Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése
50 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés TaőAUifa 7. rjiyöwuibie HaöAwdameAbHbie KOAOöifbi BeHzepcKOZo Focyöapcmeewwzo FeoAOzmecKOZO Hucmumyma (1965—1976 ez.) Máli mélységi vízíigyelő kutak 1. táblázat Tabelle 1. Die Tiefenwasserbeobachtungsbrunnen des Ungarischen Staatlichen Geologischen Instituts. 1965—1976. Sorszám Építés éve Helység Terepmagasság [tszf. m.] Magfúrás mélysége [m] Szűrőmélység [m] Víz nyugalmi szintje a felszíntől [m] Fajlagos vízhozam [l/p/m] 1. 1966 Besenyszög 87,7 100 84,0—96,0 -4,6 18 2. 1966 Cserebökény 83,4 100,4 74,0—89,0 -2,0 1 3. 1966 Cserkeszöllő 86,8 102,3 43,0—49,2 -2,5 14 4. 1970 Csongrád 83,1 1200,0 1029,0—1056,0 + 16,0 50 5. 1970 Csongrád 83,1 800,0 642,0—655,3 + 14,0 24 (i. 1973 Csongrád 83,1 458,5 427,9—445,2 + 10,6 55 7. 1973 Csongrád 83,1 254,0 204,5—241,1 + 6,2 123 8. 1976 Dévaványa 84,3 31,0 23,0—27,0 -2,3 2 9. 1976 Dévaványa 84,3 222,7 199,0—205,0 -1,7 25 10. 1976 Dévaványa 84,3 670,0 648,9—657,0 + 6,6 28 11. 1971 Egyek 90,8 80,0 58,1—67,9 -2,8 37 12. 1971 Egyek 90,8 200,0 143,4—171,0 -2,6 90 13. 1971 Egyek 90,8 700,0 479,0—494,0 -0,4 20 14. 1972 Erdőtelek 106,6 56,0 39,7—78,0 -3,7 90 15. 1972 Erdőtelek 106,6 261,3 237,0—249,0 -1,7 13 16. 1972 Erdőtelek 106,6 400,0 311,3—320,6 + 0,1 13 17. 1971 Hevesvezekény 91,3 80,0 68,1—75,9 -2,7 8 18. 1971 Hevesvezekény 91,3 250,0 195,8—200,3 + 3,7 7 19. 1971 Hevesvezekény 91,3 600,0 575,0—580,5 + 6,5 15 20. 1971 Jászladány 87,3 400,0 320,0—331,0 + 2,7 3 21. 1965 .Tászladány 87,3 950,0 891,7—906,7 + 13,2 15 22. 1973 Kecskemét 126,3 210,0 172,2—191,5 -16,2 125 23. 1973 Keeskemét 126,2 350,0 303,4—316,3 -18,1 12 24. 1973 Kecskemét 126,1 700,0 512,0—525,0 -19,0 15 25. 1966 Kengyel 87,0 102,0 52,5—61,0 -4,8 1 26. 1966 Kengyel 87,5 300,0 171,8—177,2 -0,4 6 27. 1966 Kengyel 87,5 520,0 305,5—311,5 + 1,4 5 28. 1976 Kiskút 87,0 17,0 11,3—16,3 -3,0 8 29. 1974 Kerekegyháza 111,5 100,0 73,1—84,0 -4,2 89 30. 1974 Kerekegyháza 111,5 190,0 152,0—172,3 -4,0 25 31. 1974 Kerekegyháza 111,5 400,0 204,9—210,3 -3,9 3 32. 1974 Kunadacs 97,2 60,0 43,0—53,0 -2,8 30 33. 1974 Kunadacs 97,2 160,0 134,0—146,8 + 2,4 23 34. 1974 Kunadacs 97,2 400,0 359,0—366,0 + 4,7 18 35. 1969 Mindszent 83,7 1500,0 799,0—823,0 + 10,0 115 36. 1969 Mindszent 83,7 500,0 478,0—490,0 + 7,9 73 37. 1973 Mindszent 83,7 322,0 294,8—308,3 + 3,7 108 38. 1973 Mindszent 83,7 222,5 189,4—209,5 + 1,9 7 39. 1975 Nyárlőrinc 107,1 15,0 6,0—8,0 -4,0 20 40. 1975 Nyárlőrinc 107,1 150,0 121,1—134,7 -5,7 13 41. 1975 Nyárlőrinc 107,1 400,0 350,9—370,2 -9,7 82 42. 1975 Nyárlőrinc 107,1 800,0 562,0—577,9 -9,6 36 43. 1966 Óballa (Tiszapüspöki) 87,1 100,0 75,6—85,0 -5,9 8 44. 1966 Óballa 87,0 300,0 132,6—139,7 -2,5 1 45. 1967 Öcsöd 82,7 70,0 58,4—66,4 -2,9 2 46. 1967 Öcsöd 82,7 300,0 227,5—232,9 + 4,1 11 47. 1973 Szarvas 84,1 240,0 193,0—210,0 -1,2 30 48. 1973 Szarvas 84,1 400,0 351,6—358,1 + 1,0 5 49. 1973 Szarvas 84,1 1000,0 870,3—884,5 + 9,0 77 50. 1966 Szolnok 86,8 100,0 24,0—30,0 -1,1 51. 1966 Tószeg 87,7 100,8 67,0—73,0 -3,7 3 52. 1966 Tószeg 86,9 300,0 213,8—222,3 + 3,4 6 53. 1966 Törökszentmiklós 86,6 100,5 75,0—87,0 -6,2 5 A 2. ábra a szelvényirányokat a negyedidőszaki képződmények vastagsági térképére vetítve mutatja. A 3. ábra a fúrások irányában kirajzolható földtani metszeteket mutatja be. Ezek szerkesztéséhez a szelvényirányba eső legjobban dokumentált egyéb fúrásokat is felhasználtuk. Az ábra mutatja a kútsorok mentén a földtani kor szerinti képződményhatárokat. A negyedidőszaki képződmények (Q-val jelölve) vastagsága az É—D-i szelvényben 100—650 m között változik. Ezek a rétegsorok a szelvény északi harmadában túlnyomóan agyagosak, (Jászság) a déli harmadban túlnyomóan homokosak (Csongrád-Szeged vidéke) . A szelvény közepén kis távolságokon belül igen különböző rétegsorok vannak. A negyedidőszaki rétegösszletek nagyon változatosak. A hegyperemhez közel (Erdőtelek) kavics homok, agyag sűrűn változnak, egy-egy kőzettani réteg vastagsága a 10 m-t ritkán haladja meg. Délebbre a Jászságban homok-agyag rétegek válta-