Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Hörcher Ferenc: Az öntözés hatása a talajvízjárásra

508 Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. Horcher F.: Az öntözés hatása Az összeha­sonlított kutak száma (a) loWstóin lokito totototoioiototocoMs cnCftOsQiCriOiCii cjacjjcucrj Oa oj os Ö> CJJ Ch v V v V V V W ^— Y— T­165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o •v T­¥ * % * * * % 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o y/< 1 * * + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o * % * + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o + + + + + + + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o + + + + + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o k % * * + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o o o o + + + + + + + + + + + + + + 165 - 1162/2* o 0 o o * 4? * * + + + + + + + + + 800 | g> % 600 '•SS 8^,200 ''S' o 150 >1 iL too Csapad ékösszeg a . ^ hidrológiai évben -8 g so- — A jelölések azonosak a 1 ábra jelöléseivel (b) 9. ábra. Talajvízszint-észlelő kutak egymáshoz viszonyított összehasonlító idősorai kiegyenlítő egyenesének vizsgálata Puc. 9. AHÜAU3 AUHUU ebipaenueanun cpaenueaeMbix pndoe apynmoebix KOAOóqee (a) qnc.no cpaBHHBaeMbix KOJiojmeB, (6) oöo3HaMeHHH KaK Ha puc. 7 ^166. 9. Untersuchung der ausgleichenden Geraden der Vergleichs-Ganglinien im Verhältnis der Grundwasser­spiegel- Beobachtungsbrunnen zueinander (o) Kummer ver verglichenen Brunnen, (6) Die Bezeichnungen sind den Bezeichnungen der Abb. 7. identisch A talajvízjárás és a csapadék, illetőleg; az öntözés kapcsolata Miután eddigi vizsgálataink eredményeként iga­zolni lehetett az öntözés talajvízszint-emelő hatá­sát a K—IV. öntözőfürt hatásterületén és meg lehe­tett határozni ennek mértékét is, még egy kérdésre kellett választ adni: kimutatható-e összefüggés a lehullott csapadók, illetőleg az alkalmazott öntöző­víz-mennyiség és a talajvízszint emelkedésének mértéke között: A kérdés megválaszolásához először is a csapa­dék- és öntözővíz idősorokat kellett összeállítani. A csapadékmennyiséget az öntözőfürt területén 1956 óta észlelték aK — IV. fürtcsatorna fővízkivételé­nól és 1966 óta a 165 sz. kút közvetlen közelében, a 207 sz. csatorna őrháznál. így kézenfekvő volt, hogy az 1966,utáni időszakra a 207 őrháznál észlelt csapadék­adatokat, az azt megelőző időszakra pedig ennek az állomásnak a fővízkivételénél észlelt adatok alapján való meghosszabbításával számított adatokat használ­juk. Az így kapott adatsort a 10. ábrán mutatjuk be. A vizsgált térület intenzív öntözése 1955-ben kezdő­dött, de az öntözésre vonatkozó adatok gyűjtése ] 966 óta folyt. Az öntözőfürt hatásterületén minden tömbre dekádonként kiadott öntözővíz-mennyiséget nyilván­tartjuk [4], A mostani vizsgálatokhoz az öntözött terü­let talajvízjárásának vizsgálata szempontjából legjel­lemzőbb 165 sz. kutat övező XX T, XXII, XXIII és XXIV számú tömbre öntözési idényenként kiadott öntözővíz-mennyiségeket vettük alapul (1. ábra). E tömbök összterülete 1967 ha, ebből a ténylegesen megöntözött terület átlagosan 844 ha, vagyis a teljes területnek 43%-a. Az évenként kiadott öntözővíz^ mennyiséget mind