Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Dr. Öllős G.: A víz újrahasználata a vízellátásban

Dr. öllős G

.: A víz újrahasználata Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 537 9a—d ábra. a: Fizikai-kémiai tisztítás, b és c: második és harmadik fokozatú tisztítás, d: egyesített kémiai-biológiai tisztítás Puc. 9 a: &U3UK0-xuMuiecKasi oiucrmca, b—c) oiucmKa u dooiucmKa (emopan u mpembn crnenenu), d) ceodnan xuMüKo-óuoAoeimecKan onicmica Abb. 9. a: Physikalisch-chemische Reinigung, b: und c: Reinigung zweiten und dritten Grades, d: vereinigte chemisch-biologische Reinigung 2. az így koncentrálódott szennyező anyagok kezelése, illetve elhelyezése rendezett módon valósul meg. Ezáltal a vízszennyeződés és a vízellátás problémáit egyaránt kedvezően befolyásolja. A települési szennyvíz ivóvízzé tisztításának módjai a kutatások jelenlegi szintjén a következő jellegzetes csoportokba sorolhatók [9]: a) fizikai-kémiai tisztítás (9 a.) ábra), b) második és harmadik fokozat általi tisztítás (9b. ábra), c) második és harmadik fokozat általi tisztítás (a nitrogén zömét a kezdeti egylépcsős biológiai folyamat távolítja el), (9c. ábra), d) egyesített kémiai-biológiai tisztítás (9d. ábra). Az ilyen irányú intenzív kutatásokat legalább 3 évre irányozzák elő. További időtartam szükséges a közegészségügyi hatások tisztázásához. A kutatások során a következő vízminőségi komponensek jellemzésére helyezik a hangsúlyt: a) szerves anyagok, b) nyomokban előforduló fémek, ' c) nitrogén, d) baktériumok, e) vírusok, f) paraziták, g) esztétikai sajátosságok, h) lebegőanyagok, zavarosság. Fontos további üzemelési, gazdasági paraméterek: a) a tisztítás hatékonysága, b) energiaigény, c) költségek, d) melléktermékek, e) megbízhatóság, f) a maradék szennyező anyagok és az elhelyezendő szilárd fázis. Az előzőkben vázolt tisztítási folyamatokon túlmenően azonban számos egyéb művelet is szóba jöhet (pl. fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció). Az újrahasználat mennyiségi és minőségi vonatkozású feladatainak megoldását a különböző célú és megoldású (előtározó, kiegyenlítés stb.) tározás felkarolásával is számos esetben lényegesen lehet segíteni. De gondolni lehet a tisztított víz talajba való beszivárogtatására, a talajvízzel való elegyítésére is. Az így kiadódó tározási idő a szűrődési folyamat, a természetes talajvízzel való keveredés rendszerint nagymértékű vízminőség-javulást és biztonságot eredményez. Az ilyen irányú meglehetősen összetett tisztítástechnológia tervezés alapadatait kutatásokkal kell tisztázni, hiszen ez utóbbi esetben a beszivárogtatandó víz minősége (előtisztítás mér-