Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Dura Károly–Hannák Vilmos: Vízkészletgazdálkodási kísérlet a mezőkövesdi hőfürdő kútjainál

Dura K.—Hannák V.:Vízkészletgazdálkodási Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 369 da — legalább 100—120 ezer m

3 — hasznosítatlanul folyik el. Ez a mennyiség megfelel az I. sz. kútból évente kivett vízmennyiség 45—55%-ának. 4. A kísérlet és annak tapasztalatai A fenti körülményt figyelembe véve a vállalat 1976 év végén kísérletképpen megoldotta a II. sz. kút fölös vizének visszanyomását az I. sz. kútba. Ezt egyelőre teljesen egyszerű, provizórikus megoldással valósítottuk meg a víznek a leállított I. sz. kút csövezetén keresztül, felülről történő hidrosztatikus benyomásával, mindennemű energia felhasználása nélkül, zárt rendszerben, a szennyezettség lehetőségének kizárásával. A vízben üledék, homok nem volt kimutatható. Az 1977. évi idényben leszűrhető üzemi tapasztalatok, valamint mérések máris igen kedvezőek. A kút nyugalmi szintje az 1977. évi májusi indításkor 2,14 méterrel haladta meg az előző évi, hasonló időszaki szintet és a 7 év mért adataihoz viszonyítva — az idényben kivett vízmennyiséget figyelembe véve — a legmagasabb volt. Míg 1971-től az 1000 m

3 vízkivételre eső feltöltődés 0,9 m körül alakult, addig 1977-ben, — mindössze 100 napi fölösleg, összesen kb. 56000 m

3 vízmennyiség besajtolásának hatására — 1,48 m-re növekedett (1. ábra). A mérések alapján az is tapasztalható volt, hogy az I. sz. kútnál nemcsak a májustól szeptemberig mért hozamok csökkentek, hanem az egymást követő évek májusi, kezdő vízhozamai és nyugalmi szintjei is állandó csökkenést mutattak. Ebből az a következtetés adódott, hogy a rezervoár a téli, pihentetési időszak alatt sem tud visszatöltődni, vagyis a triász rétegi dinamikus vízkészlet évről évre csökken. Visszatöltés 1. ábra. Leszivási-feltöltődési szintek összefüggése a kitermelt, illetve visszatöltött vízmennyiségekkel Vizsgálatunknál figyelemmel kísértük 1970—76 között a számításba vehető vízgyűjtő terület csapadékmérő állomásain mért csapadékossági adatokat, azok időbeli eloszlásában is. Ennek alapján szembetűnő volt az ősztől tavaszig (idénynyitásig) lejátszódott kútfeltöltődés ós a csapadékosság arányos összefüggése, mely alól egyedül az 1976 ősztől 1977 tavaszáig előállt feltöltődés képezett kivételt, kiugróan magas értékével. Ennek jellemzésére alkalmasak azok a fajlagos értékek, melyek a vízgyűjtő terület évi csapadékmennyiségének [mm/év] és az adott év október 1től a következő év május l-ig (zárástól-nyitásig) bekövetkezett kútfeltöltődések [cm] viszonybaállításával nyerhetők [cm/mm]. Ezek az egymásutáni években az alábbi értékeket mutatják: 1972 2,0 cm/mm 1973 3,5 cm/mm 1974 2,5 cm/mm 1975 3,0 cm/mm 1976 3,9 cm/mm Ebből is látszik, hogy a feltöltődés fajlagos értéke 1976-ban már nem a csapadékossággal összefüggő arányt mutatja, hanem azt lényegesen túllépi. (1972—75 év átlagához viszonyítva 142%). Az érték jelentős kiugrása a végrehajtott visszasajtol ás következménye. 5. A jövő feladatai Annak ellenére, hogy ebből a rövid kísérleti időszakból és az ennek során végrehajtott néhány mérési adatból még nem lehet egyértelmű és általános következtetést levonni, remélhető, hogy a módszer alkalmazásával lényegesen kedvezőbb termeltetési viszonyokat lehet elérni és a termál-vízgazdálkodást kedvezően lehet befolyásolni. Ezért a vállalat tervbe vette a probléma tüzetesebb és tartós vizsgálatát, kibővítve a mennyiségi kérdések megfigyelését az eltérő vízminőségek keveredésének hatásvizsgálatával, valamint a víz besajtolásának kedvezőbb technológiai megoldásával. 6. Összefoglalás A tanulmány egy sajátos kísérlet leírását tartalmazza. Lényege annak a vizsgálata, hogy miként befolyásolja egy adott gázos hévízkút hasznosítható vízkészletének alakulását egy másik — hasonló jellegű kút — fölös vizének közvetlen betáplálása az üzemen kívüli kút rezervoárjába. A kísérlet két olyan kúton folyt le, melyek közül — az adott üzemi körülmények miatt —- az egyik egész évben, folyamatosan üzemel, de teljes kapacitása nem hasznosítható, a másik viszont csak nyáron termel, az idény vége felé csökkenő hozammal. Már a végrehajtott kezdeti kísérlet alapján is arra lehet következtem, hogy a visszatáplálás kedvező feltöltődési és ennek következtében a követő időszakban jobb üzemi viszonyokat teremtett. A visszasajtolás e sajátos esetének legszembetűnőbb előnye az, hogy minden energiafelhasználás nélkül oldja meg a réteg regenerálását a téli pihentetés időszakában. A kísérlet kezdeti — tendencia jellegű — eredményei alapján indokoltnak látszik a téma részletesebb, tudományos igényű vizsgálata.