Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
11. szám - Hörcher Ferenc: Az öntözés hatása a talajvízjárásra
508 Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. Horcher F.: Az öntözés hatása Az összehasonlított kutak száma (a) loWstóin lokito totototoioiototocoMs cnCftOsQiCriOiCii cjacjjcucrj Oa oj os Ö> CJJ Ch v V v V V V W ^— Y— T165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o •v T¥ * % * * * % 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o y/< 1 * * + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o * % * + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o + + + + + + + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o + + + + + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o k % * * + + + + + + + + + + + 165 - 1529 165 -1529/1* 165 -1529/3* 165- 158 165 - 158/2* 165 - 158/3* 165 - 1162 o o o o + + + + + + + + + + + + + + 165 - 1162/2* o 0 o o * 4? * * + + + + + + + + + 800 | g> % 600 '•SS 8^,200 ''S' o 150 >1 iL too Csapad ékösszeg a . ^ hidrológiai évben -8 g so- — A jelölések azonosak a 1 ábra jelöléseivel (b) 9. ábra. Talajvízszint-észlelő kutak egymáshoz viszonyított összehasonlító idősorai kiegyenlítő egyenesének vizsgálata Puc. 9. AHÜAU3 AUHUU ebipaenueanun cpaenueaeMbix pndoe apynmoebix KOAOóqee (a) qnc.no cpaBHHBaeMbix KOJiojmeB, (6) oöo3HaMeHHH KaK Ha puc. 7 ^166. 9. Untersuchung der ausgleichenden Geraden der Vergleichs-Ganglinien im Verhältnis der Grundwasserspiegel- Beobachtungsbrunnen zueinander (o) Kummer ver verglichenen Brunnen, (6) Die Bezeichnungen sind den Bezeichnungen der Abb. 7. identisch A talajvízjárás és a csapadék, illetőleg; az öntözés kapcsolata Miután eddigi vizsgálataink eredményeként igazolni lehetett az öntözés talajvízszint-emelő hatását a K—IV. öntözőfürt hatásterületén és meg lehetett határozni ennek mértékét is, még egy kérdésre kellett választ adni: kimutatható-e összefüggés a lehullott csapadók, illetőleg az alkalmazott öntözővíz-mennyiség és a talajvízszint emelkedésének mértéke között: A kérdés megválaszolásához először is a csapadék- és öntözővíz idősorokat kellett összeállítani. A csapadékmennyiséget az öntözőfürt területén 1956 óta észlelték aK — IV. fürtcsatorna fővízkivételénól és 1966 óta a 165 sz. kút közvetlen közelében, a 207 sz. csatorna őrháznál. így kézenfekvő volt, hogy az 1966,utáni időszakra a 207 őrháznál észlelt csapadékadatokat, az azt megelőző időszakra pedig ennek az állomásnak a fővízkivételénél észlelt adatok alapján való meghosszabbításával számított adatokat használjuk. Az így kapott adatsort a 10. ábrán mutatjuk be. A vizsgált térület intenzív öntözése 1955-ben kezdődött, de az öntözésre vonatkozó adatok gyűjtése ] 966 óta folyt. Az öntözőfürt hatásterületén minden tömbre dekádonként kiadott öntözővíz-mennyiséget nyilvántartjuk [4], A mostani vizsgálatokhoz az öntözött terület talajvízjárásának vizsgálata szempontjából legjellemzőbb 165 sz. kutat övező XX T, XXII, XXIII és XXIV számú tömbre öntözési idényenként kiadott öntözővíz-mennyiségeket vettük alapul (1. ábra). E tömbök összterülete 1967 ha, ebből a ténylegesen megöntözött terület átlagosan 844 ha, vagyis a teljes területnek 43%-a. Az