Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Papp Gábor–Kalina Ernő: A Duna vízerő-hasznosítása

404 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. .íz. Papp G.—Kalina E.: A Duna vízerő-hasznosítása 33 WALLSEE-MIJTERKIRCHEH 40 REGELSBRUNN 34 YBBS-PERSENBEUB 41 H/OISSTHAL'BRAT/SLAVA (A/CS) , 35 MELK JELMABYARA7AT• yf'üzemelő erőmüvek ^J^Épités alatti erőmű Tervezett erőműveK - Folyó Ország na tór 6. ábra. Az osztrák Duna-szakasz a vízlépcsőkkel Puc. 6. AempuücKuü yiacmoK JlynaH c audpocmamfUHMU Fig. 6. Hydroelectric power development on the Austrian Danube turbinák. Ezt követően ugyancsak az Ulm feletti szakaszon 1919—1926 között újabb három vízerőművet építettek, összesen 8 MW teljesítménnyel. A szakasz első jelentősebb vízerőművét — Kachlet — 1927-ben építették [37]. A duzzasztott víz a Vilshofen alatti sziklás, sekély vizű, a hajózásra veszélyes szakaszt is kellő mértékben elárasztja. A német Duna-szakasz további építési munkáit a már említett egységes terv keretében folytatták a második világháború után. A terv alapján a Dunán az Ulm és az országhatár közötti 380 km hoszszú, 175 m nyers esésű szakaszon 29 vízlépcső építése lehetséges (3. táblázat). A vízerőművek összteljesítménye 421 MW és velük évenként átlagosan 2661 millió kWh villamos energiát lehet termelni. Az említett Duna-szakasz alaprajzát és hossz-szelvényét az egyes vízlépcsőket is feltüntetve az 5. ábra mutatja. A teljes német Dunán — beleértve az Ulm feletti szakaszt is — 33 vízlépcső építése lehetséges, melyből 1976-ig 18 megépült. A vízerőművek tervezett teljesítménye 430 MW és évenként átlagosan 2703 millió kWh (3. táblázat) villamos energia termelésére képesek. Ebből az 1976-ig megépült 18 vízerőmű összteljesítménye 291 MW, évenként átlagosan 1760 millió kWh villamosenergia-termeléssel. A szakasz kiépítése 66%-os. Megjegyezzük, hogy a német—osztrák határ melletti Jochenstein-i vízerőmű (29. sorszám) 50— 50%-os részesedéssel Ausztriával közös. 4.2. Az osztrák Duna vízerőkészlete A viszonylag rövid, 330 km hosszú osztrák Duna a folyam jelentős esése — a nyers esés 150 m — és vízhozama alapján 2432 MW teljesítményt és évenkénti átlagban 14629 millió kWh hasznosítható energiát képvisel [33]. A szakasz helyszínrajzát és hossz-szelvényét a vízlépcsőkkel a 6. ábra mutatja. A 13 erőmű fontosabb adatait a 3. táblázatban láthatjuk. A 13 erőműből eddig 6 megépült és velük évente átlagosan 7619 millió ícWh villamos energiát termelnek. A szakasz kiépítése 52%-os. Az építési munkát 1952-től folyamatosan végzik, az eddigi építési, szerelési tapasztalatok alapján a beállított célgépek segítségével a jövőben háromévenként építenek egy vízerőművet. Ilyen programmal az osztrák Duna lépcsőzését az 1990-es évek köze. pére fejezik be. Jelenleg a 32-es sorszámú abwinden—asteni vízerőművet építik. A 41-es sorszámú wolfsthal—bratislavai vízerőművet Csehszlovákiával közösen, 50-—50%-os részesedésben tervezik megépíteni. Ausztria villamosenergia-termelését és annak öszszetételét a kedvező vízerő-hasznosítási lehetőségek kihasználása alapvetően jellemzi. A 7. ábra Ausztria villamosenergia-termelésének alakulását és eredete szerinti megoszlását mutatja, 1950—1973 közötti években. A 4.1. és 4.2. pont összefoglalásaképpen megállapítható, hogy a tárgyalt szakaszok a Felső-Duná-