Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
11. szám - Hörcher Ferenc: Az öntözés hatása a talajvízjárásra
510 Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. Horcher F.: Az öntözés hatása vizsgálatba bevont tömbök összterületére vonatkozóan 60 mm évi öntözővíz alkalmazása mellett állt elő. Ezt követően az 1967. évben kiszolgáltatott kereken 100 mm öntözővíz, valamint az 1968. évben alkalmazott 97 mm-nyi öntözővíz-mennyiség a talajvíz rohamos emelkedésére vezetett úgy, hogy — korábbi vizsgálatok [7] eredményével teljes összhangban —• a kút vízállása 1968-ban az öntözési idény elejére nem tudott kellőképpen lesüllyedni (11. ábra), s így ebben az évben az öntözési idénv végén a vízállás elérte az átlag fölötti 24%-kal, a szűkebb környezethez viszonyítva pedig a 36—42%-kal, illetve az annak megfelelő 71— 124 cm-rel magasabb szintet (10. ábra). Igen lényeges továbbá az a körülmény, hogy 1969—70-ben a kis intenzitású öntözés eredményeként újból megindult a talajvíz süllyedése, amelyet 1971-ben egy 68 mm-es éves adag hatására újabb kisebb emelkedés követett. Mindebből következik, hogy a vizsgált területen 60 mm-es átlagos vízborítást jelentő öntözés esetén az 1958 óta állandósult átlagnál mélyebb szintre süllyed a talajvízszint, viszont a hasonlóan értelmezett 68 mm-es öntözés esetén az már ezt ismét megközelíti. Más oldalról az egymás utáni két évben alkalmazott 100 mm körüli öntözés rohamos talajvízszint-emelkedésre vezet. így az állandó hatásként jelentkező csatorna-szivárgáson felül végeredményként mintegy 60—70 mm-re tehető az az öntözővíz-küszöbérték, melyet túl nem lépve az 1958 óta állandósult átlagos talajvízszint további emelkedésétől nem kell tartani. Az itt ismertetésre került hosszadalmas vizsgálat végeredménye tehát a gyakorlat számára a következő egyértelmű megállapításokban foglalható össze: 1. A K—IV. öntözőfürt területé naz öntözés bevezetése megemelte a talajvizet. Ez az emelkedés mintegy 3 év alatt zajlott le, s azóta a megemelkedett talajvíz egy állandósult magasabb közepes szint körül ingadozik. 2. Az új állandósult átlagos szint a korábbihoz viszonyítva mintegy 100 cm-rel magasabban helyezkedik el. 3. A jelenleg állandósult átlagos szinthez és az érintett teljes területre vonatkoztatva (melyen belül mintegy 50% az öntözött terület aránya) mintegy 60—70 mm-es éves öntözővízadag tartozik. 4. A 60—70 mm-t lényegesen meghaladó éves öntözővízadag rendszeres kiadása esetében, a talajvízszint további lényeges növekedésével lehet számolni. IRODALOM [1] Szigyártó Z.: Öntözőcsatorna-rendszerek tervezésének és üzemének fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 1976. 2. [2] Rétháti L.: Talajvízidősorok homogenitásvizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1974. 1. [3] Rétháti L.: A talajvízjárást befolyásoló természetes ós mesterséges tényezők változásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1965. 12. [4] Az időjárás változékonyságának hatása az öntözőrendszerek kihasználtságára. VITUKI-jelentós, 1974. Témaszám: III.2.6.—9, kidolgozta: Végváriné dr. Bede Ildikó. [5] Horcher F.—Szigyártó Z.: Az öntözőcsatornák szivárgási vesztesége. Vízügyi Közlemények, 1973. 4. [6] Rétháti L.: A csapadék szekuláris változásai ós a talaj vízjárás trendje. Műszaki Tudomány, 1974, 48.k.l—2 sz. 187—208 o. [7~\ Hartyányi L.: Az öntözés hatása a talajvízszín alakulására. Hidrológiai Közlöny, 1956. 