Brunnen verschiedener Tiefe in Szarvas Viszont e jelenség tisztán megfigyelhető az ugyanolyan érzékenységű mérőműszerek által rajzolt görbéken mindenütt, ahol egymás alatti rétegek nyomásszintjeit íróműszerekkel mérik. A 6. ábra Szarvas 3 kútjának víz játékát mutatja egymás alatt a mélység rendjében. Abszolút magasság tekintetében a legmélyebb kút szintje a legmagasabb és a legsekélyebbé a legmélyebb. Megközelítő magyarázat lehet a mélyebben fekvő víztartó rétegek nagyobb tömörödöttsége, a víz számára járható kisebb szabad hézagtérfogat és az eleve nagyobb nyomásszint. A vízszintingadozások amplitúdójának a különböző mélységszintekben — azonos helyen —- mutatkozó különbsége feltűnő. A szarvasi három kúton az 1975. február 12—16 közötti nagy légnyo1976. MÁJUS <t>ue. 8. IIpuAueiio-omnueiibie ueAeitiiH e ZAyfíOKiix cxea3KUHÜX HbHpASpUHtfü Abb. 8'. Gezeitenerscheinungen im tieferen Brunnen von Nyárlőrinc