Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Nagy L. Dénes: A szennyvíziszap hasznosításának és elhelyezésének lehetőségei

438 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Nagy L. D.: A szennyvíziszap hasznosítása zánkra bízzák a várható együttműködés — Intervoodoesisztka Egyesülés — keretében. A rácsszemétkezelés korszerűbb megoldása sürgető, mert ebben az elmúlt években számottevő előrehaladásunk nincs. A rácsszemét aprítása és a szennyvízbe való visszajuttatása ma már megengedhetetlen technológiai eljárás, mert a rácsszemét olyan nem rothadóképes ballasztanyagokat is tartalmaz, amely miatt még az iszappal való együttes rothasztása sem biztosítható. (Ilyen anyagok pl. a rongy, a nylonharisnya, nylonnadrág és egyéb műanyag hulladék.) Hazai vonatkozásban ezért a rácsszemét megsemmisítésére egyelőre csak az elföldelés az egyedüli járható út, de ez még kis telepeken is csak átmeneti megoldás lehet. A napi legalább 1 m

3 mennyiségű rácsszemét keletkezése esetén mindenképpen a rácsszemét préselését és égetését kell a jövőben biztosítanunk. Természetesen gazdaságosan csak ún. körzeti égetőket, vagy pedig a városi szeméttel való elégetést, ill. égetőberendezéseket lehet gazdaságosan üzemeltetni. A rácsszemét 2000—4000 kalóriát képviselő tüzelőanyagnak számít, s így az erre alkalmas égetőberendezésekben hőfejlesztésre hasznosítható. Ez ötödik ötéves terv időszakában mindenképpen szükséges a körzeti égetőberendezések helyét kijelölni, hogy a rácsszemétégetők a következő ötéves tervek során megvalósíthatók legyenek. A körzeti égetők olyan mozgópréssel és szállító gépparkkal kell rendelkezzenek, amelyek a napi „termést" a körzethez tartozó szennyvíztisztító berendezések területén préselik és az égetőbe szállítják. Városokban a háztartási szeméttel együtti elégetést célszerű előirányozni. A homok visszatartása, kitermelése és elhelyezése ugyancsak súlyos gond, ill. teher a szennyvíztisztító telepek kezelése során. Tulajdonképpen jól működő homokfogó nem létezik, mert iszaplerakódás mindenképpen előfordul, de természetesen vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb megoldások is hazánkban, amelyek döntő többségükben ún. hosszanti átfolyásúak. Függőleges átfolyású (2. kép) tudomásom szerint hazánkban nem működik. A hosszanti átfolyásúak között ún. légbe2. kép. Tangenciális bevezetésű függőleges átfolyású homokfogó Bild 2. Sandfang mit tangentionaler Einleitung und vertikalem Durchfluss 3. kép. Levegőbefúvásos homokfogó, kocsin mozgó szivattyús homokkiemelővel Bild 3. Sandfang mit Lufteinblasung, mit Sandpumpe auf Wagen 4. kép. Szivattyús homokkiemelés tangenciális homokmosóval Bild I. Sandpumpe mit tangetialem Sandwäscher fúvásos megoldásúak hazánkban is üzemelnek. A homok kiemelése többségükből kézi erővel történik, néhány berendezésnél szivattyús, végtelen kotrós és markolódarus kiemelés van. A kiemelt homok továbbkezelése (iszaptól való kimosása) kielégítően sehol sem megoldott. A megfelelő üzemeltetés érdekében mindenképpen egységesíteni kell a homokfogókat és azok homokkiemelőit. A visszatartott homok kiemelését