Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Dr. Kovács György: A rétegvizek energiakészletét jellemző piezometrikus szintek ingadozásának vizsgálata (Hozzászólás Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése c. cikkéhez)

Dr. Kovács Gy.: A rétegvizek energiakészlete Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. 457 « Kerekegyháza JELMAGYARAZAT Víztartó Vizzoro A Kerekegyháza mellett levő megfigyelő szelvényben (4c. ábra) a rétegvizek energiaszintje gyakorlatilag nem különbözik egymástól. Az eltérés nem éri el a 10—20 cm-t, ez az érték pedig kisebb mint a méréseknek és az adatok javításának hibája (például a hőmérséklet hatását elhanyagoltuk, a leolvasás javításakor csak a mélységben uralkodó nagyobb nyomás következtében bekövetkező fajsúlynövekedést vettük figyelembe). A rétegvíz-tartók között tehát itt a függőleges áramlás lehetősége kizárt. Az ábrán két talajvízmegfigyelőkút adatait tüntettük fel. Ezek a két észlelési pont között az energiaszintnek mintegy 3,5 méteres különbségét jelzik, igazolva, hogy a legfelső víztartóban tárolt víz felszíne követi a térszín domborzatát. A rétegvizek energiaszintje közelítően azonos a két sekély megfigyelőkút adataiból számított átlaggal. Valószínű tehát, hogy nem jön létre függőleges vízcsere a talajvíz és a rétegvíz között sem. A mintegy 80 m mélységben észlelt nyomásváltozási görbe alakja és amplitúdója csaknem azonos a talajvízjárást leíró görbékkel. Az ennél mélyebb szintekben körülbelül 0,5-es amplitúdóarány és a szélső értékek 2 hónapos késése jellemző. A 4. ábrán összehasonlított hidrográfok elemzéséből levonható következtetések két pontban ellene mondanak Rónai modelljének: — a kerekegyházi szelvényben az energiakészletnek nincs függőleges gradiense, ezért a vízszállító folyamat nem lehet a nyomásingadozás továbbítója; — a hidrográfok jellegének és amplitúdójának hirtelen változása (amit Kecskeméten 180 és 300 m között Kerekegyházán pedig 80 és 160 m között észlelhetünk) nem magyarázható ennek a modellnek alapján. Szükséges megjegyezni azt is, hogy az ingadozás mértékének az áramlás irányában csökkennie kell olyan rendszerekben, ahol a vízszállítás hoz létre kapcsolatot a különböző mélységben kialakuló nyomás között. Jóllehet ez az összefüggés a kecskeméti szelvény alsó szakaszán, Szarvason pedig a teljes megfigyelt mélységközben kielégített, az amplitúdóarány változása azonban nagyon kicsiny, nem haladja meg ennek a paraméternek bizonytalanságát, amit az adatok nagy szóródása jelez és aminek okozója lehet pl. az a tény, hogy a nyomásviszonyok alakulását befolyásolja a réteg konszolidációja, vagy a víz gáztartalma is. Megállapíthatjuk tehát, hogy a mélység v.s. amplitúdóarány kapcsolat jellege nem mond ugyan ellent a modellnek, nem nyújt azonban elégséges érvet, ahhoz, hogy a módszer érvényességét igazoljuk. A másik lényeges következtetés, amit az összeNyóriörinc 0. 6. ábra. A Duna—Tisza közi Hátság geológiai metszete Fig. 6. Geological profile of the ridge between the Danube and Tisza rivers Kecskemet + too -I Kunadacs Rétegzett (homok, iszap) rétegsor & E -Sí -100 .e N fe -200 t