Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Dr. Vágás I.: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről. A Tisza fontosabb árhullámai 1876 és 1911 között

Dr

. Vágás I.: Tiszavölgyi árvizek. 111

. Hidrológiai Közlöny 19/8. 7. sz. 309 Puc. 6. a. Ypoenu eodbi Tucu y Ceeeda, 1 SS9. e. A 66. 6a] Theisswasserstand bei Szeged, 1889 Puc. 7.a. Ypoenu eodbi Tucbt y Ceeeda, 1895. z. Abb. 7a] Thiesswasserttand. bei Szeged, 1895 Az árhullám felső-tiszai mellékág és közép- most szokatlanul felső szelvényben, már Tiszabőnél tiszai vesztegelések nélkül, igen gyorsan haladt bekövetkezett. (7. b ábra). Vásárosnaménynél a Tisza április 6-i A szétszakadásban a Körös április 6-i gyomai 840 cm-es, Csengernél a Szamos ugyanaznapi ' 784 cm-es tetőzésének lehet része, a Maros április 735 cm-es tetőzése is rendkívüli méretű volt. A 10-i 502 cm-es makói tetőzése pedig a kettészakadt Bodrog 621 cm-es sárospataki tetőzése egy nappal tetőzési vonal második ágát húzta jelentősen maelőzte meg a Tiszáét Tokajban. A Sajó ezúttal sem gához. Szegeden — mint ahogy Tiszabőtől lefelé volt mértékadó. Tokaj és Tiszabő között ennél az végig — a második tetőzés vízszintje volt a magaárhullámnál négy nap is elegendő volt a tetőzés sabb: április 12-én 884 cm. A Szeged alatti — ma előrehaladásához. A tetőzési vonal kettészakadása jugoszláviai — Tisza szakaszon több gátszakadásPuc. 6.0. JluHun nuKa. Anpe/ib 1889. e. Abb. 66] Kulminatiomlinie, 1887. April VNAMÉ

NY [CSEN3ER] Puc. 7.6. Jlunusi nuKa. Anpejib 1895. a. Abb. 76] Kulminationslinie, 1895. April