Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Papp Gábor–Kalina Ernő: A Duna vízerő-hasznosítása
408 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. .íz. Papp G.—Kalina E.: A Duna vízerő-hasznosítása DUmiLITI-HRUSOVI TÁROZÓ Hasznos tért•• 60 mitt, m 3 ÜZEMVIZCSA TORNA Felviz csat.: 17,0km Alviz csat 8,2 Km SABÍIK0V0I- VÍZLÉPCSŐ vizerSre/ep•• 720 MW 2700 millió KWh/ev Hajózsilip; 2*34* 275M DUNA YOremp. magyarovar ^ / /Oabíikovo Kolarovo 'aiiwicovc Meúejtotrgs Ziatná na Osfr. OUNAKILm-HRUÍOVI DUZZASZTÓUL! az 18<i2 fkm-ben Duzz.mú .-7*24/77 \Hajózs'fr>125m GY0R Mederszgbájyozós „ABYARORSZÄ6 inöaimás Ge f e.'.-, piiití%, • H fi"'" < Íl n. Si V , NAGYMAROSI-VÍZLÉPCSŐ az 1696,25 tkm-ben űuzz.mí:7*24m VIzerßMep: 158 MW 1000millió kWh/év Hajózs. -2*34*275m k/zuii Duna-ni d 0 10 20 30 W 50[km] 9. ábra. A Nagymaros—Gabőikovói Vizlépcsőrendszer átnézeti helyszínrajza Puc. 9. O63opnan cxeMa cucmeMbi zudpoy3Aoe raőniKoeo—HadnMapom Fig. 9. General layout of the Nagymaros— Gabcikovo hydroelectric scheme Védelmi /létesítmények • Mederkotrás BUDAPEST A német Duna-szakaszon az 1960-as évek elejétől egyeduralkodó a billenőlappal ellátott húzott szegmens tábla (1. 15. ábra). Az ilyen táblatípus előnye az előzővel szemben, az acélanyag szilárdsági tulajdonságainak jobb kihasználásában, a rövidebb és esztétikailag jobban kiképezhető pillér (1. 12., 15. ábrákat), továbbá a sík vízzárótábla alkalmazhatóságában rejlik. 5.2. A hajózsilip Az első hajózsilipeket — Kachlet (1927—28) Jochenstein (1953—54), Xbbs—Persenbeug (1955— 56) a vízlépcső tengelyétől az alvíz irányában helyezték el, később általánossá vált a felvíz irányába 10. ábra. A Soroksári történő elhelyezés. Mindkét típusú elrendezésre alapDunaág kiágazás-torko- rajzot [26]-ban láthatunk. Az alvíz irányába törlat közötti szakaszanak ^énő elhelyezés hátránya szerkezeti és áramlástani átnézeti helyszinraiza 1 , „ , - , ,, , , . ,, .. .. eredetű, de a legsúlyosabb az az esztétikailag nyomasztó látvány, amit egy kb. 200 m hosszú, 10—15 m magas sík betonfelület az alvízi oldalon nyújt. A hajózsilipek rendeltetése kettős: a hajók zsilipelésén kívül az árvíz kb. 20%-ának a levezetésében is részt vesznek. Regensburgtól lefelé a hajózsilipeket (a Vaskaput kivéve) egylépcsős rendszerben, a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelően, iker zsilipkamrával építik. A Vaskapunál az egylépcsős kamrát — gazdaságossága ellenére — az alsó támkapura ható, rendkívül nagy nyomóerő felvételétábla. Ezt a táblatípust a mozgatáshoz szükséges erő ben rejlő bizonytalanság miatt vetették el [6]. A — és a pillér szélességének csökkentésére irányuló tö- zsilipkamrák hasznos alaprajzi mérete Regensburgrekvés hozta létre. Az első ilyen elzárótáblát (1. tói—Dévényig 230 mx24 m, Dévénytől lefelé 275 14. ábra) Altenwörthnél gyártották 1973—75 kő- my. 34m,esetleg 310mx 34m. Az ilyen méretű kamzött, de ilyet építenek jelenleg az abwinden— rákban a kétsoros — kétoszlopos (4 uszály), illetve asteni, és ilyet terveznek a dunakiliti és a a háromsoros — háromoszlopos (9 uszály) Európa nagymarosi duzzasztóműnél is. II. B. típusú uszályokból összeállított vonta a gépPuc. 10. Oőiopiian cxeMa pyKaea JXynan llIopoKuiapu Fig. 10. General layout of the Soroksár Danube Arm between the upstream and downstream ends Tassi vizlépcsó BUDAPEST n Kmnay vlzlépcsü