5. BJin»Hne opomeHMH Ha pexoiM rpyHToeux boa Xépxep, <P. 3aAaia uccJieAOBaHHií cocTOHJia b tóm, <jto6h npocjieAHTb n3MeHeHHH, npoHcmeAuiHe b pe>KHMe rpyHTOBbix boa nocjie opraHH3auHH noAHBHoro 3eMjieAeJiH5i b npeAeJiax opocHTejTbHoft CHCTeMbi K-IV njioinaAbio b 12 Tbic. ra. HMeJlOCb B BHAy OnpeAeJlHTb B3aHM00TH0UieHHH Me>KAy KOJlHieCTBOM nOAaBaCMOH OpOCHTeJIbHOii BOAbI H H3MeHeHHHMH B pe>KHMe TpyHTOBblX BOA. B COOTBCTCTBHH C MGTOAHKOH HCCJieAOBaHHH nOAOŐpaHhoh corjiacHO nepemicAeHHbiM ycJiOBHHMB Ka^ecTBe nepBOro uiara b npeAeJiax opocHTenbHoíí cncTeMbióbiJiH BbiöpaHbi HaßjnoAaTejibHbie KOJIOAUM, oSjiaAaroinne AAHHHMMH PHA3MH AaHHblX (3 KOJIOAUa BHyTpH MaCCHBa opoweHHH, 4 KOJiOAua Ha npHMbiKaioineH Teppm-opim) — pp. 7., 2., 3. w 4. —• floate stoto iipHCTynHJiH k npoBepice AaHHbix HaŐJllOAeHHH no BbißpaHHbIM KOJIOAUaM. AHaJTH3bI BblnonHHJiHCb AßyMH cnocoőaMH: p«Abi no OTAejibHbiM kojioaitaivi cpaBHHBaJincb c ocpeAHeHHbiMH no TeppHTopmi pjiAaMH 3a tót >Ke nepnoA HaSjuoAeHHií (ceBepHan nacTb ßacceibia Thcm); P^ah cpaBHHBajiHCb no 2—2 KOJiOAUa. ripw HCCJieAOBaHHH CaMOCTOHTejIbHblX PHAOB COCTaBAHJlHCb CepHH AaHHblX CJieAyiOLUHX BHAOB : CpeAHHe ypOBHH 3a MecHU, noJiyroAHe, toa, HanSoJibiiiHe h HaHMeHbtuHe ypOBHH 3a toa h noJiyroAHe. CepHH AeJiHJiHCb nonoAaM (bo BpeMeHH) h npn noMoiHH Kpumepun coeMCun CmwdeHma npoBepHJiacb oŐHapy>KHBaeTCH ah 3naMHMoe pacXO>KAeHHe MOKAy 3MnHpH'ieCKHMH OUeHKaMH MaTeMaTHqecKOro o>KHAaHHH abvtx noAypnAOB (puc. 5). rioApoöHbiií aHanH3 pe>KHMa rpynTOBbix boa BbinojiHHACH no cnocoßy, npeAJio)KeHHOMy PeTxaTH. CyTb stoto MeTOAa coctoht b tóm, iTO 33AaioTCH peroHaAbHO ocpeAHeHHbie pHAbi OTíiocHTejibHoro cpeAHero ypoBHH rpyHTOBbix boa a 3aTeM BHyTpn i<a>KAoro paäoHa h a ah KawAoro KOAOAUa cocTaBJiHioTCH „pHAbi pacxowieHHH". IlocAeAHHe noayqaiorcH iipH aAreópanqecKOM BbimiraHHH AaHHoro pHAa H3 perHOHajibHO ocpeAHeHHoro pHAa (maöji. 7., pp. 6. h 7.). AHaAH3 BbinOJlHHAH 11 B MOAHljlHIlHpOBaHHOM BapHaHTe, KorAa BbmHTaHHe np0H3B0AHJin He H3 perHOHaAbHO ocpeAneHHoro pHAa a 113 pHAa, CKOMnoHOBaHHoro H3 AaHHbix HaHÖojiee 6ah3khx kojioahcb (pp. 8. h 9.). HaKOHen noAyqeHHbie HCKyccTBeHHbie pham pe>KHMa rpyHTOBblX BOA CpaBHHBaAHCb C pHAaMH aTMOC(J)epHblX OCaAKOB H (JtaKTHieCKH IIOAaHHblX OpOCHTeAbHblX HOpM (HamiHaH c 1966 r.) pp. 10. w 77. Pe3yjibTaTbi HccAGAOBaHHH MO>KHO CBeCTH B CJieAyiOlilHe 3aKJHO»ieHHH : 1. Ha TeppnTopHH opocHTejibHoro MaccHBa K-1V bcacactbhh BBOAa opouiaeMoro 3eMAeAeAHH HaŐAiOAaeTCH noAbeM ypOBHH rpyHTOBbix boa. IIOAbeM rpyHTOBbix boa iipoHcxoAHA b TeieHHii 3 jieT h Tenepb ypoBHH CTaÖHjiH30BaAHCb Ha SoAee bwcokom ropH30HTe. 2. Hobmíí cpeAHHÖ r0pH30HT rpyHTOBbix boa pacnoAO>khach npHMepHo Ha 100 cm Bbiuie npe>KHero. 3. K ycTaHOBHBuieMycH HOBOMy ypoBHio rpyHTOBbix boa MO>KHO OTHeCTH npH6AH3HTeAbHO 60—70 MM TOAOBOH OpOCHTeAbHOH HOpMbl. (üpiiMepHo 50% HccJieAyeMoö TeppHTopnH peryAapHo opomaeTca.) 4. ripH BbiAaqe opociiTeAbHbix HOpM, 3HamiTeAbHO npeBbiuiaiomHx 60—70 MM/roA o>KHAaeTCH AaAbHetiiiiHH noAbeM ypoBHH rpyHTOBbix boa. Einfluss der Bewässerung auf den Grundwasserstand Horcher, F. Zweck der Untersuchung war festzustellen,welche Veränderungen des Grundwasserstands im Bewässerungsteilsystem K —IV mit einer Ausdehnung von rund 12 000 ha seit der Einführung der Bewässerung eingetreten sind, weiters den Zusammenhang dieser Veränderungen mit der Bewässerungsabgabe bestimmen zu können.
