Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Halász Péter: Dombidéki területek rendszerszabályozásának lehetőségei

Halász P.: Dombvidéki teriiletek Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 29 A vízgyűjtő területek térszíni adottságai—I. Geológiai felépítettség és domborzat [8] Table la. Surface conditions in catchments — I . Geology and contour pattern [5] la táblázat Vízgyűjtő terület (Vízfolyás) Geológiai felépítettség F [km 2] iWmax •^min R max [kpm] 'mai [kp m/km 2] Vízgyűjtő terület (Vízfolyás) Geológiai felépítettség F [km 2] [m A. f.] R max [kpm] 'mai [kp m/km 2] Kapós lösz 3210,5 612 100 512 0,16 Orci lösz 117,5 248 127 121 1,03 Baranya a. lösz 461,0 612 114 495 1,08 Tarna homokkő 574,3 1011 138 873 1,52 Felsőgagy a. homok 2,4 306 201 105 43,75 Fancsal a. homok 3,2 294 197 97 30,30 Jelölések: F — vízgyűjtő terület nagysága M max— vízgyűjtő terület legmagasabb pontja It max — vízgyűjtő terület maximális relief energiája (•Rmax=l kp (M ma x — M mi n)m—m [kp m]) ^min — vízgyűjtő terület legalacsonyabb pontja r ma x — vízgyűjtő terület fajlagos max relief energiája (fmax^mai)^ [kpm/km 2]) A vízgyűjtő területek térszíni adottságai — II. Talajhasználat (8) Table lb. Surface conditions in catchments — II. Land uses [<$] lb táblázat A vízfolyás és mérőhely neve Víz­gyűj­tő te­rület [km 2] Szán­tó te­rü­Szántó terület lejtőkategóriák és lejtőkategória csoportok szerinti megoszlása a szántó és a vízgyűjtő terület százalékában (sz, v) Erdő te­Rét E­gyéb A vízfolyás és mérőhely neve Víz­gyűj­tő te­rület [km 2] let a vgy­t. 0— 5% 5—120/0 12— 25% 25%— 5%— 12% — rület let terü­let Víz­gyűj­tő te­rület [km 2] %-á­ban, v sz v sz V sz V sz V sz V sz V V V V Kapós Pincehely 3211 66,0 50,8 33,5 24,1 15,9 15,8 10,4 9,3 6,1 49,2 32,4 25,1 16,5 20,2 8,9 4,9 Orci Orci 118 53,3 38,8 20,7 33,0 17,6 15,4 8,2 12,8 6,8 61,2 32,6 28,2 15,0 34,0 8,5 4,2 Baranya Csikóstöttös 461 49,3 26,4 13,0 14,9 7,3 30,4 15,0 28,3 13,9 73,6 36,2 58,7 28,9 38,6 8,3 3,8 Tarna Verpelét 574 45,0 6,3 2,8 10,1 4,5 37,3 16,8 46,3 20,8 93,7 42,1 83,6 37,6 45,3 7,2 2,5 Felsőgagy Felsőgagy 2,4 93,8 4,0 3,75 70,0 65,6 20,0 18,8 6,0 5,6 96,0 90,0 26,0 24,4 2,0 3,0 1,2 Fancsal Fancsal 3,2 66,0 4,2 2,77 74,7 49,3 16,1 10,6 5,0 3,3 95,8 63,2 21,1 13,9 30,2 2,3 1,5 2. táblázat A vízgyűjtő területekre hullott csapadék átlagértékei Table 2. Means of precipitation over the catchment areas Csapadék átlag * Átlagos Vízgyűjtő 1968/ 1969/ 1970/ 1968/ időjárás terület neve 69 70 71 71 bázis idő­tartama [mm] Kapós 690,0 839,3 439,9 656,4 600—750 Orci 685,0 809,9 529,8 674,9 600—800 Baranya 685,5 714,9 412,4 604,6 600—750 Tarna 561,9 732,2 466,3 586,8 500—600 Felsőgagy 520,6 714,7 491,6 575,6 500—600 Fancsal 605,7 973,1 487,5 688,8 550—650 lett végbemenő folyamatokra. Ezért feltételezhető, hogy a csapadéknak és a térszíni adottságoknak a lefolyásra gyakorolt hatása a vizsgált rövid idő­tartam észlelési adatai alapján is kimutatható. Az előzmények alapján a vízgyűjtő területek csa­padék és lefolyás kapcsolatát a vizsgálati időtar­tam észlelési adatainak átlagértékei alapján meg­vizsgálva, az alábbi megállapítások tehetők (1. ábra). Az egyes területek összetartozó csapadék és le­folyás értékeinek aránya akkor lenne megegyező, ha a területek térszíni adottságai megegyeznének. Az összetartozó értékek alapján szerkesztett pon­tok szóródása a térszíni adottságok eltérését jelzi. Az ábra alapján megállapítható, hogy a vízgyűj­tő területek közül a Fancsali és a Kapós, valamint a Baranya és az Orci vízfolyások vízgyűjtő terüle­teinél a csapadék és a lefolyás aránya közelítően megegyezik. Az említett vízgyűjtő területek csapadék-lefo­lyás arányától a Tarna, de különösen a Felsőgagyi vízfolyás vízgyűjtő területének ez a jellemzője a nagyobb lefolyás irányában jelentős eltérést mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents