Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

48 Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. Dr. Kőrösmezey L.: A Magyar Hidrológiai Társaság Talán érdekes lenne a 25 éven végignézve a Szakosztály munkáját értékelni, de nem erre a feladatra vállalkoztunk. Ez az idő és a szennyvíztisztítás szakág egészének a feladata. Mi csak azt mondhatjuk el, mint akik a Szakosztály születése, vagy csaknem születése óta részt veszünk munkájában, hogy a Szakosztály célja, hogy fóruma legyen minden, a szennyvíztisztítást érintő kérdésnek, találkozóhelye a szakmát szerető, saját tudását a közösség számára rendelkezésre bocsátó szakembereknek, szószólója és hangoztatója a szakma legújabb kérdéseinek, az itthon vagy külföldön elért és hasznosítható eredményeknek és annak, ami a szakemberek és tagtársak véleménye szerint több megértést vagy segítséget érdemel a felsőbb vezetéstől. Ha ez bizonyos mértékig hazánk határain túlra kiterjesztve is sikerül és a vizzel foglalkozó szakemberek előtt az eddig sokra becsült magyar hidrológia gyűjtőnévhez a szennyvíztisztítást is hozzá tudjuk csatolni, elértük célunkat. Ez vi ton is köszönetet mondok ifj. dr. Szabó Zoltánnak, aki az összefoglalás 1960-ig terjedő részéhez a rendelkezésére álló anyagot csaknem nyomtatásra kész állapotban szolgáltatta és így a Szakosztály történetének kezdeti éveiről a beszámoló hitelességét és tartalmas voltát biztosította. Átadták a körösladányi vízlépcsőt A Körösök völgye vízben szegény terület, hasznosítható saját vízkészlete már korábban kimerült, így a terület gazdasági fejlődésével járó vízigény növekedés csak a vízkészletek nagytérségi átcsoportosításával, az igényeknek megfelelő vízszétosztással, illetve tározás útján elégíthető ki. Az eddig megvalósult jelentős mértékű vízpótlás ellenére a fokozódó külföldi vízelvonások és az egyre gyakoribb vízszennyezések miatt a vízszolgáltatás biztonsága rohamosan csökken a térségben. A vízhiány megszüntetésére tervezett vízpótló rendszer, a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer fejlesztésével egyidejűleg gondoskodni kell a vízkormányzás hatásfokának növeléséről ós a vízkészletek gazdaságos szétosztásáról. A Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer jelentős eleme a Körösök vízrendszere. A Tiszából átvezetett víz kormányzása és elosztása a Körösök csatornázásával, vízlépcsők létesítésével valósítható meg. A korábban létesült bökényi, békósszentandrási ós a békési vízlépcső üzembe helyezése után a fejlődő igények kielégítése időszerűvé tette a Körösladányi Vízlépcső létesítését, ezzel a Körös-csatornázás befejezését. A kiépített Körös-völgyi vízellátó rendszer lehetővé teszi a terület saját vízkészletének jobb kihasználását, megteremti a Tiszából a Keleti Főcsatornán ós a Nagykunsági Főcsatornán átvezetett víz gazdaságos szétosztását a felhasználási területekre, majd a Csongrádi Vízlépcső megépítése után módot ad a vízpótlás további növelésére. A fentieken kívül a vízellátó rendszere alapját képezi a Tisza-völgyben fokozatosan kialakuló — vízkárelhárítási és vízminősógszabályozási feladatokkal bővülő — vízgazdálkodási rendszernek. A Körös-völgy vízgazdálkodás-fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításába illeszkedően a vízigények és a vízkészletek alakulása napjainkra időszerűvé tette a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyása alatt a Körösladányi Vízlépcső megépítését. A vízlépcső alapvető szerepe az, hogy a Tiszából a Körös-völgybe átvezetett vizet az igények szerint megossza, illetve a megosztás hiányából adódó vízhiányt megszüntesse, továbbá gazdaságosabbá tegye a víz eljuttatását a felhasználási területekre. A vízlépcső a hatásterületén biztosítja a vízgazdálkodási ágazatok, a település ós az iparfejlesztési lehetőségek érvényesítését. A fentieken kívül a vízlépcső, mint alapmű, gazdaságos fejlesztési lehetőséget teremt a vízkészletnövelés ós a hajózás számára is. A vízlépcső a Sebes-Körös 13 + 670 fkm-ben épült, jobbparti átvágásban. A vízlépcső főműve a mederduzzasztómű, mely 2 db egyenként 18 m-es nyílásból áll. E nyílásokba billenőlapos, acélszerkezetű főelzárásokat építettek be. Ezeket elektro-olajhidraulikus berendezések mozgatják a középső mederpillérből. A duzzasztómű fölött üzemi híd létesült, s a parti pillérekbe hallépcsőket építettek. A duzzasztó alaplemezének hossza: 26,50 m küszöbszintje: 83,50 m Orsz. felvizi fenékszintje: 81,50 m Orsz. alvizi fenékszintje: 81,00 m Orsz. duzzasztási szintje az I. ütemben: 85 20 m Orsz. A duzzasztómű és kapcsolódó létesítményeinek megépítése során 400 ezer m

3 földmunkát, 9500 m

3 betonés vasbeton munkát, 16 000 m

3 kőmunkát végeztek, 100 tonna súlyú technológiai szerkezetet és berendezést szereltek be. A beruházás összesen 300 millió Ft-ba került, amelyből 150 millió Ft a vízlépcső, 75 millió Ft a bögevódelem, 55 millió Ft a vízszolgáltatás és vízrendezés, 20 millió Ft pedig a tervezés, kisajátítás és egyéb költségek. A tervezők ós építők összehangolt, eredményes munkájának köszönhető, hogy az 1975 áprilisában megkezdett építési munkák után alig 2 évvel, 1977. május 19-én a létesítmény próbaüzeme megkezdődött. A körösladányi vízlépcsőt Borbándi János a Minisztertanács Elnökhelyettese 1977. december 9-én ünnepélyesen üzembehelyezte. Szlávik Lajos