Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Virágh Gyuláné: A miskolci talajvíz áramlás- és nyomásviszonyainak vizsgálata
Virágh Gy.-né: A miskolci talajvízáramlás Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. 419 JELMAGYARA2ATHomok, iszapos homok, agyagos iszapos homok, homokhsztés iszap és iszapos agyag összetételű képződmények a vizsgált talajvíz tartó tartományon belül -pannbniai Puc. 12. npuóAU3umeAbmiü pacxod n0Ö3eMH0Z0 nomorca 'iepe3 ande3umnbie nupoKAacmbi u CAOU eepxHezo MuoifeHa, o6pa3oeaeuiuecsi U3 ande3umHbix nupoKAacmoe Abb. 12. Geschätzter Wert der in den Andesit-Piroklastiken gebildeten miozänen Schichten strömenden Wassermenge Lillafüred 5 [km] .1—* —— ^ I fajlagos hozam [m 3/nap/m] megközelítő értéke a jellemző áramlás irányával feltüntetve -Í-<«T S -2— 10' 5-10'* —S— 10~ 2-10'' -3— - 10' 3 —6— 1tr'-10° —4— 10~ 3 - «T 1 -7— 10° - 10 1 11. ábra. A homok, homokliszt, iszap, agyag összetételű pannóniai rétegekben áramló vízmennyiség megközelítő értéke Puc. 11. npu6AU3umeAbitbiü pacxod nod3eMHOzo nomoxa nepe3 CAOU necKa, mouKozo necKa, UAa naimoucicozo eo3pacma Abb. 11. Annäherungswert der in den aus Sand, Grus, Schlamm und Lehm zusammengesetzten pannonischen Schichten strömenden Wassermenge A fajlagos hozam [m 3/nap/m] megközelítő értéke a jellemző áramlás irányával feltüntetve —2- 10' s - 10'* —3~ 10'* - 10' 3 10'K-10~ 1 -4 — 10' 3 - tO' 2 — fi— 10''- 10° 12. ábra. Az andezit piroklasztikumokban és az andezit piroklasztikumokból képződött felső miocén rétegekben áramló vízmennyiség becsült értéke JELMAGYARÁZAT: FSxxJ Andezit piroklasztikumok és andezit piroklasztikumokból képződött üledékes kőzetek a vizsgált talajv/'ztartó tartományon belül -felső miocén Miskolc területén a zárttükrű talajvizes tartományt részterületekre bonthattuk. Elkülönítettük a mért értékek alapján lehatárolható, valamint a földtani vízföldtani megfontolások alapján feltételezetten nyomás alattinak minősíthető területeket. Megadtuk a túlnyomás mért értékeit, esetleg várható mértékét. A túlnyomást a fedőréteg alsó síkjához viszonyítottuk. Adtunk meg esetenként ún. átmeneti zónát is, ahol a kőzetfizikai jellemzők helyi változásától függően mind feszített tükrű, mind nyílt tükrű talajvíz is előfordulhat. Miskolc területén a nyílt- és zárttükrű talajvíztartók elterjedését a 4. ábrán szemléltetjük. Mint erre az előbbiekben már utaltunk, ugyanezen a területen az egyes talajvíztartók területi elterjedését a következő fejezet ábrái mutatják be. 3. Az áramló talajvízhozam megközelítő, becsült értéke az egyes talajvíztartó képződményekben A rendelkezésünkre álló alapadatok alapján felmértük a horizontálisan áramló talaj vízhozam megközelítő értékét az egyes talaj víztartókban. A rétégvastagságot — m[m] —, a szivárgási tényezőt — k—[m/nap] — a talajmechanikai fúrásokból ismertük, a hidraulikus gradienst — I — pedig az 1950—1973. között észlelt adatokból megszerkesztett talajvíz-izohipszás térképről vettük át. (Utóbbi érték különböző időpontban észlelt adatok feldolgozásából származik, ezért tekintjük „megközelítő", s pusztán „jellemző" értéknek.) Ennek alapján a talajvízhozam becsült, megközelítő értékét q — kml formából vehettük. A szivárgási tényezőt szemeloszlási görbéből határoztuk meg. Esetenként a k értékét is csak becsülni lehetett a szabálytalanul változó áteresztőképességi viszonyok miatt (pl. feltöltéseknél, vagy piroklasztikumoknál). A talajvíz jellemző áramlási irányát Miskolc területén az 5. ábra szemlélteti. Az 1. táblázaton megadott szelvénynek megfelelő települési sorrend szerint a 6—14. ábrán ismertetjük az egyes talajvíztartókban áramló fajlagos hozam megközelítő értékét. Az áramló fajlagos vízmennyiség, q [m 3/nap/m] hozamkategóriánkénti megadását a talaj víztartó összlet változatos kifejlődése, inhomogén volta, s a változó rétegvastagság indokolta. Az ábrák egyben a miskolci talaj vízt artó képződmények területi elterjedését is szemléltetik. A Miskolc területére eső, több mint húsz éven át különböző céllal végzett talaj vízmegfigyelések feldolgozásával sok olyan hasznos információhoz jutottunk, melyek segítséget jelenthetnek a részletes tervezésnél. Feldolgozásunkkal a miskolci talajvíz ismeretéhez kívántunk hozzájárulni.