Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése

56 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés más csökkenésre bekövetkezett vízszintemelkedés a következő volt: 885 m mélységben 358 m mélységben 210 m mélységben 146 mm volt 36 mm volt 22 mm volt Megfigyelhető a vízszintmozgásnak a legmélyebb kútban való nagyobb élénksége is. Az emelkedés mindhárom mélységszintben gyors, a süllyedés azonban gyorsabban bonyolódik le a legmélyebb szintben. További elemzésre alkalmas a 7. ábra. Ez ugyanazon három kút vízszintingadozását mutatja be 1974. október végén, és ugyanakkor a szarvasi meteorológiai állomáson mért légnyomásgörbét. A vízszintek emelkedése pontos tükörképe a légnyomás süllyedésének, az időbeli egyezés tökéletes. Az emelkedés mérete a következő: a 885 m mély kútban 80 mm a 358 m mély kútban 45 mm a 210 m mély kútban 35 mm A fenti értékek 14,5 higanymilliméter légnyomáscsökkenésnek felel meg. A vízszintmozgásnak a mélységgel való kapcsolatával az 1976. évi vízszintgörbék ismertetésénél még foglalkozni fogunk. Itt a Duna—Tisza közi homokhátságról adunk még egy összehasonlítást. Nyárlőrinc két kútjának 1976. május 6—-16 közötti vízszintingadozása szintén a mélyebb kút érzékenységét mutatja a sekélyebb, lustább és kisebb méretű mozgásával szemben. A görbéken mutatkozó hullámok az árapály és légnyomás hatás eredményei (8. ábra). Az évszakos telítődés és fogyás Sokkal jelentősebb szintingadozást okoz a mélységi vizekben az évszakos telítődés és fogyás. A 30—40 év óta figyelt talajvízkutak vízjárásából jól ismert az évszakos periódus. A talajvíztükör ősszel emelkedni kezd és tavasz végére eléri legmagasabb állását. Áprilisban—májusban süllyedni kezd a víznívó és szeptember—októberben eléri legmélyebb szintjét. Évről évre kisebb eltérések lehetnek a tetőzés és kisvízállás időpontjaiban, tájanként is lehetnek kisebb különbségek, de az általános szabály a kutak százaiban és a hosszú évsorokban határozottan jelentkezik. Az évszakos talaj vízjárást a nyári párolgással, az őszi esőkkel, a tavaszelő hóolvadásával magyarázták és kizárólag a helyi meteorológiai jelenségek hatásának tulajdonították. Az 1950—55 években az Alföldön végzett földtani térképező munka és a lemélyített több ezer sekély fúrásban tett megfigyelés során figyeltek fel arra, hogy a helyi csapadék beszivárgása ritkán éri el a talajvíz szintjét. A talajvízszint megemelkedése nem írható mindig a helyi csapadék és párolgás különbségeinek számlájára. E megfigyelések eredményeinek közlését hoszszú vita követte a magyar hidrológiai irodalomban. Vizi mérnökeink kitartottak a helyi talajvízpótlás 9. ábra. MÁFI kutak vízjárása 1976-ban. Kecskemét <t>ue. 9. PeoKUM ypoeneü eodu e aceaoKUHax M A0M e 1976 z. e KemeMeme Abb. 9. Wasserregime der MAFI-Brunnen in 1976. Kecskemét