Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Dr. Kőrösmezey László: A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztályának 25. éve

Dr. Kőrösmezey L.: A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 47 ülések ipari (erőműi, élelmiszeripari, stb.) szennyvíztisztítási kérdésekkel. A Szakosztály megalakulás óta eltelt mintegy tizenöt év alatt a munkát végző, az előadásokon és vitaüléseken szereplő kartársak lassan kicserélődtek. Az idősebbek lassan kiöregedtek a tevékenykedésekből, nyugdíjba vonultak vagy — bizony az utóbbi években egyre nagyobb számban — örökre itthagytak bennünket és szerepüket egy felfejlődő új generáció vette át. Néhány név említése az lijabb zászlóvívók közül a Szakosztály életét figyelemmel kísérők számára többet fog mondani, mint még oly sikerült szakmai összefoglalás: Benedek Pál, Bertók László, Béres Béla, Bikfalvy István, Blum Anna, Csanády Mihály, Farkas Péter, Földi Endre, Horváth Imre, Juhász Endre, Környei László, Lesenyei Gábor, Magó István, Molnár Lóránt, Mucsy György, Öllős Géza, Pató Tibor, Pásztó Péter, Szabóné Muhits Katalin, Szebellédy Lászlóné, Szolnoky Elemér, Toókos Ildikó — a korábban már szerepelt neveken és a Szakosztály vezetőségén kívül. (A fenti névsor természetesen nem törekszik teljességre, csak a gyakrabban szereplő, aktív tagokat említi.) 1971: Ennek az esztendőnek minden energiáját — bár a szokásos havi vitaülések ebben az évben sem maradtak el — a Szakosztály eddigi legnagyobb rendezvényének, a Budapesti Szennyvíztisztítási Konferenciának a rendezése kötötte le. Az áprilisban megválasztott új elnök Mucsy György, továbbá a Társaság elnöksége által kijelölt szervezőbizottsági elnök Nagy L. Dénes, tudományos szervező Benedek Pál, Kőrösmezey László, Pásztó Péter, Juhász Endre, Dolánszky Ferenc és még sok más áldozatkész tagtárs, továbbá nem utolsósorban az előadók és generálriporterek jó munkáját dicséri, hogy a konferencia sikeresen zárult. Az előadások három szekcióban zajlottak: I. vízminőség-szabályozás, II. szennyvíztisztítás és iszapkezelés, III. fizikai és kémiai szennyvízkezelés. A vízminőség-szabályozás keretében tárgyalta meg a Konferencia a jogszabály alkotás, a felszíni vizek vízkémiai és hidrológiai jellemzői, valamint a vízminőség-szabályozás műszaki feladatai c. tárgyköröket. A biológiai szennyvíztisztítás és iszapkezelés keretében foglalkozott a konferencia az eleveniszapos szennyvíztisztítással, a biológiailag bontható ipari szennyvizek tisztításával és a szennyvíziszap-kezelés tárgykörével. A fizikai és kémiai szennyvízkezelés keretében az ipari vízgazdálkodási és szennyvíztisztítási problémák, továbbá az ásványolaj ipari szennyvizek elleni védekezés problémái kerültek napirendre. A három napos konferenciát tanulmányutak követték, amelynek keretében a résztvevők felkeresték a Délpesti szennyvíztisztító telepet, valamint az agárdi, tihanyi és balatonfüredi szennyvíztisztító telepeket. A konferencia hasznosságát a határozati javaslatba sűrített összefoglaláson kívül a hazai és meglehetősen szép számú külföldi résztvevő szakemberek találkozása, összeismerkedése és gondolatcseréje jelentette. 1972: Mivel ismét sürgetően napirendre került Budapest szennyvíztisztítása, a Szakosztály vitaülésein is többször foglalkozott ehhez a témakörhöz tartozó kérdésekkel. Többször volt téma az üzemeltetési tapasztalatok kérdése is. Újdonság volt ez évben az ún. VITUKI napok bevezetése, amelyek során a szennyvíztisztítási kutatás szakemberei legfrisebb eredményeikről számoltak be. Ugyancsak új kezdeményezés volt, hogy egyik vitaülését Miskolcon tartotta meg a Szakosztály. 1973: Intenzív külföldi kapcsolatok jegyében zajlott ez az év. Több beszámoló külföldi tanulmányutakról — közöttük USA is — és két külföldi előadás tette mozgalmassá az év programját. A VITUKI-val közös VITUKI napokat szintén megrendeztük, és vidéken is volt vitaülésünk: ezúttal Nyíregyházán. Két tervpályázat kiirtásában vett részt a Szakosztály, közöttük az eddigi legnagyobb, a „Balaton-térség szennyvíztisztítása" címűben. 1974: Fokoztuk — az Elnökség kérésének eleget téve •— a Szakosztály együttműködését más szakosztályokkal és társegyesületekkel, hogy kevesebb, de látogatottabb előadásokat rendezhessünk. A legjelentősebb megmozdulás a Mélyépterv előadókkal rendezett „Iszapkezelés" ankét volt, amelynek során ezt a legtöbb szennyvíztisztító telepen égető kérdésként jelentkező témát tűztük napirendre és megkíséreltünk egységes, központi intézkedéseket és sürgős megfelelő határozatokat kierőszakolni. Ez önmagában — éppen a főhatóság távolmaradása miatt — nem nagyon sikerült, de a kérdésben mégis jelentős előrehaladás történt azáltal, hogy elsősorban a Mélyépterv kezdeményezésére külföldi iszapvíztelenítő gépeket hoztak be az országba és ezekkel a legkülönfélébb iszapok víztelenítését végezték el. Volt itt így dán és német centrifuga, osztrák és német szalagszűrőprés. Szakosztályunk lehetőséget nyújtott az egyes gyártó cégeknek a beszámolásra, és lehetőséget biztosított az összehasonlításra is. A hazai kooperációs gyártás miatt egyelőre a dán Kriiger cég lett a versengés győztese. Egyre többször kerül szóba a szennyvíztisztítás 3. fokozata. 1973-ban a VITUKI napokon, most pedig mint USA útibeszámoló hangzott el erről előadás. Az év végén több előadás foglalkozott megépült tisztítótelepek üzemi tapasztalataival. 1975: Az iszapkezelés kérdése továbbra is probléma maradt a tervezés számára és a már megvalósult és üzemelő telepeken. Mivel a Szakosztály igyekszik szemét mindig a kulcskérdésekre fordítani, ezt a kérdést újra napirendre tűzte. Most a mezőgazdaság inzenzívebb bevonása az iszapelhelyezés megoldásába látszik a legsürgősebb teendőnek és ezért a téma is ez. És bár lassan, de itt is van némi előrehaladás. A 25. évet ünneplő gyűlés Siófokon újra rátért régi kedves tárgyára a Balaton vízvédelmére és a tagtársak között e tárgyban az érdeklődés is a régi. Egyéb előadások az olajos szennyvíz tisztításának kérdésével és üzemi tapasztalatokkal foglalkoztak.