Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Virágh Gyuláné: A miskolci talajvíz áramlás- és nyomásviszonyainak vizsgálata

418 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Virágh Gy.-né: A miskolci talajvizáramlás JELMAGYARÁZAT: Kavicsos-, homokos-, agyagos képződmények a vizsgált talajviz­tartó tartományon belül -nolocén, pleisztocén A fajlagos hozam [m 3/nop/m] megközelítő értéke a jellezö áramlás irányával feltüntetve —3— 10'*-10' 3 —6— 10' 1-Í0° — 10~ 3 - 10-' -7 — 10°-10' —9^>10 2 -5— 10'*- 10­1 -8— 10 1~10 2 9. ábra. A kavicsos, homokos, iszapos holocén-pleisztocén rétegekben áramló vízmennyiség megközelítő értéke Puc. 9. Pacxod noÖ3eMnozo nomoKa iepe3 CAOU eaneiHUKa, necKa, u/ia nAeücmoifenoeozo eoípacma Abb. 9. Näherungswert der in kiesigen, schlammigen holozän-pleistozänen Schichten strömenden Wassermenge J ELM AEYARA2AT : Kőzettöredékes-, kavicsos, agyagos képződmények a vizsgált talaiviztortá tartományon belül -holocen, pleisztocén 5 [km] A fajlagos hozam [m 3/nap/m] megközelítő értéke a jellemző áramlás irányával feltüntetve — - < 10~ 5 —4— 10' 3- 10' 2 —2— 10' !- 10-* —5— 1tr 2-10'' —J— 10'"-W 3 —fi— 10' 1- 10° 8. ábra. A kőzettöredékes, kavicsos, agyagos holocén­pleisztocén rétegekben áramló vízmennyiség megközelítő értéke Puc. 8. Pacxod n0Ö3eMH0Z0 nomoica uepe3 CAOU OŐAOMKO 6 u aaAeHHUKoe nAeücmoifenoeozo u zoAoyeHoeozo e03pacma Abb. 8. Näherungswert der in Bruchgestein, kiesigen, lehmigen holozän-pleistozänen Schichten strömenden Wassermenge JELMAGYARÁZAT: 2 Kavicsos-, homokos-, iszapos képződmények a vizsgált talajvíz­tartó tartományon belül -holocen, pleisztocén 5 [km] A fajlagos hozam [m 3/nap/m] megközelítő értéke a jellemző áramlás irányával feltüntetve -2- 10' s- 10'* -3— 10'*-10~ 3 — 10' 3-10" 2 Lillafüred Tapolca 10. ábra. A kavicsos, homokos, agyagos holocén-pleisztocén rétegekben áramló vízmennyiség megközelítő értéke Puc. 10. Pacxod noÖ3eMiiozo nomoica nepe3 CAOU zaneiHUica, necKa u ZAUHU nAeücmoyeHoeozo e03pacma Abb. 10. Näherungswert der in kiesigen, sandigen, lehmigen holozän-pleistozänen Schichten strömenden Wassermenge Az andezit piroklasztikumok és andezit piroklasz­tikumokból képződött felső miocén, valamint a riolit piroklasztikumok és riolit piroklasztikumokből kép­ződött középső miocén üledékes kőzetek felszínközel­től helyenként 20 m-es vastagságig megtalálhatók Miskolc középső részén. Mindkét összlet vízleadó, vízvezető képességét legfeljebb becsülni lehetett. Nyílt-, vagy zárttükrű talajvíztartó voltukat a helyi kifejlődés szabja meg. A homokos, iszapos, agyagos, barnakőszéntelepes helvéti képződmények jelentős kiterjedésűek Mis­kolc talajvizes területének Ny-i felén. Gyakori az előfordulásuk felszínközeiben — a képződmé­nyek vastagsága nagy területen 15—20 m. Inhomo­gén összlet, vízzáró és vízvezető rétegek váltakozá­sából áll. Víztartó, vízvezetőképessége változó. A helvét üledékeknél az általunk vizsgált talajvíz­tartó tartományban mért adat nyomás alatti talaj­vízre nem utalt (irodalmi hivatkozás — [1] —- ezt a megfigyelést megerősíti). Az ismertetett talajvíztartók legfontosabb tájé­koztató jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk ösz­sze. A vízszintadatok, s a víztartók kifejlődésének, települési helyzetének ismeretében lehatároltuk Miskolc nyílt- és zárttükrű talaj víztartó tartomá­nyát. Amelyik részterületen a biztonságos határ­megvonáshoz nem volt elegendő adatunk, ott újabb fúrástelepítéssel jutottunk megfelelő számú észlelethez.

Next

/
Thumbnails
Contents