Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Hörcher Ferenc: Az öntözés hatása a talajvízjárásra

510 Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. Horcher F.: Az öntözés hatása vizsgálatba bevont tömbök összterületére vonat­kozóan 60 mm évi öntözővíz alkalmazása mellett állt elő. Ezt követően az 1967. évben kiszolgáltatott kereken 100 mm öntözővíz, valamint az 1968. év­ben alkalmazott 97 mm-nyi öntözővíz-mennyiség a talajvíz rohamos emelkedésére vezetett úgy, hogy — korábbi vizsgálatok [7] eredményével tel­jes összhangban —• a kút vízállása 1968-ban az ön­tözési idény elejére nem tudott kellőképpen le­süllyedni (11. ábra), s így ebben az évben az öntö­zési idénv végén a vízállás elérte az átlag fölötti 24%-kal, a szűkebb környezethez viszonyítva pe­dig a 36—42%-kal, illetve az annak megfelelő 71— 124 cm-rel magasabb szintet (10. ábra). Igen lényeges továbbá az a körülmény, hogy 1969—70-ben a kis intenzitású öntözés eredménye­ként újból megindult a talajvíz süllyedése, amelyet 1971-ben egy 68 mm-es éves adag hatására újabb kisebb emelkedés követett. Mindebből következik, hogy a vizsgált területen 60 mm-es átlagos vízborítást jelentő öntözés esetén az 1958 óta állandósult átlagnál mélyebb szintre süllyed a talajvízszint, viszont a hasonlóan értel­mezett 68 mm-es öntözés esetén az már ezt ismét megközelíti. Más oldalról az egymás utáni két év­ben alkalmazott 100 mm körüli öntözés rohamos talajvízszint-emelkedésre vezet. így az állandó hatásként jelentkező csatorna-szivárgáson felül végeredményként mintegy 60—70 mm-re tehető az az öntözővíz-küszöbérték, melyet túl nem lépve az 1958 óta állandósult átlagos talajvízszint to­vábbi emelkedésétől nem kell tartani. Az itt ismertetésre került hosszadalmas vizsgálat végeredménye tehát a gyakorlat számára a követ­kező egyértelmű megállapításokban foglalható össze: 1. A K—IV. öntözőfürt területé naz öntözés beve­zetése megemelte a talajvizet. Ez az emelkedés mintegy 3 év alatt zajlott le, s azóta a megemelke­dett talajvíz egy állandósult magasabb közepes szint körül ingadozik. 2. Az új állandósult átlagos szint a korábbihoz viszonyítva mintegy 100 cm-rel magasabban he­lyezkedik el. 3. A jelenleg állandósult átlagos szinthez és az érintett teljes területre vonatkoztatva (melyen belül mintegy 50% az öntözött terület aránya) mintegy 60—70 mm-es éves öntözővízadag tarto­zik. 4. A 60—70 mm-t lényegesen meghaladó éves öntözővízadag rendszeres kiadása esetében, a talaj­vízszint további lényeges növekedésével lehet szá­molni. IRODALOM [1] Szigyártó Z.: Öntözőcsatorna-rendszerek tervezésé­nek és üzemének fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 1976. 2. [2] Rétháti L.: Talajvízidősorok homogenitásvizsgá­lata. Hidrológiai Közlöny, 1974. 1. [3] Rétháti L.: A talajvízjárást befolyásoló természetes ós mesterséges tényezők változásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1965. 12. [4] Az időjárás változékonyságának hatása az öntöző­rendszerek kihasználtságára. VITUKI-jelentós, 1974. Témaszám: III.2.6.—9, kidolgozta: Végváriné dr. Bede Ildikó. [5] Horcher F.—Szigyártó Z.: Az öntözőcsatornák szi­várgási vesztesége. Vízügyi Közlemények, 1973. 4. [6] Rétháti L.: A csapadék szekuláris változásai ós a talaj vízjárás trendje. Műszaki Tudomány, 1974, 48.k.l—2 sz. 187—208 o. [7~\ Hartyányi L.: Az öntözés hatása a talajvízszín alakulására. Hidrológiai Közlöny, 1956. 