a tömbök összterületére, mind a tény­legesen megöntözött területre kiszámítottuk. Az össz­területre vonatkozó adatokat a 10. ábrán, a mindkét módon számítottakat a 11. ábrán tüntettük fel. Az alkalmazott öntözővíz-mennyiségek mellett meg­határoztuk még azt is, hogy az öntözőcsatornákból a talajba szivárgó víz milyen mértékben járul hozzá az öntözött terület vízbevételéhez. A kiszivárgó vízmennyi­séget korábbi vizsgálataink eredményeit felhasználva számítottuk ki [5]. E számítások során az e vizsgálatok céljára alapul vett tömbök határán húzódó csatorna­szakaszokat vettük figyelembe. így a XXI és XXIII sz. tömböket határoló K-IV főcsatorna 6,9 km hosszú szaka­szán a talajba szivárgó vízmennyiség felét vettük számí­tásba, feltételezve, hogy a vízmennyiség fele a csatorna túlsó partján fekvő, számításainkba már be nem vont te­\165-1529 0 m 30 L 20 10 0 -10 -20 -30 -W £/c]W 30 20 , 10 0 1 -10 I Az öntözővíz mennyiségéreT számszerű adatok nincsenek Csatornákból szivárgás Öntözés (d) (e) N t / / \1S5-158 [%]60 • w­30 • 20 10 0 -10 -20 [Xj 40 30 20 , 10 1165-162 I 0 s, / "N V / / m SBSSSSSSgsSSig jSfgSSg Ol Oa O} O} Cfc ^ ^ 10. ábra. Az évi csapadékösszeg- és öntözővíz-mennyiség idősorok, valamint az öntözött területre jellemző 165. sz. kút összehasonlító idősorai lefutásának összehasonlítása Puc. 10. CpaenumeAbHbiü anaAU3 pndoe cyMM ocadKoe, eo­doeux cyMM opocumeAbnux eod u xoda ypoeneü e KOAodife Ma 105, xapaKmepHOM ÖAH opocumeAbuozo Maccuea (a) ronoBan cynuia ocanwoB, (6) no.nnBbi+HH<|)MJibTpauHH, (c) cyiuMa ocanKon 3a rMflpo/rorHMecKMfi rofl, (d) (fíHJibTpauHOHHbie noTepn H3 OpOCHTejIbHblX KaHaJTOB, (ej nOJlHBbl, ((fi) UH(J)pOBbIX flaHHblX no opo­meHHK) HeT Abb. 10. Die jährlichen Niederschlagsummen und Bewäs­serungs-Ganglinien, sowie Vergleich des Ablaufs der Vergleicliungs-Ganglinien des für die bewässerte Fläche kennzeichnenden Brunnens Nr. 165 (a) Jährliche Niederschlagsumme, (b ) Bewässerung + Sickerung, <c ) Niederschlagssumme im hydrologischen Jahr, (d ) Sickerung aus Kanä­len (e) Bewässerung, (/) für die Menge des Bewässerungswasser sind keine zahlenmässige Daten vorhanden rületre szivárog. Ugyanakkor a XXIII és XXIV sz. töm­böket elválasztó 2,2 km hosszúságú K — IV — 8 öntözőcsa­tornából kiszivárgó vízmennyiséget természetesen tel­jes egészében vettük figyelembe. Az így kapott vízmeny­nyiségeket összegeztük és a számításba vont négy tömb összterületével osztottuk el. Ily módon — a csatornák tavaszi feltöltése és őszi leürítése közti napok számától függően — évenként 14—16 mm vízborítást kaptunk eredményül (10.'ábra). Az öntözött terület talajvízjárásának a jellemzé­sére a 165 sz. kútnak a térségi átlaghoz a környezet­ben lévő 1529, 158 és 162 sz. kutak relatív évi középvízállásához viszonyított összehasonlító idő­sorait használtuk fel (10. ábra). A metodikában már vázolt utat követve az idő­sorok viselkedésének összehasonlító elemzése útján rendkívül érdekes megállapítások tehetők. így szembetűnő, hogy csapadékidősornál az 1960, 1966 és 1970 években jelentkező csúcsoknak az össze­hasonlító talaj vízállás idősorokban mélypontok felelnek meg. Ezzel szemben a csapadék 1958, 1962,

Next

/
Thumbnails
Contents