Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Dr. Herodek Sándor–dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. II. Szigligeti-medence 1974–1975
388 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Dr. Herodek S.—Dr. Tamás G.: A fitoplankton tömege [mM] 5,0 4,5 3,5• —s -> V\ / k \ VI. VII. VIII. IX. X. X! XII. ím / II. III. ÍV. V. VI. VII. 1975 2. ábra. Az összes-szénsav tartálom éves ciklusa Puc. 2. rodoeoü i)UKA cyMMapnozo codepxcaHUH yzoAbHoií KUCAOmbl Fig. 2. Annual cycle of total carbonic acid content Ekkora lúgosság változás az eutrófia és hipertrófia határán álló vizeknél szokott előfordulni. Az összes-szénsav tartalom (2. ábra) 1974 júniusában magas (4,41 mM) volt. Nyáron fokozatosan csökkent, minimumát (3,82 mM) a maximális elsődleges termelés idején, augusztus 27-én mértük. Ettől kezdve decemberig lassan, januárban hirtelen növekedett az összes-szénsav tartalom, és márciusban, tehát a halpusztulás idején érte el maximumát (4,60 mM). Tavasszal is magas volt az összes-szénsav tartalom, és júliusban, amikor az elsődleges termelés felszökött, ismét erősen csökkent. Megbeszélés Györké [3] a viharok alatt kialakuló áramlások alapján a Szigligeti-medence nyugati határát Balatonberénynél, keleti határát a fonyódi kikötőt Badacsonytomajjal összekötő egyenessel húzta meg. Az így határolt medence területe 120 km 2, átlagos vízmélysége 3,4 m. Északról az Eger-, Tapolca-, Kétöles-, Lesenceés Világos-patak, déről a Nyugati-övcsatorna és az Imremajori-csatorna, melyek együttes vízhozama 5 m 3-sec _ 1, 1975-ben a havonta végzett mérések szerint összesen 41 tonna foszfort és 806 tonna nitrogént szállítottak a Szigligeti-medencébe [4, 5]. Ezek az értékek a foszfor esetében hatszor, a nitrogén esetében nyolcszor magasabbak, mint amekkorát az átlagos vízmélység és a területegységre megengedhető terhelhetőség közötti összefüggések [6] adnak. Ezek akkor is igen magas értékeknek tűnnek, ha tudjuk, hogy a gyakorlatban első közelítésként használt egyszerű képletek nem minden tóra érvényesek egyformán. A Tetves-patak vízgyűjtőjén végzett részletes vizsgálatok azt mutatják, hogy a valódi terhelés a többszöröse lehet annak, amit a havi gyakoriságú mérések alapján becsültek [7]. A Szigligeti-medence vizének összes-foszfor tartalma magas, időnként megközelíti a 150 mg • m _ 3-t. Ezen belül az oldott reaktív foszfor mennyisége igen alacsony, rendszerint nem is volt mérhető, az oldott nem reaktív foszfor mennyisége viszont gyakran meghaladta az 50 mg • m~ 3-t (8—9). A Szigligeti-medence fitoplanktonjának mennyiségére vonatkozó korábbi adataink az 1965. 1966. 1967. évi havonkénti gyűjtésekből származnak (10—13). Míg az északkeleti medencében minden nyáron a Ceratium hirundinella uralkodott, a délnyugati medencékben évről évre változott a fitoplankton képe. 1965-ben a Keszthelyi-medencében a Melosira granulata fonalas kovamoszat okozott vízszíneződést, amely kisebb mértékben, de átterjedt a Szigligeti-medencére is. 1966-ban mindkét medencében vízvirágzást okozott az Aphanizomenon flos-aquae fonalas kékmoszat. 1967 nyarán a Ceratium hirundinella uralkodott. Mostani vizsgálataink során 1974 nyarán négy faj is váltotta egymást az uralomban. Mindez az ökológiai viszonyok labilissá válását mutatja. A klorofill értékek sokkal magasabbak a délnyugati, mint az északkeleti medencékben [14]. A biomassza emelkedése (3. ábra) tendencia jellegű, egyes években kiugrások, vagy kisebb visszaesések tapasztalhatók. Az 1974 nyarán talált 17 g • m ~ 3 alga tömeg az eddig a tóban talált legmagasabb érték. Az eutrofizálódás nemcsak a csúcs ma18 16«• 12 I» 6<*20 vi.vimix.x vnmmtxxxi mvvi.wmix.x.xi. 1965 1966 1962 wnm.ix.x.xi.xii. i. ii iii.ivv.vi. 19n 1925 3. ábra. A fitoplankton tömegének emelkedése a Szigligetimedencében Puc. 3. Poem Maccbi (ßumonAammona e CuzAuzemcKoü tarne 03. EaAamoH Fig. 3. Growth of the phytoplankton mass in the Szigliget basin 10' 10' í 10 s10 : •s J VLVIIMIXXXLXIU.il. Ill.lV.ltVI. 1m 1975 4. ábra. A fitoplankton egyedszámának emelkedése a Szigligeti-medencében Puc. 4. Poem KOAUiecmsa eodopocAeü e CuzAuzemcKoü tarne 03. EaAamon Fig. 4. Growth of the phytoplankton count in the Szigliget basin
