Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Virágh Gyuláné: A miskolci talajvíz áramlás- és nyomásviszonyainak vizsgálata

Virágh Gy.-né: A miskolci talajvízáramlás Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. 419 JELMAGYARA2AT­Homok, iszapos homok, agyagos iszapos homok, homokhsztés iszap és iszapos agyag összetételű képződmények a vizsgált talajvíz tartó tartományon belül -pannbniai Puc. 12. npuóAU3umeAbmiü pacxod n0Ö3eMH0Z0 nomorca 'iepe3 ande3umnbie nupoKAacmbi u CAOU eepxHezo MuoifeHa, o6pa3oeaeuiuecsi U3 ande3umHbix nupoKAacmoe Abb. 12. Geschätzter Wert der in den Andesit-Piroklastiken gebildeten miozänen Schichten strömenden Wassermenge Lillafüred 5 [km] .1—* —— ^ I fajlagos hozam [m 3/nap/m] megközelítő értéke a jellemző áramlás irányával feltüntetve -Í-<«T S -2— 10' 5-10'* —S— 10~ 2-10'' -3— - 10' 3 —6— 1tr'-10° —4— 10~ 3 - «T 1 -7— 10° - 10 1 11. ábra. A homok, homokliszt, iszap, agyag összetételű pannóniai rétegekben áramló vízmennyiség megközelítő értéke Puc. 11. npu6AU3umeAbitbiü pacxod nod3eMHOzo nomoxa nepe3 CAOU necKa, mouKozo necKa, UAa naimoucicozo eo3­pacma Abb. 11. Annäherungswert der in den aus Sand, Grus, Schlamm und Lehm zusammengesetzten pannonischen Schichten strömenden Wassermenge A fajlagos hozam [m 3/nap/m] megközelítő értéke a jellemző áramlás irányával feltüntetve —2- 10' s - 10'* —3~ 10'* - 10' 3 10'K-10~ 1 -4 — 10' 3 - tO' 2 — fi— 10''- 10° 12. ábra. Az andezit piroklasztikumokban és az andezit piroklasztikumokból képződött felső miocén rétegekben áramló vízmennyiség becsült értéke JELMAGYARÁZAT: FSxxJ Andezit piroklasztikumok és andezit piroklasztikumokból képződött üledékes kőzetek a vizsgált talajv/'ztartó tartományon belül -felső miocén Miskolc területén a zárttükrű talajvizes tartományt részterületekre bonthattuk. Elkülönítettük a mért érté­kek alapján lehatárolható, valamint a földtani vízföld­tani megfontolások alapján feltételezetten nyomás alatti­nak minősíthető területeket. Megadtuk a túlnyomás mért értékeit, esetleg várható mértékét. A túlnyomást a fedő­réteg alsó síkjához viszonyítottuk. Adtunk meg eseten­ként ún. átmeneti zónát is, ahol a kőzetfizikai jellemzők helyi változásától függően mind feszített tükrű, mind nyílt tükrű talajvíz is előfordulhat. Miskolc területén a nyílt- és zárttükrű talajvíz­tartók elterjedését a 4. ábrán szemléltetjük. Mint erre az előbbiekben már utaltunk, ugyan­ezen a területen az egyes talajvíztartók területi elterjedését a következő fejezet ábrái mutatják be. 3. Az áramló talajvízhozam megközelítő, becsült értéke az egyes talajvíztartó képződményekben A rendelkezésünkre álló alapadatok alapján fel­mértük a horizontálisan áramló talaj vízhozam megközelítő értékét az egyes talaj víztartókban. A rétégvastagságot — m[m] —, a szivárgási tényezőt — k—[m/nap] — a talajmechanikai fúrásokból ismertük, a hidraulikus gradienst — I — pedig az 1950—1973. között észlelt adatokból megszer­kesztett talajvíz-izohipszás térképről vettük át. (Utóbbi érték különböző időpontban észlelt adatok feldolgozásából származik, ezért tekintjük „meg­közelítő", s pusztán „jellemző" értéknek.) Ennek alapján a talajvízhozam becsült, megközelítő értékét q — kml formából vehettük. A szivárgási tényezőt szemeloszlási görbéből határoztuk meg. Esetenként a k értékét is csak becsülni lehetett a szabálytalanul változó áteresztőképességi viszo­nyok miatt (pl. feltöltéseknél, vagy piroklaszti­kumoknál). A talajvíz jellemző áramlási irányát Miskolc terü­letén az 5. ábra szemlélteti. Az 1. táblázaton megadott szelvénynek megfelelő települési sorrend szerint a 6—14. ábrán ismertet­jük az egyes talajvíztartókban áramló fajlagos hozam megközelítő értékét. Az áramló fajlagos vízmennyiség, q [m 3/nap/m] hozamkategóriánkénti megadását a talaj víztartó összlet változatos kifejlődése, inhomogén volta, s a változó rétegvastagság indokolta. Az ábrák egyben a miskolci talaj vízt artó képződmények területi elterjedését is szemléltetik. A Miskolc területére eső, több mint húsz éven át különböző céllal végzett talaj vízmegfigyelések fel­dolgozásával sok olyan hasznos információhoz jutottunk, melyek segítséget jelenthetnek a rész­letes tervezésnél. Feldolgozásunkkal a miskolci talajvíz ismere­téhez kívántunk hozzájárulni.

Next

/
Thumbnails
Contents