Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Nagyistók Ferenc: Rétegvíz termelési tapasztalatok a Makói vízműnél

374 Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. Nagyistók F.: Rétegvíz-termelési tapasztalatok 5. ábra. Áramlási potenciál térkép Makó tágabb környezetében Jelmagyarázat: /. Egyedi kútadatok; 2. Átlagadatok; 3. Izovonalak -466. 5. Strömungspotential-Karte in der weiteren Umgebung der Stadt Makó Zeichenerklärung: 1. Einzelne lirunnendaten, 2. Durchschnittliche Daten; 3. Isolinien agyagos frakció, ill. a finomhomok uralkodó volta érzékelhető. Az utánpótlódás volumenét itt tehát az áramlási felület csökkenése korlátozhatja. A pie­zometrikus gradiens alapján 200—500 m között az átlagos szivárgási sebesség az ÉK-i szektor­ban Füti. = 1,875-10~ 3 m/napnak adódik. Ebből az oldalirányú vízhozam 100 m vastagságú meg­csapolt összlet esetén Qa = 187 m 3/nap/km. A pie­zometrikus szintek 1976. évi állapota alapján a 69—71. évihez viszonyítva 1—2,5 m-es csökkenés észlelhető, ami azonban nem módosítja jelentősen 3. táblázat A piezoinetrikus szintek változása 1969 — 1975 között Tabelle. 3. Änderung der piezometrischen Niveaus zwi­schen 1969—1975 Kutak helye: Szintcsök­kenós AH [m] Vízműves víztermelés Q [ezer m 3/év] 1970 1976 Hmv.-hely* 2,5 2189 3024 Maroslele 2,5 103 154 Deszk* 2,0 121 187 Kiszombor* 2,0 203 211 Makó* 1,9 986 1910 Oföldeák 1,7 21 36 Földeák 1,8 160 211 Székkutas 1,0 40 83 Nagyér 1,6 36 28 Pitvaros* 2,2 68 58 Királyhegyes 1,9 33 36 Csanád palota 1,3 89 151 Apátfalva 1,8 181 254 Magyarcsanád 1,6 100 120 * = Átlagadatok a szivárgási potenciálok irányát (3. táblázat). En­nek alapján a hatásterület ÉK-i szektorában kb. 5000 m 3/nap vízmennyiségnek a vizsgált idomba való beszivárgásával számolhatunk. A délkelet—északnyugat irányban kimutatott szi­várgási sebesség nagyságát kisebb mértékben befolyásol­hatja annak ténye, hogy a területen a víz összes gáztar­talma átlagosan 40—50 NI/m 3, ugyanakkor ez az érték Nagyér—Csanádpalota vonalában 100—190 Nl/m 3-re emelkedik. A szivárgási potenciálok térképszerű ábrá­zolását a számos tényező közül befolyásolja a potenciál­értékek mélységbeli változása, továbbá az, hogy egy-egy fúrásban csak a termelésbe kapcsolt rétegről, vagy réte­gekről vannak információink. A fúrási pontok eloszlása nem ideális, nagyobb településeken több adat átlagolásá­ra van mód, máshol egy-egy értékelhető adatot dolgoz­hattunk fel. A földtani — genetikai viszonyok által meghatározott mélységintervallumban az adatok extra­polálásával kell pótolnunk a hiányzó paramétereket. Lehetőség nyílik a termelési folyamatok bizonyos pontosságú modellezésére kúthidraulikai alapon is, bár e területen a nagyszámú kút — és nagy­kapacitású vízművek építése során eddig a szivár­gási viszonyok próbakutas, megfigyelőkutas vizs­gálatára nem került sor. Nehéz volt olyan kút­hidraulikai modell felállítása is, amely figyelembe veszi a lehetséges összes vízkészletet. A modellek ugyanis általában vagy pusztán rugalmasak, vagy több-kevesebb közelítéssel veszik figyelembe a konszolidáció és utánpótlódás hatását. A modellek közül jelen vizsgálatra a THEIS— JACOB nemper­manens modell mutatkozott legalkalmasabbnak. Megfigyelőkutak hiányában a modellt az aláb­biak szerint állítottuk fel. A kutak telepítési terü­letét egy egyenértékű körterülettel helyettesítet-

Next

/
Thumbnails
Contents