Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 379 ként szükségtelen felújítását) fogja maga után vonni. A csatorna fenntartási, tisztítási és javítási tevékenység, célgépek beszerzése a fővárosban központi erőből történő támogatásra szorul. A fővárosi üzem egyik súlyos problémáját, a vizmenynyiségmérés és az iszapállás automatikus regisztrálásának hiányát sürgősen fel kell számolni. Ennek költsége elenyésző az egyéb feladatok mellett. A hálózati átemelők hulladéktól, darabos anyagtól való védelme nem számolt a modern kor műanyag dömpingjével; a szivattyúk előtti szűrést korszerűsíteni kell. Maguknak a hálózati átemelőknek az ipari előregyártását, automatizáltságuk fokozását szorgalmazni kell. Tovább kell fokozni, a csatornacsövek gyártását, azok vízzáróságát, szilárdságát, kötésük időálló, gyorsan végezhető megoldását. A vidéki üzemeltető vállalatok műszaki színvonala nem éri el a Fővárosi Csatornázási Művek — optimálisnak korántsem nevezhető — gép- és műszerellátottságát sem. E probléma megoldása is az égető feladatok közé tartozik. Ezek között is kiemeljük a hálózatok állapotfelvételének teljes gépesítési igényét. Ami az ipartelepi előtisztítást illeti, az utóbbi néhány évben kedvező változás tapasztalható a vállalatok hozzáállásában, amiben minden valószínűség szerint jelentős szerepe van a nagyösszegű bírságoknak is. A jelenlegi bírságrendszer korszerűsítésétől további javulás várható az üzemi szennyvíztisztító berendezések létesítése területén. A víz- és szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének, fenntartásának ós szükség esetén bővítésének gátja a sokféleség, a tipizáltság hiánya. Az egységesítési program folyamatban van, de annak végső kidolgozásába fokozottan kell az üzemeltetőket bevonni. Külön ki kell emelni a legszűkebb keresztmetszetet, a szennyvíziszapkezelést és elhelyezést. Az eddig elért fejlesztési eredmények gyors adaptációja szükséges. A technológia gerince a gépészet. Jó és gazdaságos gépészetet csak nagy szériákban lehet előállítani. A gyártó vállalatoknak saját műszaki fejlesztését ez irányú követelmény kielégítéséhez meg kell erősíteni, természetesen az egységesítési program fejlesztésével párhuzamosan. Alapvető követelmény a szennyvízmennyiség folyamatos mérésének a megoldása. Enélkiil szakszerű üzemvezetés nem képzelhető el. Megfelelő mérő és regisztráló műszerek beszerzése sürgősen megoldandó feladat. A befogadók fokozódó szennyezése miatt a szennyvíz fertőtlenítését egyre több esetben írják elő. A hatékony ós gazdaságos klórozás feltétele a szennyvíz mennyiséggel vezérelt arányos automatikus klóradagoló berendezés. Ennek kifejlesztése vagy import útján történő beszerzése igen lényeges annak érdekében, hogy a különös gonddal védendő befogadók (pl. Balaton) mentesüljenek a túlklórozás káros hatásától. A munkaerőkérdés a víz- és szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének is nagy problémája. Bár a munkaerőhiány ellensúlyozása népgazdasági szinten is megoldásra váró feladat, a tisztítótelepek műszaki és munkahelyi színvonalának emelésével, valamint a dolgozók egyidejű továbbképzésével lényeges javulás érhető el. A víz- és szennyvíztisztító művek automatizálása is igényli az egységes megoldás kialakítását, a széria elemek gyártását. Meg kell akadályozni a barkácsolást. Ne támogassák ezt a vezetők erőltetett újítások díjazásával. Végül: ennek a konferenciának a legfontosabb eredménye a kutató, tervező, gyártó, üzemeltető és hatósági szakemberek találkozása, véleménycseréje. Az ilyenfajta információ áramlás nélkülözhetetlen lesz a továbbiakban is, ha a magyar vízgazdálkodás legfontosabb ágazatát, a vízellátást és csatornázást a tervekben előírt szintre