5. BJin»Hne opomeHMH Ha pexoiM rpyHToeux boa Xépxep, <P. 3aAaia uccJieAOBaHHií cocTOHJia b tóm, <jto6h npocjie­AHTb n3MeHeHHH, npoHcmeAuiHe b pe>KHMe rpyHTOBbix boa nocjie opraHH3auHH noAHBHoro 3eMjieAeJiH5i b npeAe­Jiax opocHTejTbHoft CHCTeMbi K-IV njioinaAbio b 12 Tbic. ra. HMeJlOCb B BHAy OnpeAeJlHTb B3aHM00TH0UieHHH Me>KAy KOJlHieCTBOM nOAaBaCMOH OpOCHTeJIbHOii BOAbI H H3MeHe­HHHMH B pe>KHMe TpyHTOBblX BOA. B COOTBCTCTBHH C MGTOAHKOH HCCJieAOBaHHH nOAOŐpaH­hoh corjiacHO nepemicAeHHbiM ycJiOBHHMB Ka^ecTBe nepBO­ro uiara b npeAeJiax opocHTenbHoíí cncTeMbióbiJiH BbiöpaHbi HaßjnoAaTejibHbie KOJIOAUM, oSjiaAaroinne AAHHHMMH PHA­3MH AaHHblX (3 KOJIOAUa BHyTpH MaCCHBa opoweHHH, 4 KOJiOAua Ha npHMbiKaioineH Teppm-opim) — pp. 7., 2., 3. w 4. —• floate stoto iipHCTynHJiH k npoBepice AaHHbix HaŐJllOAeHHH no BbißpaHHbIM KOJIOAUaM. AHaJTH3bI Bbl­nonHHJiHCb AßyMH cnocoőaMH: p«Abi no OTAejibHbiM kojioa­itaivi cpaBHHBaJincb c ocpeAHeHHbiMH no TeppHTopmi pjiAaMH 3a tót >Ke nepnoA HaSjuoAeHHií (ceBepHan nacTb ßacceibia Thcm); P^ah cpaBHHBajiHCb no 2—2 KOJiOAUa. ripw HCCJieAOBaHHH CaMOCTOHTejIbHblX PHAOB COCTaB­AHJlHCb CepHH AaHHblX CJieAyiOLUHX BHAOB : CpeAHHe ypOBHH 3a MecHU, noJiyroAHe, toa, HanSoJibiiiHe h HaHMeHbtuHe ypOBHH 3a toa h noJiyroAHe. CepHH AeJiHJiHCb nonoAaM (bo BpeMeHH) h npn noMoiHH Kpumepun coeMCun Cmw­deHma npoBepHJiacb oŐHapy>KHBaeTCH ah 3naMHMoe pac­XO>KAeHHe MOKAy 3MnHpH'ieCKHMH OUeHKaMH MaTeMaTH­qecKOro o>KHAaHHH abvtx noAypnAOB (puc. 5). rioApoö­Hbiií aHanH3 pe>KHMa rpynTOBbix boa BbinojiHHACH no cno­coßy, npeAJio)KeHHOMy PeTxaTH. CyTb stoto MeTOAa co­ctoht b tóm, iTO 33AaioTCH peroHaAbHO ocpeAHeHHbie pHAbi OTíiocHTejibHoro cpeAHero ypoBHH rpyHTOBbix boa a 3aTeM BHyTpn i<a>KAoro paäoHa h a ah KawAoro KOAOAUa cocTaBJiHioTCH „pHAbi pacxowieHHH". IlocAeAHHe noay­qaiorcH iipH aAreópanqecKOM BbimiraHHH AaHHoro pHAa H3 perHOHajibHO ocpeAHeHHoro pHAa (maöji. 7., pp. 6. h 7.). AHaAH3 BbinOJlHHAH 11 B MOAHljlHIlHpOBaHHOM BapHaHTe, KorAa BbmHTaHHe np0H3B0AHJin He H3 perHOHaAbHO ocpeA­neHHoro pHAa a 113 pHAa, CKOMnoHOBaHHoro H3 AaHHbix HaHÖojiee 6ah3khx kojioahcb (pp. 8. h 9.). HaKOHen noAyqeHHbie HCKyccTBeHHbie pham pe>KHMa rpyHTOBblX BOA CpaBHHBaAHCb C pHAaMH aTMOC(J)epHblX OCaAKOB H (JtaKTHieCKH IIOAaHHblX OpOCHTeAbHblX HOpM (HamiHaH c 1966 r.) pp. 10. w 77. Pe3yjibTaTbi HccAGAOBa­HHH MO>KHO CBeCTH B CJieAyiOlilHe 3aKJHO»ieHHH : 1. Ha TeppnTopHH opocHTejibHoro MaccHBa K-1V bcaca­ctbhh BBOAa opouiaeMoro 3eMAeAeAHH HaŐAiOAaeTCH noAbeM ypOBHH rpyHTOBbix boa. IIOAbeM rpyHTOBbix boa iipoHcxoAHA b TeieHHii 3 jieT h Tenepb ypoBHH CTaÖHjiH30BaAHCb Ha SoAee bwcokom ropH30HTe. 2. Hobmíí cpeAHHÖ r0pH30HT rpyHTOBbix boa pacnoAO­>khach npHMepHo Ha 100 cm Bbiuie npe>KHero. 3. K ycTaHOBHBuieMycH HOBOMy ypoBHio rpyHTOBbix boa MO>KHO OTHeCTH npH6AH3HTeAbHO 60—70 MM TOAOBOH OpOCHTeAbHOH HOpMbl. (üpiiMepHo 50% HccJieAyeMoö TeppHTopnH peryAapHo opomaeTca.) 4. ripH BbiAaqe opociiTeAbHbix HOpM, 3HamiTeAbHO npe­BbiuiaiomHx 60—70 MM/roA o>KHAaeTCH AaAbHetiiiiHH noAbeM ypoBHH rpyHTOBbix boa. Einfluss der Bewässerung auf den Grundwasserstand Horcher, F. Zweck der Untersuchung war festzustellen,welche Ver­änderungen des Grundwasserstands im Bewässerungs­teilsystem K —IV mit einer Ausdehnung von rund 12 000 ha seit der Einführung der Bewässerung eingetre­ten sind, weiters den Zusammenhang dieser Veränderun­gen mit der Bewässerungsabgabe bestimmen zu können.

Next

/
Thumbnails
Contents