Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 380 Könyvismertetés Dr. Csorna J. — Dr. Szígyártó Z.: A matematikai statisz­tika alkalmazása a hi<lrológiál>an (Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet, Budapest. 1975.) A szerzők kutatásaikkal, előadásaikkal, és publiká­cióikkal úttörő munkát végeztek a matematikai sta­tisztikának a magyar hidrológiában való szóles körű elterjesztésében. A VIZDOK Nyomdában megjelent mű munkájuk összefoglalásának tekinthető. Isinerteti­a matematikai statisztikai eljárásokat ós módokat, ame­lyeket a hidrológiában ós a vízgazdálkodás más terüle­tein ma célszerűen és eredménnyel alkalmazhatunk. A könyv 410 oldal terjedelmű, 82 ábrával és 56 szá­mítási táblázattal, valamint 9 táblázatos számítási se­gédlettel. A könyv 2 fő részre osztható. Az első rósz a matemati­kai statisztika módszereit ismerteti elméleti levezetés és bizonyítás nélkül, konkrét példán keresztül; a második rész (Függelék) konkrét hazai kutatások eredményeit ismerteti. Az 1. fejezet tömören, jól követhetően foglalja össze a valószínűség elmélet és a matematikai statisztika alapfogalmait. A 2. fejezet a momentumok meghatározását mutatja be számpéldán keresztül, majd a statisztikai próbákat (függetlenség, egyöntetűség, illeszkedés) ismerteti. Kár, hogy a legegyszerűbb, kézzel is gyorsan elvégezhető szemléletes módszerek nem szerepelnek. A fejezet két adatsor egymástól való függetlenségének vizsgálatával és a paraméterek (várható érték, szórás) becslésével vég­ződik. A 3. fejezet valószínűségek becslésével foglalkozik és ismerteti a diszkrét (binomális, negatív binomális ós Poisson) ós folytonos (normális, iogaritmikus normális és Gamma) eloszlásfüggvényeket, valamint a maximu­mok eloszlását. A szerzők nem törekedtek teljességre, csak az általánosan és jó eredménnyel alkalmazható eloszlásfüggvények bemutatására törekedtek. A 4. fejezet a hibaszámítást tartalmazza. Bemutatja a várható érték és a szórás becslési hibáit, valamint a szabályos ós véletlen jellegű hibák számítási módszereit. A kiegyenlítő számítás című 5. fejezet első része a leg­kisebb négyzetek alkalmazásának módszerét ismerteti lineáris ós periodikus függvények meghatározására. A fejezet második része regressziós számításokkal fog­lalkozik. A római számos táblázatok a könyv igen hasznos ré­szét képezik. Ezen számítási segédletek a gyakorlati munkához nélkülözhetetlenek. A Függelék fejezetei: Vízállásadatok egyöntetűségé­nek vizsgálata, különböző valószínűségű vízhozamok ós vízállások meghatározása, A Tisza jégjelenségeinek statisztikai vizsgálata. Az éghajlati valószínűségi függ­vény és a valószínűség, Csapadók valószínűségi függ­vény, Az egyhónapos, vagy annál hosszabb időtartam alatt levonuló csapadék-mennyiségek változékonyságá­nak ábrázolása, A turbulencia hatása a forgóműves se­bességmérővel végzett sebességmérésnél, A turbulencia hatása a forgóműves sebességmérés útján meghatáro­zott vízhozam pontosságra, Vizsgálatok a görgetett hor­dalókmórés megbízhatóságának jellemzésére, Kiépített szelvények a vízhozam-nyilvántartás szolgálatában, A csapadékmentes időszak hossza, Folyók vízjárásának statisztikai jellemzése, A Bodrog bodrogszerdahelyi évi jégmentes nagyvize és a Tisza tokaji vízállása. A címekből is látható, hogy kiterjedten alkalmazható a matematikai statisztika a — tágabb értelemben vett — hidrológiában. A bemutatott példák gyakorla­tiak, a számítás menete jól követhető, amit az áttekint­hető táblázatok és ábrák is megkönnyítenek. Igen hasz­nosak a bemutatott példák a számításból levont követ­keztetéseknek ós a számítási eredményeknek a gyakor­latban való alkalmazhatóságát illetően is. A könyv felépítése, tagolása didaktikailag is jó. Belőle szervezett oktatás nélkül is megérthetők és elsajátítha­tók a matematikai statisztika módszerei. Ez nagy