óhajtjuk fejleszteni. A szeminárium a rendező és fogadó szervek képviselőinek köszönő és búcsúzó szavaival zárult. Dr. Karácsonyi Sándor Vízkémiai, vízföldtani és környezetvédelmi tudományos együttműködés Szegeden A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének tevékenységét segítő két kutatóhely: a Szegedi József Attila Tudományegyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszéke, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet Délalföldi Területi Földtani Szolgálata az 1976. évben hivatalosan is megkötött együttműködési megállapodás szerint elhatározta, hogy a Tanszék vízanalitikai eljárásokat dolgoz ki, gáz- és vízanalíziseket végez, vízkémiai szaktanácsokat ad, gáz- és vízelemzési eredményeit a Szolgálat rendelkezésére bocsátja, a Szolgálat viszont segíti a Tanszéket a Dél-Alföldi területen folyó környezetvédelmi kutatások földani- ós vízföldtani értékelésében, az eredmények térképi feldolgozásában, földtani és vízföldtani szaktanácsadást teljesít és geológiai adatokat bocsát a Tanszék rendelkezésére. A közös kutatási tevékenység keretében először a szegedi vízműkutak vízminta elemzését végezték el és rövidesen közreadják ennek értékelését is. Ezt követően — egyeztetett tématerv szerint — a két kutatóhely a következő tárgykörrel foglalkozott: — a talaj vízjárással egyidejű vízkémiai változások tanulmányozása, — a rétegvizekben kimutatható gázok minőségi ós mennyiségi vonatkozásainak, területi eloszlásának vizsgálata, — a rétegvizek oldott anyagai kémiai összetételének meghatározása, a kémiai komponensek ós a gáztartalom közötti összefüggések feltárása, — a vízadó rétegek ós a rétegvizek minősége és helyzete közötti kapcsolatok tisztázása, — a vízkémiai elemzések környezetvédelmi vonatkozásainak vizsgálata. Az eddig elért érdekesebb eredmények a következők: A talajvíz kémiai összetételének változását a Tisza és a Maros által közrefogott Újszeged városrészben 15 megfigyelőkútban vizsgálták. Fontos megállapítása a vizsgálatoknak, hogy a két említett folyó talajvízre gyakorolt hatása nem több, mint 200—400 m. A kémiai komponensek közül egyesek — pl. a talajvíz szulfát ion tartalma — viszont rövid néhány hónap alatt az eredetinek a többszörösére is növekedhetnek. A két kutató szerv részletesen kidolgozta BácsKiskun, Békés és Csongrád megye ivóvizeiből elkülöníthető összes metántartalom területi eloszlásának 1:200 000 méretarányú térképeit. Megszerkesztették ezen kívül az egyes kémiai komponensek területi eloszlásának térképeit is az előző méretarányban. A térképek összehasonlításával arra a következtetésre jutottak, hogy a metán tartalom nagy általánosságban fordított arányban változik a nátrium tartalommal és egyenes arányban a kalcium- és a klorid tartalommal. Megállapították azt is, hogy Bács-Kiskun megyében a kutak átlagos szűrőzósi középmélysóge 150 m, Békés megyében 200 m, Csongrád megyében pedig 290 in. A kifolyó vizek metán tartalma azonban ettől eltérő jellegű területi eloszlást mutat. A további kutatások tisztázni kívánják, hogy a kifolyó rétegvizek metán tartalmának területi eloszlásában mutatkozó eltéréseknek és rendellenességeknek mik a földtani, vagy vízföldtani okai. Szeretnék összefüggésbe hozni a metántartalmat ós a vízkémiai összetétel más jellemzőit a földtani fejlődéstörténet egyes jellemző adataival. A két szerv több kutatója részt vett a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete és a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei Csoportja által 1978. május 16-án Szegeden rendezett vízminőségi ankéton és ott a fentebb vázolt tárgykörökből előadást is tartottak. (Dr. Calbács Zoltán — dr. Kaszab Imre—dr. Zentay Tibor összeállítása alapján.) V.l.