Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Dr. Öllős G.: A víz újrahasználata a vízellátásban

Dr. öllős G.: A víz újrahasználata Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 531 FELSZÍNI-, VABY FELSZÍNALATTI VÍZUTÁNPÓTLÓDÁS Tisztított \\ \ 1 szennyvíz, iszap elhe. lyezése loan terület • Ipari szennyvíztisztítás • Végső szennyvíztisztítás JELMAGYARAZAT: Ivóvíz' Eä Ivóvíztisztítói Csatornahálózat ® Szennyvíztisztítás Nem használható ijra 2. ábra. A vízújrnhasználat víz-, szennyvízgazdálkodási rendszerének idealizált modellje Közvetett újrahaBználat Pnc. 2. MdeaAü3upoeaHHan ModeAb oöopomHozo ucn0Ab30eaHun eod u ynpasAemin ucnoAb3oeanueM cmomibix eod riocpeACTBeHHoe oöopoTHoe ncnojib3oBaHHe Abb. 2. Idealisiertes Modell der Wiederverwendung des Wassers und seines Abwasserwirtschafts-Sy stems Mittelbare Wiederverwendung anyagai (pl. iszap), tisztítása és elhelyezése előkészítésében betöltött szerepe is. A tisztított szennyvizek és az ipari vízellátás közötti kapcsolat jövőjét illetően hazai tapasztalataink vannak már, hiszen számos ipari üzem jelenleg is használ fel szennyvizet. A hazai települések saját szennyvizüket ivóvízellátás céljára — tervezett módon — közvetlenül nem hasznosítják, de ha például a folyó nyers vizét tisztítjuk, tulajdonképpen a felsőbb folyószakaszon bebocsátott szennyvíz egy részét is közvetett módon felhasználjuk. Ha a települések és az ipar szennyvizeit együttesen vesszük figyelembe, akkor a folyók kis vízhozamai időszakában számos helyen a felhasznált víz 20—40%-a újrahasznált víz [3], A Rajna folyó alsó szakasza (amely kb. 6 millió ember számára nyújt ivóvizet), vízhozamától függően 40—100%ban tisztított szennyvizet tartalmaz. A Themze, amely London vízellátásának 2/3-át szolgáltatja, átlagos hozamánál kb. 14% tisztított szennyvizet szállít. Ezek a szennyeződési szintek határozottan rávilágítanak, hogy a jövőben egyre fokozottabban kell gondolnunk a — a szennyvíztisztító telepek, — a folyó öntisztulása és — az ivóvíztisztító telepek által külön-külön biztosított tisztítás mértékének optimális elosztására. Ebben a kapcsolatban a' szennyvízbevezetési és a vízkivételi helyek közötti kapcsolat alapvető szerepet játszik, hiszen az idő és a hígulás fontos paraméterek. Az élővíz öntisztító képességét azonban ki kell használni, mert az népgazdasági érték. A kihasználás mértékét a komplex újrahasználatok és a környezet megvédésének szempontjai befolyásolják. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a szennyvíz megfelelő mértékű tisztítás utáni közvetlen felhasználása csak bizonyos mértékben tér el attól a helyzettől, amikor folyók nyers vizét közvetett módon vizel lát áshoz ú j raha sz ná 1 j uk. Más esetben a talajvíz szennyeződhet (tisztított szennyvízzel, csapadékból, porból eredő szennyező anyagokkal, szervetlen műtrágyákkal, kompasztanyagokkal). A 3. ábra — példaként — a talajvíz nitrátszennyeződésének eredetét és folyamatát mutatja [4], A szennyeződés a beszivárgás, tehát a hulladékanyagok felszínközeli elhelyezése, avagy injektálás révén jöhet létre. Ez esetben közvetett talajvízújrahasználattal állunk szemben. Talajvízről lévén szó, SZENNYVÍZ ASM- NÖVÉNYI CSAPADÉK ÉS NYt MARADÉS TISZTÍTOTT MÜTRÁ- VÁNYOK, LÉGKÖR POR SZENNYVÍZ GYA'K KOMPOSZT WJ/NHS.NO; SZERVES N HH

3/NHT SZERVES N NH

3 N03 FEHERJEK, SZERVES N N

2 1 NC r C KIOLDÓ V OA'S J TALAJVÍZ 3.- ábra. A nitrogén-ciklus a talajban és a talajvízben Puc. 3. A3omnbiü ifUKA e notee u apynmoebix eodax Abb. 3. Der Stickstoff-Zyklus im Boden und im Grundwasser