mér­tékben az igen sok konkrét számpéldának köszönhető. A szerzők az alkalmazhatóságot függetlenítik a számí­tógépektől, így az alkalmazók köre szinte korlátlan. A bemutatott példák nem kívánják meg az elmélet mé­lyebb ismeretét, közelebb hozza az olvasót a matemati­kai statisztikához. A szerzők a könyv témakörét,— a jobb áttekinthető­ség kedvéért — leszűkítették. Így pl. hiányzik a gya­korlatban is jól alkalmazható grafikus eloszlásvizsgálat, konfidencia-vizsgálat, a variancia-analízis, csak érintő­legesen szerepel a korreláció-számítás. Ez utóbbit már eddig is elterjedten alkalmazták, a többi téma pedig más irodalomból elsajátítható. Elgondolkodtatok a könyv megjelenési körülményei. Az előszó dátuma 1971, a megjelenésé 1975, a ter­jesztésé 1977. A hivatkozott irodalmak közül a leg­újabbnak a dátuma 1967. Az utolsó évtizedben a témá­ban előálló fejlődóst a könyv nem tartalmazza, de ez nem a szerzők hibája. Összefoglalásul megállapítható, hogy A Matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában régen várt, igen hasznos könyv. A hidrológiában ós vízgazdálkodásban jó segédlet a kutatások gyakorlati végrehajtásában. Ajánljuk minden kutatónak. Dr. Winter János Dr. Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár kézirattárának Mikoviny térképeire. I — II. kötet. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai. Budapest, 1976. A kötet Mikoviny Sámuel (1700—1750) kamarai mér­nök, a magyar tudományos kartográfia megalapozójá­nak születése 275., halála 225. évfordulójára jelent meg. Az azóta elhunyt szerző egy más könyvtári feladat ki­dolgozása kapcsán, irodalmi utalások során lelt rá az első térképekre, amelyek a Balatont ós környékét ábrá­zolták a 1700-as évek közepéről. A térképek rendkívüli pontossága ós alapossága felkeltették a figyelmét, hogy érdemes lenne Mikoviny további munkáit is felkutatni, így került elő mintegy félszáz Mikoviny-tórkép az Or­szágos Széchényi Könyvtár, az Akadémia Kézirattára és a bácsi National Bibliothek, továbbá a Kriegsarchiv gyűjteményéből. Bendefy nem állt meg a térképanyag feldolgozásánál, hanem a levéltári anyagokból Mikoviny Sámuel élettörténetére is fényt derített. Az I. kötet röviden ismerteti Mikoviny életét, kartog­ráfusi és oktatói tevékenységét. Részletesen beszámol a külföldi archívumokban fellelhető térképeiről. Kitér a vízrajzi vonatkozásokra, mint pl. a Balaton és a Fertő tó partvonal-alakulására, a vízszint alakulására, a fo­lyók mederváltozásaira stb. Ismerteti a használt jel­kulcsokat, rövidítéseket és a korabeli léptékek értelme­zését. Bemutatja Mikoviny ós fiainak térképeit is, ame­lyeket a bécsi és a bélabányai levéltárakban őriznek. A kötet több, mint száz oldalt szentel a magyarországi gyűjteményekben található Mikoviny térképek ismer­tetésének, különös tekintettel Magyarország mai terü­letére. A mű idóz néhány olyan levelet is, amelyet Mikoviny a császári kamarának írt (1736), munkájának támogatá­sát kérve. Regényesen érdekes olvasmány a korabeli magyar nyelven megfogalmazott levelek tartalma. Mi­koviny ezekben részletesen elmagyarázta, hogy milyen katonai, kereskedelmi, közlekedési és hírközlési célokat szolgálhatnának a térképek, ha munkájához megfelelő anyagi ós erkölcsi támogatást kapna. A kiadványt könnyen kezelhető, több szempont sze­rint válogatott mutatók ós áttekintő táblázatok egészí­tik ki, amelyekből a szükséges információk gyorsan és egyszerűen megtalálhatók. A mutatókban helyet kaptak a korabeli helységnevek mai megfelelői is és megtalál­hatók a térképeken feltüntetett jelek és rövidítések ér­telmezései. A II. kötetet 24 térképmásolat alkotja. A kiadott művet haszonnal forgathatja minden víz­rajzi, közigazgatási, bányászati és helytörténeti kuta­tással foglalkozó szakember. Oeszler Ödönné Szentpáli Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents