Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Dr. Kovács György: A rétegvizek energiakészletét jellemző piezometrikus szintek ingadozásának vizsgálata (Hozzászólás Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése c. cikkéhez)

452 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Dr. Kovács Gy.: A rétegvizek energiakészlete A rétegvizek energiakészletét jellemző piezometrikus szintek ingadozásának vizsgálata Hozzászólás Rónai Andrásnak a Hidrológiai Közlöny 1978. 2. számában megjelent „Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése" című tanulmányához D E . KjO VÁCS GYÖKGYa műszaki tudományok doktora A talajvíz áramlását meghatározó energiakészlet vízszintes eloszlásának jellemzésére általában a víztükör szintvonalas térképét használjuk, illetőleg — ha a talajvíz nyomás alatti — a piezometrikus felület térképét szerkesztjük meg. Ugyanezt a módszert alkalmazhatjuk a rétegvizek nyomáseloszlásának jellemzésére is, az egyidejűleg észlelt nyomásadatok alapján meghatározva a piezometrikus felület domborzatát. A megfigyelőkutak adatait természetesen a vízhőmérséklet, a vízoszlopmagasság, a gáz- és sótartalom figyelembevételével javítanunk kell, mert a rétegvíz nyomását kell hogy jellemezze. Ha termelő kutakat is bevonunk a vizsgálatba, a vízszállítás által felhasznált energiát is javító tényezőként kell számításba vonnunk. Az elemzést tovább bonyolítja nemcsak a rendelkezésünkre álló adatok viszonylag kis száma, hanem az a tény is, hogy nem elégséges ha a hidraulikai gradienst csak a vízszintes síkban határozzuk meg, hanem térbeli vizsgálatot kell végeznünk. A legtöbb esetben bizonytalanságot okoz a gradiens viszonylagosan kis értéke is. Ezért nehéz a hidrodinamikai zóna és az energiafelhalmozódás zónájának elkülönítése. Minthogy a rétegek közötti energiakülönbség csak a mozgás lehetőségére utal, a víz más jellemző tulajdonságában (hőmérséklet, kémiai összetevők, izotóp-tartalom) észlelhető változásokat is vizsgálnunk kell annak érdekében, hogy a rétegvizek köpött ténylegesen kialakuló áramlás létezését igazolhassuk. Célszerű azonban arra törekednünk, hogy magukból a folyamatosan és rendszeresen észlelt nyomásadatokból is a lehető legtöbb információtartalmat hasznosítsuk. Ezt a célt akkor érhetjük el, ha nem csak a különböző pontokon egyidejűleg észlelt adatokat hasonlítjuk össze, hanem minden megfigyelőkút adatsorát elemezzük vizsgálva az azonos ponton kialakuló nyomásingadozást is. A rétegvizeket megfigyelő kutak folyamatos észlelési sorainak elemzése alapján Rónai (1978) az ingadozásnak négy eltérő típusát különböztette meg, amelyeknek mind amplitúdója, mind hullámhossza különböző. Éppen ezt a két paramétert használhatjuk fel arra, hogy a típusokat egymástól elkülönítsük, sőt a hullámhossz sokszor tájékoztat arról is, hogy milyen folyamat okozza a vizsgált ingadozást. Az elmondottak szerint megkülönböztetett típusok a következők : — a Föld árapály jelensége által kiváltott 12 vagy 24 órás periódusú ingadozás; — néhány napos hullámhosszal jellemzett ingadozás, amely a légköri nyomás változását követi; — az évszakos ingadozás, amelynek periódusa egy esztendő, jellege a talajvíz felhalmozódási és leürülési folyamatához hasonló; viszonyítva Fig. 1. Fluctuation of pressure head caused by terrestrial tide, vs. variations in the gravitational field