Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 58. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 49 — 96. oldal Budapest, 1978. február Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése ' Dr. EÖKAI ANDEÍS A vízfigyelő kutak elhelyezése Az 1966-tól 1976-ig eltelt tíz évben a Magyar Állami Földtani Intézet az Alföld részletes térképezése során 53 mélységi vízfigyelő kutat épített a felszín alatti vízviszonyok tanulmányozására. Közülük 1976-ban 49-en végeztek méréseket. 38 kutat hetente kézi műszerrel mértek, 11 kúton automata órás műszer folyamatosan mért. E kutakat az Alföld derekán egy É—D-i és Ny—K-i tengely mentén helyzték el, hogy első áttekintést adjanak a különböző tájak vízföldtani viszonyairól és útbaigazítást adjanak arra nézve is, milyen sűrűségben, milyen mélységig, milyen módon kell az országos mélységi vízfigyelő hálózatot amelynek terve hosszú ideje megszületett már — kiépíteni. Az észak—déli kútsor telephelyei: Erdőtelek, Hevesvezekény, Jászladány, Besenyszög, Tiszapüspöki (Óballa), Szolnok, Törökszentmiklós, Tószeg, Kengyel, Cserkeszöllő, Csongrád, Mindszent. Kezdődik a figyelés a Mátra—Bükk előterében, a hegylábaktól néhány km-re, érinti a hevesi területet, a Jászság déli vízszegény vidékét, a Közép-Tisza völgyet, a Nagykunságot, Körös—Tisza szöget és az Alsó Tiszavölgyet. Szegedig nem megy le a kútsor, mert a telepítések elve az volt, hogy a kutak a természetes viszonyokat mérjék, legyenek távol a nagy vízkitermelő helyektől, így Szeged környékétől is. Az északi hegyperem előtt még egy kúttelepet építettek ki, Egyeken, a célból, hogy a Felső-Tisza völgyén levonuló mélységi vizekről is tájékoztatást kapjunk. Az E —D-i tengely legmagasabban fekvő kútjai Erdőteleken, 106,6 m magas térszínen mélyültek. Délen a legmélyebb térszínen a csongrádi kúttelep fekszik 83,1 m-en, a legdélibb kúttelepen Mindszent kútjai 83,7 m tengerszint feletti magasságban vannak. A térszín az északi részen erősen lejt és a szelvény második állomása Erdőtelektől 15 km távolságra, Hevesvezekény már 91,3 m magasan van. Innen Mindszentig 125 km távon a terep már csak 9,6 m-t lejt. A nyugat—keleti kútsor a Dunavölgy és a Duna— Tisza közi homokhátság határán Kunadacsnál kezdődik, áthalad a hátságon: Kerekegyháza, Kecskemét, Nyárlőrinc állomásokkal, folytatódik a Cserkeszöllő, Csongrád kúttelepekkel, ezek közösek az É—D-i tengely állomásaival, majd tovább a Körösvölgyben Öcsöd, Szarvas, Dévaványa jelentik a folytatást az országhatár közeléig. A Ny—K-i szelvény domborzati vonalvezetése változatosabb, mint az E—D-ié. A szelvény a Dunavölgy szélén Kunadacsnál 97,2 m magasságban indul, Kecskemétig a térszín felemelkedik 126,3 mre, itt a hátság tetőgerincén vagyunk, innen lejt a térszín Nyárlőrincig 107,1 m-re, majd a Tisza völgyében erős lépcsővel Csongrádnál 83,1 m-re. Tovább a Körös-völgyben Öcsöd kútjai még mélyebb helyzetben vannak, 82,7 m-en, Szarvasnál újra emelkedik a térszín és Dévaványánál 84,3 tszf-i magasságot ér el. Tekintettel arra, hogy artézi vízkincsünk nagyobbrészt a negyedidőszaki folyóvízi rétegsorokban tározódik 200—400 m mélységben és ezekben egymás alatt több jó vízadó kavics vagy homokréteg van, egy-egy helyen több kutat építettek ki, hogy a vízviszonyokat és vízjárást különböző mélységekben megfigyelni lehessen. Néhány kutat a mélyebben elhelyezkedő felső pannóniai rétegekre telepítettek, mert a vízellátásban ezek is szerepet játszanak. A kutak helyét, mélységét abc rendben az 1. táblázat és az 1. ábra mutatja. A kútsorokat végig folyamatos magvétellel lemélyített földtani alapfúrásokból, illetve azok mellett létesített külön fúrásokból építették ki, így a rétegsorok laboratóriumi elemzések alapján sokoldalúan ismertek. A fúrások alkalmával a legjobbnak mutatkozó vízadó rétegeken földtani, geofizikai és hidrodinamikai vizsgálatokat végeztek és a vízmintákat kémiailag elemezték. A két fúrásszelvény, a Nyírség kivételével, az Alföld vízföldtanilag legfontosabb tájairól földtani és vízföldtani áttekintést ad.
