Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése

54 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés 5. ábra. A kunadacsi (366 m) és szarvasi (884 m) kutak vízjátékának összehasonlítása <t>uz. 5. ConocmaeMHue peoicuMa eod e KynadancKOM (366 M) U capeamcKOM (884 M) KOAOÖifax Abb. 5. Vergleich des Wasserspiels der Brunnen in Kunadacs (366 m) und Szarvas (884 m) 6. ábra. A vízszintmozgás nagysága és érzékenysége a szarvasi kutakban különböző mélységekben (Pue. 6. AMnAumyda u lacmoma KOAeőanuü e capeamcKUx CKeaMCUHax HÜ pa3Hoü eAyöune Abb. 6. Grösse und Empfindlichkeit der Wasserspiegelbewegung in den Szarvaser Brunnen in verschiedenen Tiefen takban ez idő alatt 1,5—2 m az ingadozás. A vízjáték nagyságának a mélységgel való összefüggésére a 10 éve észlelt kutak nem adtak jó tájékoztatást, mert a 10 évnél régebben észlelt kutak között a legnagyobb mélységű, a kengyeli is csak 306—312 m mély. A később fúrt mélyebb kutak erre a kérdésre választ adtak. Folyamatos, műszeres észlelés bevezetése A mélységi vízjárás sokkal pontosabb és folyamatos észlelésére és a vízjáráshoz fűzött következtetések indokolt levonására adott módot a folyamatos íróműszerek felszerelése egyes kutakra. 1972-ben kísérletet tettek hazai mérőműszerek felszerelésével. 1974-től néhány kúton külföldi műszerekkel megindult a folyamatos mérés. 1976-ban 11 kúton folyt folyamatos észlelés, 1977-ben újabb 12 kutat láttak el íróműszerrel. Az első műszeres mérésadatok módot adtak a különböző eredetű vízszintváltozások elkülönítésére, és a kézi mérésekben elsikkadt jelenségek feltárására. Négy alapvető okból változik a rétegekben a nyomás és annak folytán a bennük tárolt víz nyugalmi szintje. Ezek az okok;