Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
1. szám - Halász Péter: Dombidéki területek rendszerszabályozásának lehetőségei
34 Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. A megfelelő területállapotot eredményező talajhasználat meghatározása Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy mi okozza a talajelsodrásnak — vagyis a termőtalaj, illetve a vízháztartás állapotának — az egyes vízgyűjtő területeknél végbemenő folyamatai között fennálló különbözőséget. Mivel az előzmények alapján tudjuk, hogy az erdőborítottság jelentősen befolyásolja a csapadéklefolyás kapcsolatot, továbbá a lefolyás a lehordás okozója, kézenfekvő a lehordásnak az erdőborítottság függvényében történő vizsgálata (7. ábra). Ha az előbbiekben részletesen megvizsgált egy vízgyűjtőrendszerhez tartozó vízgyűjtő területek erdőborítottság-lehordás kapcsolatait vizsgáljuk, megállapítható, hogy a geológiai felépítettségből eredő eltérést most nem tekintve a Baranya vízfolyás nagyobb erdőborítottságú vízgyűjtő területén a lassított, a kisebb erdőborítottságú Kapósén a gyorsított erózió folyamata érvényesül. A talajelsodrás folyamatai között fennálló különbözőség, vagyis a termőtalaj, ille&é a vízháztartás állapota (részben a korábbi megállapításunknak megfelelően) tehát az erdőborítottság következményének látszik. Az Orci vízfolyás vízgyűjtő területe a megállapításnak nem felel meg, mert bár erdőborítottsága megközelíti a Baranyáét, mégis — az előzmények alapján, de a 7. ábra szerint is — ezen a vízgyűjtő területen a gyorsított erózió folyamata már régebben érvényesül. Az ábra alapján mindenesetre megállapítható, hogy azonos években a kezdődő gyorsított eróziós folyamatot sejttető Kapós vízfolyás vízgyűjtő területéről jóval nagyobb hordalék mennyiségek távoztak, mint az Őreiéről, ahol az előzmények alapján a gyorsított erózió folyamata feltehetően előrehaladott. Az Orci vízfolyás vízgyűjtő területén végbemenő eróziós folyamat tehát nem függ össze a terület erdőborítottságával. Ezért indokolt, hogy az erdőborítottság-lehordás kapcsolat vizsgálatát kiterjesszük az erdőborítottságot tekintve egymástól még inkább eltérő, egyéb természeti adottságok tekintetében azonban csaknem megegyezőnek látszó Felsőgagyi és Fancsali vízfolyások vízgyűjtő területén végbemenő folyamatokra is (7. ábra). Az ábra alapján megállapítható a nagymértékben eltérő erdőborítottságú területek eróziós folyamatai között fennálló alapvető különbség. A csekély erdőborítottságú Felsőgagyi vízgyűjtő terület a Kaposéhoz hasonló gyorsított, míg a jóval nagyobb erdőborítottságú Fancsali vízgyűjtő terület lassított eróziós folyamatot mutat. Az erdőborítottság és a lefolyás kapcsolatának vizsgálatánál láttuk, hogy az utóbbi említett két vízfolyásnak az erdőborítottság tekintetében jelentősen eltérő vízgyűjtő területén végbemenő folyamatok alapul vétele a többi vízgyűjtő terület folyamatainak értékelése céljából indokolt. A Fancsali terület talajhasználatának jellemzői (lb. táblázat) azonban nem tükrözik azt a nagyon fontos tényt, hogy ez a terület a legutóbbi időkig korszerűnek tartott eljárások alkalmazásával talajvédelemre mintaszerűen berendezett. Ezért a két terület eróziós folyamatai között Halász P.: Dombvidéki területek fennálló alapvető különbséget nemcsak a területek erdőborítottságának nagymértékű eltérése, hanem egyéb talaj használatuk megfelelő, illetve nem megfelelő módja is kiválthatja. A Fancsali terület talaj használatának megfelelő módjára szántóterületének nagyságából, illetve annak az egyes lejtőkategóriák közötti megoszlásából a talajvédelemre berendezettség miatt még nem lehet következtetni. Talajvédelemre nem berendezett területek eróziós folyamatait azonban befolyásolhatják a szántóterületek domborzati adottságai. Ezért kézenfekvő a vízgyűjtő területek talajhasználatát abból a szempontból is megvizsgálni, hogy a szántónak használt területek domborzat szerinti megoszlását tekintve található-e olyan domborzati adottság, amelynek hatása a lefolyást és a lehordást illetően a vízgyűjtő területek esetében jellemző módon érvényesül (lb. táblázat). Az adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy az 5—12% lejtőkategóriához tartozó szántóterületek viszonylagos nagysága (a továbbiakban a lejtők szántása [5—12% kat]) a fenti feltéteknek megfelel. A lejtők szántása (5—12% kat) és a lefolyás, illetve a lehordás kapcsolata a 8. és 9. ábrákon szemlélhető. A Baranya vízgyűjtő terület esetében az említett paraméter viszonylagosan csekély értékéhez tartozó lefolyás nagyobb értékét a vízgyűjtő területnek a Kapós vízrendszerhez tartozó másik két vízgyűjtő területhez képest vízzáróbb jellegű geológiai felépítettsége magyarázza (8. ábra). L [mm] íejtóii szántása (5'12% kat) 8. ábra. A vízgyűjtő területek lejtői szántásának (5—12°/ 0 kat) és a lefolyás kapcsolata Fig. 8. Tilled slopes (5 —i2% kat) vs. runoff relationship in the catchment areas