Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Hajdú György: Víztornyok szerepe a vízellátásban

495 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Víztornyok szerepe a vízellátásban* HAJDÚ 6YÖRG Y*» Hazánk, vagy a világ bármely táján járva, tekintetünk előbb-utóbb víztoronyba ütközik, a vízellátásnak ezekbe az igen jellegzetes, kiemelkedő építményeibe. Különösen sík vidéken messziről jelzi a település helyét a magasra emelkedő víztorony. A víztornyok és más víztározó medencék sok évtizede szolgálják a civilizációt. Szerepüket műszakilag és tudományosan körülírták és főiskolákon tanítják is. Mégis szükség van arra, hogy a víztornyok létével, szerepkörével, fontosságával foglalkozzunk. Hazánkban kb. egy évtizede a víztoronyépítés válságba jutott, azt mondhatnám, hogy szinte holtpontra került. Ma nincs egyetlen építőipari vállalat sem, amely profilszerűen vállalna víztoronyépítést. Azok a tervek, amelyek víztorony létesítését célozták, felhasználatlanul avulnak. Elvétve épül egy-egy víztorony, többnyire ott, ahol a helyi politikai vezetés valamiképpen arra tudja késztetni a helyi építőipari vállalatot, hogy vállalja ezt a „kellemetlen" feladatot. Ez egyébként azt is mutatja, hogy víztornyot építeni lehet, ahhoz nem kell túlságosan különleges berendezés, felszerelés. Sőt némelyik ilyen víztorony, amelyet nem is specializált vállalat épített, formájában megragadó és kivitelezésében is kifogástalan. Ez azonban nem sokat javít azon az általános helyzeten, hogy víztorony építését ma Magyarországon nem vállalják. Akadnak szakemberek, akik kétségbe vonják a víztorony és egyáltalán a víztározás fontosságát. Véleményük szerint csővezetékekhez kapcsolt nyomásfokozó berendezésekkel is megoldható a vízellátás. Nem kétséges, hogy szükséghelyzetben az ivóvizet közbenső tározás nélkül is el lehet juttatni a fogyasztóhoz. Vizsgáljuk például egy településnek a körülményeit. Ez a település legyen az újpalotai lakótelep, ahol 14 ezer lakásban 40 ezer fogyasztó él. A lakások fszt+10 emeletes épületekben vannak. Az 1. ábra mutatja a település fogyasztásának ingadozását. Természetes, hogy éjszaka a fogyasztás lecsökken, a reggeli órákban csúscot ér el, napközben ismét alacsony szinten mozog, majd este ismét csúcsfogyasztás áll elő. Ez a görbe mindennap más képet mutat. Más egy nyári vasárnapon, mint egy téli hétköznapon. Más egy olyan településen, ahol az ipar fogyasztása is befolyásolja a görbét, de bármelyiket is vizsgáljuk, ezt a hullámzó lefolyást fogjuk mindig tapasztalni. Nézzük tehát tovább ezt a kiragadott és mérésekkel pontosan értékelt települést. A napi fogyasztás kb. 21 ezer m

3. A település kb. 10 km-re van a víztermelő teleptől. Kérdés, hogy a település fogyasztásának megfelelő nagyságú víztermelő telep építése elegendő-e. Miért ne lenne —kérdezhetjük? * Elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság 1978 január 9-i előadóülésén. ** Fővárosi Vízművek, Budapest. Azért, mert a víztermelő telepek építésénél egyenletes üzemre számítunk. Látható, hogy az egyenletes üzemet egy kb. 5000 m

3-s tározóval lehet megoldani. Ez a fogyasztás 24%-a. Ha közbenső tározó nélkül a termelő teleppel akarjuk követni a fogyasztás ingadozásait, akkor ez esetben olyan termelőtelepre lenne szükség, amely ki tudja elégíteni az 1600 m

3/óra csúcsfogyasztást is, de a nap egy részében csak csökkentett üzemmel menne. Ilyen üzemmódhoz egy napi 36 ezer m

3 kapacitású telep építésére volna szükség. Egy víztermelő telep fajlagos építési költségei m

3-ként 5—10 ezer forintot tesznek ki. Az évek múlásával egyre inkább a 10 ezer Ft/m

3 a valóság, ezért számoljunk ezzel. Amíg egy 21 ezer m

3/nap teljesítményű termelőtelep beruházási költsége 210 millió Ft, addig egy 36 ezer m

3/nap teljesítményűé 360 millió Ft. A többletköltség tehát amit ez esetben a víztározás „megtakarításával" felhasználunk, 150 mFt. De ha csak a felét, tehát a beruházási költség alsó határát vesszük figyelembe, akkor is 75 mFt. Forintbanyiem fejezhető ki az, hogy mennyivel nehezebb üzemeltetni egy olyan termelőtelepet, amely kénytelen követni a fogyasztás pontosan nem tervezhető ingadozását, mint az olyant, amellyel egyenletes üzemet lehet tartani. A termelő teleptől el kell szállítani a vizet csővezeték segítségével a fogyasztói településre. Esetünkben ez a távolság kb. 10 km. Ez ma már nem kirívóan magas szállítási távolság. Budapesten inkább alacsonynak mondható, de vidéken sem ritka. Az igényelt 21 ezer m

3 vízmennyiség szállításához egy 600 mm-s vezeték elegendő, mert egyenletes üzemmel kb. 0,9 m/sec sebesség áll elő. Ez kedvező és még bizonyos fejlesztési lehetőséget biztosít. Ha kedvezőbbnek tekintek 2 db párhuzamos vezetéket, akkor a 600 mm-s átmérő helyett 2 db 400 mm-s hasonló célt szolgál. Egy 600 mm-s 1. ábra. 13 500 lakásos lakótelep óránkénti fogyasztása téli vasárnapon Fig. 1. Hourly consumption at a 13 500 apartment housing development on a winter Sunday