Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Dr. Kovács György: A rétegvizek energiakészletét jellemző piezometrikus szintek ingadozásának vizsgálata (Hozzászólás Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése c. cikkéhez)

Dr. Kovács Gy.: A rétegvizek energiakészlete Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. 453 1974. augusztus 6. 7. 2. ábra. Az árapályjelenség és a légnyomásváltozás következtében előálló nyomásingadozás összehasonlítása különböző mélységben rögzített adatok alapján Fig. 2. Comparison of pressure flutuations due to tide and changes in atmospheric pressure, based on data recorded at different depths — a hosszú idejű ingadozás, amely látszólag a nedves és száraz évcsoportok változását követi. Az árapály által okozott ingadozás amplitúdója a szarvasi szelvényben 870 és 884 m közötti mélységben megfigyelt finomhomok rétegben mindössze 1—2 cm. A piezometrikus szint változása gyakorlatilag a gravitációs mező változásának tükörképét mutatja (1. ábra). Minthogy az ingadozásnak ez a típusa nagyon kicsiny, az alig észlelhető akkor és ott, amikor és ahol a piezometrikus szint erősebb hatás következtében változik, amint ezt a 2. ábra mutatja, amely olyan esetet ábrázol, amikor a légnyomás által kiváltott változás az árapály következtében kialakuló ingadozást elfedi. Az ábra azt is igazolja, hogy az árapály hatása a kisebb mélységekben elhanyagolható, jóllehet a többi kút által megfigyelt víztartó réteg szemösszetétele a legmélyebb rezervoáréhoz hasonló. Az összehasonlításból levonható első következtetés annak feltételezése, hogy az ingadozást nem a víztömeg mozgása okozza, mint az óceánok esetében, hanem a földkéreg deformációja [amely mérhető is például karsztos barlangokban, ahol a hasadékok szélessége változik a gravitációs mező változásának hatására (Maucha, 1975)], minthogy a víz mozgása a felszín közelében okozna nagyobb ingadozást. Az is feltételezhető, hogy a nagyobb mélységben levő, tömörödöttebb rétegekben a nyomásváltozás jelentős részét a víz viseli, a felszín közelében pedig a lazább szilárd váz deformációja veszi fel anélkül, hogy a pórusokat kitöltő vízre ható nyomás értékében változás lenne megfigyelhető. A légköri nyomás változása által létrehozott ingadozás lényegesen nagyobb, mint az, amit az árapály okoz. Az elemzett esetekben amplitúdója 2—15 cm volt, és értéke nemcsak a légnyomásváltoA légnyomás hatására bekövetkező vízszintemelkedés a megfigyelő kútban [mm] 0 10 20 30 W 50 SO 70 80 03. Fig. 1974. Okt. 18 ábra. Kapcsolat a légnyomásváltozás és a rétegvíz-megfigyelőkutak vizszintváltozása között 3. Changes in atmospheric pressure vs. variation of water level in artesian observation wells