Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Halász Péter: Dombidéki területek rendszerszabályozásának lehetőségei

28 Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. Dombvidéki területek rendszerszabályozásának lehetősége HALÁSZ PÉTER* A vízháztartás szabályozásának jelentősége. A vízháztartás állapota A vízgazdálkodás alapvető feladata a vízháztartás szabályozása, vagyis a vízgyűjtő területek megfelelő vízháztartásának biztosítása. A vízháztartás állapotának jellemzésével a későbbiek során részletesebben kívánunk foglalkozni. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy a vízháztartás állapotára annak hatása alapján lehet következtetni. Ha a vízháztartás hatása megfelelő, a vízháztartást is megfelelőnek tekinthetjük. — Ha a vízháztartás nem megfelelő, szükséges annak változtatása. A változtatáshoz ismerni kell azokat az alapvető természeti adottságokat, amelyektől a vízháztartás függ és azt is, hogy az milyen módon illetve mértékben függ az említett adottságoktól. A vízháztartást alapvető módon befolyásoló természeti adottság feltárása Egy vízgyűjtő terület vízháztartása a természeti adottságok két nagy csoportjának, az időjárás és a térszín adottságainak (geológiai felépítettség, domborzat, talaj, talajhasználat) a következménye. Ezeknek az adottságoknak, amelyek egymással is összefüggésben állnak, közös jellemzőjük a változékonyság. Az időjárás adottságai a napfolt-tevékenységek periodikus változását követve szakaszosan ismétlődő jellegűek. A térszín adottságainak változásairól tudjuk, hogy követik az időjárás változását [1, 2] és azt is, hogy azokra az emberi tevékenység is hatással van. Ha a vízháztartás változtatására szükség van, ez a feladat az említett adottságok változtatása útján valósítható meg. Vizsgáljuk meg ezért az említett természeti adottságok és a vízháztartás közötti összefüggést. Egy vízgyűjtő terület vízháztartása vízmérleg készítésével jellemezhető. A vízháztartást a vízmérlegelemek nagysága, illetve egymáshoz való viszonya határozza meg. Mivel az időjárás és a térszíni adottságok, valamint a vízháztartás közötti összefüggés a vízgyűjtő terület jellemző tulajdonsága, célszerű annak vizsgálatát olyan hosszúságú időtartamra kiterjeszteni, amelyen belül az időjárás átlagosnak tekinthető. Az átlagos időjárás ugyanis szintén jellemző tulajdonsága egy vízgyűjtő területnek. Az időjárás akkor tekinthető átlagosnak, ha egy meghatározott hosszúságii időtartamon belül bekövetkező változásai kiegyenlítik egymást. Ez az időtartam általában 30—50 év. Az említett időtartamot az átlagos időjárás bázisidőtartamának fogjuk nevezni. Tétélezzük fel, hogy az átlagos időjárás bázisidőtartamán belül a térsízn adottságai viszonylag állandóak. * MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest. Az említett időtartam alapulvétele esetén a vízháztartás a G—E—L = 0 vízmérleggel jellemezhető. Mivel a vízháztartást ebben az esetben három vízmérleg-elem már meghatározza, két vízmérlegelem ismerete lehetővé teszi a harmadik vízmérlegelem, illetve a vízháztartás egészének ismeretét. Ha a vízgyűjtő terület csapadéka ismert, a csapadék és a lefolyás kapcsolatának segítségével egy további vízmérleg-elem, a lefolyás, számítható. Mivel ebben az esetben két vízmérleg-elem már ismert, a harmadik vízmérleg-elem, az evapotranszspiráció, a vízháztartási egyenletből meghatározható. A vízmérleg-elemek közül a csapadék az időjárás adottsága. A fentiek alapján a csapadék és a lefolyás kapcsolatának a térszíni adottságok függvényében történő vizsgálata már az időjárás és a térszíni adottságok, valamint a vízháztartás közötti összefüggés vizsgálatát jelenti. A vizsgálat céljára hat, különböző időjárású és térszíni adottságú dombvidéki vízgyűjtő terület három év időtartam során észlelt hidrológiai jellegű adatai állnak rendelkezésünkre. A vízgyűjtő területek kiválasztását és a kiválasztott vízgyűjtő területek hidrológiai jellegű adatainak gyűjtését a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végezte [8, 11]. A vízgyűjtő területek időjárásának a csapadékossággal és a hőmérséklet-változással történő jellemzésével a későbbiek során foglalkozunk. A területek térszíni adottságait az la. és lb. táblázat tünteti fel. A táblázatokból megállapítható, hogy néhány terület egyes térszíni adottságai közel állnak egymáshoz, a többiek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. A három év vizsgálati időtartam természetesen nem felel meg az átlagos időjárás bázis-időtartamának. Ez a körülmény megakadályozhatná a területek csapadéka és térszíni adottságai lefolyásra gyakorolt hatásának megfelelő kimutatását. Megvizsgálva azonban az egyes vízgyűjtő területek időjárását a csapadék változásának vizsgálata útján, az alábbiak állapíthatók meg (2. táblázat). A három év csapadék átlaga vízgyűjtő területenként elég jól megközelíti az átlagos időjárás bázisidőtartamának csapadék átlagát. Az időszak első évének csapadék átlaga általában közel áll ehhez az értékhez, míg a második és a harmadik év csapadék átlagai szélsőségesen nagy, illetve kis értékek. A fentiek alapján, továbbá a vizsgált években bekövetkezett hidrológiai jellegű események kedvező sorrendje következtében a vizsgálat időtartamán belül végbement folyamatok jellemzőek lehetnek a terület átlagos időjárása — éghajlata — mel-