Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Hajdú György: Víztornyok szerepe a vízellátásban

496 Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. Hajdú Gy.: Víztornyok szerepe vezetékkel egyenletes üzemet biztosítva a 10 km-s csőszakaszon 22 m-s nyomásveszteség áll elő. A 33 méter magas lakóházakhoz 45 m-es fogyasztói nyomásszint előírásával ez 67 m-es indítónyomást tételez fel a termelőtelep melletti szivattyútelepnél. Ehhez megfelelő szivattyúk vannak és 1 db 250 l/sec. teljesítményű szivattyú 2 db tartalékkal elláthatja az üzemet. Ha azonban nincs tározás, tehát hidrofor berendezéssel akarom megoldani a település vízellátását, akkor a szállítási igény 100—450 l/sec. határok között változik. Ezekhez 2més 42 m közötti veszteségmagasság tartozik. (2. ábra) A lakótele[m

3/ó] 2. ábra. A lakótelepet ellátó tápvezeték állása egyenletes táplálás illetve a fogyasztáshoz igazodó táplálás esetén Fig. 2. Condition of the header supplying the housing development for steady flow delivery adjusted to consumption pek ellátásához így 90 m nyomás szükséges, ami azt jelenti, hogy csúcsidőben biztosítjuk a helyileg szükséges 45 m-t, völgy időben a lakótelepeken 85 m-es nyomás fog uralkodni. (Az ilyen vízhozamokhoz szükséges szivattyú jelleggörbéje általában lapos.) Ehhez a nyomáshoz már jó minőségű és így drágább csöveket is kell fektetni. Ez további kb. 25 millió Ft beruházási költségtöbbletet jelent, és jelentős energiatöbbletet igényel. Napi 21 ezer m

3 víz 65 m-s emelése 1,5 M Ft/év, míg a 90 m-s emelése 2,0 M Ft/év, tehát itt is jelentkezik 0,5 M Ft költségtöblet évente, ami 20 év alatt 10,0 M Ft-ot tesz ki. Más változatként a szivattyútelep olyan berendezéssel is elképzelhető, amely változó nyomással szállítaná a vizet, hogy a fenti energiaköltség-többletet elkerüljük. Ehhez azonban vagy különböző nyomású és nagyságú szivattyúk kellenének, többszörös helyigénnyel és beruházási költséggel, vagy pedig igen drága importszivattyúk, amelyek fordulatszámának változtatásával lehet bizonyos határok között a nyomáson változtatni. El lehet képzelni egy kompromisszumot, amikor a termelőtelep mellett egy térszint alatti tározót építünk, amelyből mint szívómedencéből dolgozik a gépház. Ez esetben a termelőtelepet már a napi fogyasztásnak megfelelő nagyságúra kell csak megépíteni, de továbbra is fennállnak azok a csővezetéki és gépházi problémák, amelyeket jeleztem. A minimális biztonság érdekében egy kisebb vízLakótelep 3. ábra. Lakótelep súlypontjában vagy szélén elhelyezett tárolómedence hatása a szivattyútelep szállítómagasságára Fig. 3. Effect of storage reservoir situated in the center of gravity, or the edge of the housing development, on the delivery head of the pump torony ekkor is szükséges. Kedvező lehetőség nyílik, ha a fogyasztás súlypontjának közelében olyan magas tereppont van, ahol egy földbe süllyesztett medence megfelelő nyomást biztosít a település számára. Ilyen helyzetben van pl. az Óbudai lakótelep, a Kelenföldi és az épülő Fehérvári úti, valamint az épülő Békásmegyeri lakótelep. E helyeken az előbb durván számolt többlet költség kisebb részéből megépíthető egy-egy 1000—5000 m

3 nagyságú tározó, amely problémamentes, egyenletes üzemet biztosít a település számára. Természetesenha ez a magaslati pont néhány km-rel távolabb van a lakóteleptől, akkor ismét bonyolódik a helyzet. A 3. ábra bemutatja, hogy ha a tározó a fogyasztási súlyponttól egy bizonyos távolságon — 3—4 kilométeren túl — helyezhető el, akkor az odavezető nyomócső költsége és az ingadozó nyomás már ismét egyértelműen gazdaságtalanná teszi az ellennyomó medence létesítését. Az ábrából az is látható, hogy a víztornyot legcélszerűbb a fogyasztási súlypont közelébe helyezni. Részletesen vizsgáltuk ezt a kérdést az Újpalotai, illetve a káposztásmegyeri lakótelepnél, ahol a teleptől mintegy 5—6 km-re a fóti dombokon volna lehetőség ellennyomású medence építésére. Megállapítható, hogy itt már majdnem olyan rossz a helyzet, mintha medence nélkül üzemelnénk. Tehát Budapest laposabb területén fekvő lakótelepeinken vagy hasonló vidéki településeken nincs más lehetőség, mint víztorony építése az előbb említett nehézségek megoldása céljából. Azt hiszem világosan megállapítható, hogy az említett település esetében 100—200 millió Ft közötti költségnövekedés lép fel víztorony építése nélkül. Ha hasonló összegből meg lehet építeni a víztornyokat, akkor a bonyodalommentes üzemmód, a fogyasztók egyenletes ellátása feltétlenül indokolja a víztorony építését. Van még egy igény, amelyről eddig nem volt szó. Ez a biztonság kérdése, amely pénzben nehezen fejezhető ki, legfeljebb úgy, hogy egy egynél nagyobb szorzót állítok be a víztorony nélküli üzem költségeinek értékelésekor. Az ilyen hidrofor berendezés üzeme magával hozza, hogy akár gépészeti, akár villamos, akár cső, akár termelőtelepi oldalon következik be meghibásodás, a település azonnal víz nélkül marad és ez a vízhiány mindaddig fennáll amíg a hibát nem sikerül elhárítani. Víztorony vagy medence a benne tározott vízmennyiség ará-