Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
8. szám - Dr. Szalay Miklós: Folyók vízhozamadatainak javítása vízállásadatok felhasználásával
Dr. Szalay M.: Folyók, vízhozamadatai Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 343 5 6 7 8 S 10 11 Permanens fokozatosan változó mozgás felszínesbe [cm/hm] 4. ábra1 A permanens fokozatosan változó mozgás vízhozamának és felszínesésének kapcsolata két dunai szelvényben Fig. 4. Relationship between discharge and hydraulic gradient of the gradually-varied steady flow at two gauging stations of the Danube Abb. 4. Zusammenhang zwischen Abfluss und Spiegelgefälle bei stationärer , allmählich verändernder Strömung an zwei Pegelstationen der Donau 5. ábra. A permanens fokozatosan változó mozgás vízhozamának és felszínesésének kapcsolata két tiszai szelvényben Fig. 5. Relationship between discharge and hydraulic gradient of the gradually-varied steady flow at two gauging stations of the Tisza River Abb. .5. Zusammenhang zwischen Abfluss und Spiegelgefälle bei stationärer, allmählich verändernder Strömung an zwei Pegelstationen des Theisses A fenékesés Aki látott már folyóhossz-szelvényt s azon a mederfenék fűrészfogas vonalát, annak számára a fenékesés éppen olyan szükséges, de nehezen konkretizálható fikcióvá válik, mint a felszínesés. Számszerűsítésére többféle lehetőség kínálkozik. A fűrészfogak valamiféle kiegyenlítése nem kecsegtet megbízható eredménnyel.. Sokkal inkább javasolható, hogy S 0 értékét a ícis víz felszínesésével vegyük azonosnak. A kis víz szinte automatikusan elvégzi az ugráló fenékvonalnak számunkra kívá-. natos kiegyenlítését. Számértéke kisvízszín-rögzítésekből vagy a 4. és 5. ábrához hasonló feldolgozásokból meghatározható. A vízállásváltozási sebesség A Qh/dt vízállásváltozási sebesség meghatározását is elegendő szabatossággal végezhetjük el a mérceleolvasási adatok birtokában. Erre a célra ismét a Lagrange-polinomot használhatjuk fel. Tekintettel a h(t) vízállás-menetgörbe inflexióira, valamint a relatív szélső értékek környezetében előforduló aszimmetriára (az áradó ág meredekebb az apadónál) ismét a harmadfokú polinommal való közelítés mutatkozik kívánatosnak. A számítás most annyiban egyszerűbb a felszínesésnél, hogy az egymást követő vízállások közt azonos — pl. 24 órás —- időközök vehetők fel. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy a vízállások x-szerinti deriváltja (a felszínesés) feltételezi 3 vagy 4 egyidejű vízállás ismeretét, a í-szerinti derivált (vízállásváltozási sebesség) pedig négy egyenközű leolvasás ismeretét. A Vízrajzi Évkönyv korábbi évfolyamaiban közölt reggel 1 órai leolvasások ezt a követelményt maradéktalanul kielégítik. Annál sajnálatosabb a most (16. képlet) tff«t-f j (15. képlet) 6. ábra. Jelölések a vízállásváltozási sebesség meghatározásához Fig. 6. Notations used in determing the rate of change of river stage Abb. 6. Symbole zur Berechnung der Veränderungsgeschwindigkeit des Wasserstandes követett gyakorlat, amely az alapadatokat manipulálva közli és időponthoz ném köthető, irreverzibilisen elrontott információként napi középvízállásokat ad közre. Remélem, hogy ez a cikk is elősegíti a korábbi módszer visszaállítását, mint a hidrológusok szempontjából egyedül korrekt eljárást. Ha valakit érdekel a napi középvízállás, az a meglevő adatokból továbbra is kiszámíthatja. Ennek szüksége azonban ritkán merül fel. 0173456783 A permanens fokozatosan változó mozgás felszinesése fcm/km]