évenként kiadott öntözővíz^ mennyiséget mind a tömbök összterületére, mind a ténylegesen megöntözött területre kiszámítottuk. Az összterületre vonatkozó adatokat a 10. ábrán, a mindkét módon számítottakat a 11. ábrán tüntettük fel. Az alkalmazott öntözővíz-mennyiségek mellett meghatároztuk még azt is, hogy az öntözőcsatornákból a talajba szivárgó víz milyen mértékben járul hozzá az öntözött terület vízbevételéhez. A kiszivárgó vízmennyiséget korábbi vizsgálataink eredményeit felhasználva számítottuk ki [5]. E számítások során az e vizsgálatok céljára alapul vett tömbök határán húzódó csatornaszakaszokat vettük figyelembe. így a XXI és XXIII sz. tömböket határoló K-IV főcsatorna 6,9 km hosszú szakaszán a talajba szivárgó vízmennyiség felét vettük számításba, feltételezve, hogy a vízmennyiség fele a csatorna túlsó partján fekvő, számításainkba már be nem vont te\165-1529 0 m 30 L 20 10 0 -10 -20 -30 -W £/c]W 30 20 , 10 0 1 -10 I Az öntözővíz mennyiségéreT számszerű adatok nincsenek Csatornákból szivárgás Öntözés (d) (e) N t / / \1S5-158 [%]60 • w30 • 20 10 0 -10 -20 [Xj 40 30 20 , 10 1165-162 I 0 s, / "N V / / m SBSSSSSSgsSSig jSfgSSg Ol Oa O} O} Cfc ^ ^ 10. ábra. Az évi csapadékösszeg- és öntözővíz-mennyiség idősorok, valamint az öntözött területre jellemző 165. sz. kút összehasonlító idősorai lefutásának összehasonlítása Puc. 10. CpaenumeAbHbiü anaAU3 pndoe cyMM ocadKoe, eodoeux cyMM opocumeAbnux eod u xoda ypoeneü e KOAodife Ma 105, xapaKmepHOM ÖAH opocumeAbuozo Maccuea (a) ronoBan cynuia ocanwoB, (6) no.nnBbi+HH<|)MJibTpauHH, (c) cyiuMa ocanKon 3a rMflpo/rorHMecKMfi rofl, (d) (fíHJibTpauHOHHbie noTepn H3 OpOCHTejIbHblX KaHaJTOB, (ej nOJlHBbl, ((fi) UH(J)pOBbIX flaHHblX no opomeHHK) HeT Abb. 10. Die jährlichen Niederschlagsummen und Bewässerungs-Ganglinien, sowie Vergleich des Ablaufs der Vergleicliungs-Ganglinien des für die bewässerte Fläche kennzeichnenden Brunnens Nr. 165 (a) Jährliche Niederschlagsumme, (b ) Bewässerung + Sickerung, <c ) Niederschlagssumme im hydrologischen Jahr, (d ) Sickerung aus Kanälen (e) Bewässerung, (/) für die Menge des Bewässerungswasser sind keine zahlenmässige Daten vorhanden rületre szivárog. Ugyanakkor a XXIII és XXIV sz. tömböket elválasztó 2,2 km hosszúságú K — IV — 8 öntözőcsatornából kiszivárgó vízmennyiséget természetesen teljes egészében vettük figyelembe. Az így kapott vízmenynyiségeket összegeztük és a számításba vont négy tömb összterületével osztottuk el. Ily módon — a csatornák tavaszi feltöltése és őszi leürítése közti napok számától függően — évenként 14—16 mm vízborítást kaptunk eredményül (10.'ábra). Az öntözött terület talajvízjárásának a jellemzésére a 165 sz. kútnak a térségi átlaghoz a környezetben lévő 1529, 158 és 162 sz. kutak relatív évi középvízállásához viszonyított összehasonlító idősorait használtuk fel (10. ábra). A metodikában már vázolt utat követve az idősorok viselkedésének összehasonlító elemzése útján rendkívül érdekes megállapítások tehetők. így szembetűnő, hogy csapadékidősornál az 1960, 1966 és 1970 években jelentkező csúcsoknak az összehasonlító talaj vízállás idősorokban mélypontok felelnek meg. Ezzel szemben a csapadék 1958, 1962,