Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
12. szám - Dr. Öllős G.: A víz újrahasználata a vízellátásban
532 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. Dr. öllős G.: A víz újrahasználata — az idő, — a hígulás, — a szennyező komponensek és a talaj fizikokémiai egymásrahatásából eredő változások, — a szennyező komponensek kémiai, biológiai átalakulási formái (pl. ammonifikáció, nitrifikáció, asszimiláció, denitrikáció) határozzák meg elsősorban a szennyezőforrás és a víztermelés helye között a szennyeződés mértékének változását. A tervezésnél a kiindulás az, hogy a szennyvízelhelyezés helye és a víztermelő hely között ,,közvetlen" jellegű kapcsolat ne keletkezhessen. A felszíni és felszín alatti befogadókat legtöbb esetben a számos nehezen eltávolítható anyag (refractory-anyag), a tápanyagok, szervetlen sók, a könnyen halmozódó anyagok terhelik. A hagyományos szennyvíztisztító telepek által biztosított 85—90 százalékos BOI-eltávolítás a befogadók esztétikus vízminőségének fenntartásához, úgy tűnik egyre kevésbé elegendő. A fő gond az, hogy a tápanyagok (foszfor, nitrogén), a nehézfémek, egyéb káros mikroszennyezők nem távolíthatók el kielégítő mértékig. Ezen a helyzeten azonban az sem segítene, ha a BOI-hatásfok 98—99% lenne. Így azután az ivóvízellátás céljaira szolgáló nyersvizek minősége a föld számos helyén leromlottnak tekintendő. Ezért érthető, hogy a közegészségügyi szempontból megfelelő ivóvízminőséghez a ,,vízújrahasználat"-hoz megválasztott erőteljesebb tisztítástechnológiákon próbálunk közelebb jutni. A vízújrahasználatkor az ivóvíz minősége tulajdonképpen több lépcsővel: a szennyvíztisztítás, a 1. táblázat Néhány szervetlen ion koncentrációjának növekedése a települési szennyvízben az egy ciklusos vízhasználat után TÜ6A. 7. Bo3pacmanue KOHiienmpaifuu WKomopux HeopeamitecKux uoHoe e KOMMyHQjibHoü cmoHHOÜ eode nocAe oöHoifUKAoeoeo oöopomnoeo ucnoAb3oeaHun Tabelle 1. Erhöhung der Konzentration einiger anorganischen Ione im Siedlungs- Abwasser nach dem einzykligen Wasserverbrauch Minimális Maximális Szokásos növekenövekedés dési tartomány [mg/11 PO7— (1) 2 50 20—40 NŐJ (2) 0 18 0—18 Cl" 20 550 20—50 so 40 75 15—30 Na+ 30 290 40—70 Oldott anyagok 0 1200 100—300 Megjegyzés: (1) Nagyon kis koncentrációk természetes vizekben (A foszfát-ion növekedés a hazai szennyvizekben lényegesen kisebb mértékű.) (2) Szerves nitrogén biológiai lebontásából ered. vízfolyásokban, tározóterekben bekövetkező hígulás, ill. öntisztulás és a víztisztítás révén biztosítható. Ezen tisztítási lépcsők azonban a jövőben — úgy tűnik — számos esetben már egyre nehezebben tudnak harmonikusan együtt dolgozni. A befogadókba jutó szennyező anyagok mennyiségének növekedése, ezen belül a nehezen eltávolítható anyagok, a toxikus anyagok hányadának növekedése az egyes lépcsőkhöz tartozó vízminőség2. táblázat A szennyvíztisztítás, öntisztulás, víztisztítás hatékonysága a szokásosan előforduló szervetlen ionok eltávolításában TaöA. 2. 9$(f>eKmueHocmb onucmKU cmotHbix eod, eodonodeomoeicii u caMOOHunfeHua npu ydaAenuu oöbmno ecmpaawufuxcuHeopaaHWiecKux uonoe Tabelle 2. Effektivität der Abwasserklärung, Selbstreinigung, Wasseraufbereitung in der Beseitigung der üblich vorkommenden anorganischen Ione Az eltávolítás hatékonysága Szokásosan előforduló szervetlen ionok Második (biológiai) szennyvíztisztí- Temiészeteg öntisztulá s Víztisztítás • tási lepcso Kationok Anionok Kalcium Magnézium Nátrium Kálium Ammónia Bikarbonat Klorid Szulfát, Nitrát . Foszfát Kevés vagy semmi Kevés vagy semmi Kevés vagy semmi Kevés vagy semmi Semmi Semmi Semmi Semmi Szerves nitrogén lebontódása közben keletkezik. Részleges eltávolítás nitráttá oxidálással (nitrifikécíóval) Lassú átalakulás nitráttá Kevés vagy semmi Rothasztóban keletkezik Semmi Kevés vagy semmi Tisztítás a nitrátot rendszerint növeli, a biológiai denitrifikáéió eltávolítja (N 2 fejlődós) Részben (20—50%) mészadagolással, vagy Fe(III) Cl 3 adagolással kb. 35 százalékig eltávolítható Kevés vagy semmi Semmi Kevés vagy semmi A növényi szervezetek hasznosítják A növényi szervezetek részben hasznosítják Igen, ha a vizet lágyít juk Igen, ha a vizet lágyítjuk Semmi Semmi Klórgázzal oxidálható vagy klóramin keletkezik Igen, ha Ca vagy Mg formához kötve jelen van és lágyítjuk a vizet Semmi Részben, ha a vizet lágyítjuk (mész—szóda eljárás) Semmi Részben
