Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Gönczi Csabáné–Holló Attila–Pásztor Zsuzsa–Ponyi Jenő: A Balaton és a Hármas-Körös vizének és élővilágának klórozott szénhidrogén-szennyezettsége 1975-ben és 1977 tavaszán

Gönczi Cs.-né, Holló A., Pásztor Zs., Pónyi J.: A Balaton Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. 521 Eredmények A Balaton két — az MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézete által vízminőségben leginkább eltérőnek minősített — vízterülete között (tihanyiés keszthelyi öböl) klórozott szénhidrogén-szennyezettség szempontjából nem találtunk lényeges eltérést (1. táblázat). A Lindán-tartalom 0,001— 0,025 jUg/1 határok között mozgott és következetesen tavasszal mértük a legmagasabb értékeket. Az összes DDT-koncentráció szintén néhány ezred /ig/1 volt, ez esetben azonban az ősszel mért DDTtartalom — igen kis mértékben ugyan, de mindkét évben — magasabb volt a tavaszi ill. nyári értékeknél. A jelenségre Jonczilc és munkatársai [13] tanulmányában találhatunk magyarázatot, akik kimutatták, hogy a mélyebb vízrétegekben nagyobb a DDT-koncentráció és a vízfelszín erősebb lehűlésekor meginduló cirkuláció oka lehet az őszi magasabb értékeknek. Ugyancsak kis különbséget találtunk a keszthelyi és tihanyi öbölből származó planktonrák , hínár- és kagylóminták klórozott szénhidrogénkontaminációjában (2. táblázat). Különböző táplálkozásmódú halak szerveinek nedves súlyra vonatkoztatott klórozott szénhidrogén-tartalma — egy-egy kiugró értéktől eltekintve — a ragadozókban alacsonyabb szennyezettségi szintet mutatott, mint az iszaptúró, törmelékevő keszeg és ponty megfelelő szervei. A legmagasabb értékeket pedig a planktonnal táplálkozó busákban mértük (3. táblázat). Hasonló megfigyelésről számoltak be lengyel szerzők is [13], akik csukát és dévérkeszeget vizsgáltak és az utóbbiakban mintegy másfélszeres össz. DDT-tartalmat találtak. A 3. táblázat adatai a fentieken kívül azt is demonstrálják, milyen nagy különbség van zsírtartalomban az egyes halak között. Mivel a klórozott szénhidrogének zsíroldékonyak, eredményeinket 1 kg zsírra is átszámoltuk (4. táblázat). Ekkor megfordult a sorrend — a süllő és a harcsa 2,5 ill. 4-szeres szennyezettséget mutatott pl. a fehérbusához képest. A szerek 3. táblázat Különböző halak izmának összes I)DT- szennyezettsége nedves szervsúlyra vonatkoztatva (mg/kg) (ͱSÍ) Taöji. 3. Codepxcanue cyMMbi JJffT e Mbimqax pa3AuiHbix nopod puöbi, ommcennoe K M0Kp0My eecy npoöbi. (MZ/KZ) [X±SX] Table 3. Total DDT pollution of different fish species related to moist organ weight (mg/kg) [x + Sx] 1975 1977. III. hó* Minta megnevezése Összes DDT [mg/kg] Zsírtartalom [%] Összes DDT Zsírtartalom [mg/kg] [%] Harcsa 0,048+0,010 0,28+0,03 0,026 0,19 Süllő 0,022 + 0,003 0,21+0,05 0,016 0,09 Angolna 0,277+0,090 13,4 +2,70 — — Ponty 0,065+0,003 1,73+0,10 0,047 1,79 Keszeg 0,201+0,060 1,90+0,49 0,050 1,80 Fehér busa 0,316+0,100 9,81+3,30 0,041 5,01 Pettyes busa 0,480+0,180 17,1 +9,50 — * 1977-ben csak egyszeri mintavétel volt, ezért szórás nem adható meg. — Nem történt mintavétel. 4. táblázat Különböző halak izmának összes DDT-szennyezettsége zsírtartalomra vonatkoztatva (mg/kg) (í±s_) Table 4. Total DDT pollution of different fish species related to fat content (mg/kg) [x + s%] Ta6/i. 4. CodepMcanue cyMMbi ff/JT e Mbimqax pa3Auwbix nopod pbiöbi, omnecemioe K codepMcaHuw Mcupoe. (MZ/KZ) [X±SX] Összes DDT [mg/kg] Összes DDT [mg/kg] Minta megnevezése 1975 1977* III. hó Minta megnevezése 1975 1977* Harcsa 17,4 + 3,7 13,7 Ponty 3,84+0,28 2,63 Süllő 11,0 + 1,3 17,8 Keszeg 8,65+0,60 2,50 Angolna 22,0 + 0,53 Fehér busa Pettyes busa 3,71+0,91 0,82 3,24 + 0,78 — * 1977-ben csak egyszeri mintavétel volt, ezért szórás nem adható meg. — Nem történt mintavétel.