Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

Dr. Bacsó J., dr. Kiss Keve T., dr. Szalay S.: Arzén, ólom Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 27 AKKyiWyJIflUHH MhlUIHKa, CBHHUa H ApyrHX thwcjimx MeTaJiJiOB B ><ejie3HCT0-iwapraHueB0M OKHCB-RHAPOKCHAHOMOCA^KE ROPOACKHX BOAONPOBOAOB Eaw, H. Kumui, K. T. Cajiau, A. 1. M3BecTH0, mto >Kejre3HCTo-MapraHueBbie Komcpeunii H3 OKeaHa coAep>KaioT Cu, Ni, Co H Apvriie ajieiwenTbi B cop­ÖHpOBHHHOM BHfle, KOHUeHTpaUHH KOTOpbIX COCTaBJIHeT OKOJIO nponeHTanjiH HH«e. Tai< i<ai< npii'imibi BO3HHKHO­BCHHfl ocaflKa B BOÄOBNPOBOAIIOII cew noAOÖHbi ripimHKaM B03HHKHOOeHHH H<ejie3HCT0-MapraHUeBbIX KOHKpeHHH na KopcKOM 3HC aBTopaMH HccjiejioBajiacbH coflep>Kaniie Apyrux MeTaJiJiOB B >Kejie3HCT0-MapraHueB0M ocaAKe, B03HHK, B03HHKH0BeHHÍI B BOAOnpOBOAHOIÍ CCTH. 2. H3MepeHHH BunojiHUJiiicb paAHOMeTpimecKiiM MeTO­flOM (REA). 3TOT MeTOfl oneHb yfloÖHbiti TaK Kaic HM ofliioBpeMenHO MOM<HO HCCJieaoBaTb tiajimu-ie noMTii Bcex 3JIEMGHT0B NEPHOJUMECKOFÍ CHCTeMbi B ocaAKe. 3. KpOMe Öojiee oGbiiHbix 3JieivieHT0B (Ca, Sr, Zn, Zr, Rh, Mo) HAßJIIOAAJIMCB B ocaai<ax: As KONNENTPAUHEII 0,1% M ropa3flo Gojibuie Pb, aajiee B ocaAKax ropoAOB Ile ii ii nana (Cepeqeiih) NAÖJIIOAAJICFL u Hg (TAÖJI. 1.). 4. Kai< H3BecTH0, >Kejie3ncTo-MapraHneBbiH ocaAOK of)pa3yeTCH noA AeftcTBiieM 6ai<TepneB, oKHCJiniomiix HceAe30 ii Mapraneu. YcTaHOB YMacTOBJieHO, HTO ai<i<y­MYJIHUHJI THWEABIX METAAJIOB H MBIUIHKA B ocaAKe ocy­MECTBAÍIETCN HC B XOAE <J)H3NOJIORNHECKORO ACHCTBHH 6aK­TepneB, a ii3-3a xopoino ii3BecTnoro xii/vuiKo-copűijHOH­noro ACHCTBH5I nepacTBopiiMoro, M<ejie3ncTO-MapranneBoro OKHCb-niApoKCHAHOro ocaAKa c Gojibiuoií noBepxuocTbio. Pojib ßaKTepneB npoflBJiíieTCH TOJibKO B ycKopem-m OKHC­AeHUJI BOCCTaHOBHTejlbHblX lOTHOHOB Fe 2 + Mn 2 + B BOAe noAHHMaioiueiicn H3 rjiyfiiiHbi, nocjie oßoromeiiHii B03Ay­XOM Ha BOAonpoBOAHOií CTaiiuim. TaK OHM oöjierMaior B03HHKH0BGHHC OKHCb-niApoKCHAHOro ocaAKa (Fe 3 +, Mn 4 +) c SoJibiiioíí noBepxHOCTbio. 5. KoHneiiTpauHH As ii Pb B BOAC HE3HAWTEJIBHBI, n 113 TOMKH 3pemin 3APAB0OXPAHEHMHF)e3onacHbi. 6. SnaMHTCjibnoe copCL(noHHoe CBOÍÍCTBO ocaAKa COACÍÍ­CTByoT OMinneHHio niireBoií BOflbi, Tai< i<ai< on copfíiipyeT H3 f)OAbI II TOKCHMHbie Tfl>KejIbie MeTaJIJlH. 7. PeryjijipHbiii KOHTpajib cocTaBa ocaAKOB XHMHHCC­KHMH 3H3JIH3aMH MOrjia 6bl OieHb MCTKO <})HKCHpOBajI 110­naBeene 3arpH3HCHníi B RÍHTBEBYIO BOAY B BYAE TAWEJIBIX MeTaJiJiOB. Accumulation of Arsenic. lend and Other Heavy Metals in the Iron-Manganese Oxide-Hydroxide Precipitation in the Pipelines of City Waterworks By Bacsó, J. Pli. D., Kiss, Keve, T. Ph. D., Szalay, A. academician 1. It is well-known that ocean manganese nodules accumulate considerable amounts of various heavy elements. A close causal relationship exists between manganese nodules and the iron-manganese precipi­tation in the pipelines of city water works. Both precipi­tations are caused by a redox potential discontinuity which oxidates the originally low valency Fe 2 + and Mn 2 + ions into the higher valency Fe 3 + and Mil 4 4" forms. These nonmigrating forms hydrolize readily into insoluble oxide-hidroxides which scavange the water and collect on their colloidal high surface the heavy trace elements. Some iron and manganese oxi­dant bacteria catalize the precipitation. 2. Authors analyzed by the X-ray fluorescene (XRF) method the heavy element content of the iron-manga­nese oxide-hydroxide precipitation from the pipelines of the waterworks of Debrecen and some other Hungar­ian towns. 3. In addition to the accumulation of elements similarly found in manganese nodules (Ca, Sr, Cu, Ni, Co, Zn) considerable accumulation of arsenic (in the pro mille order of magnitude) was observable in Debre­cen and somewhat less in other towns. The accumulation of lead amounted to several percents in Debrecen. 4. Sorption experiments by adding heavy metals artificially to the iron manganese precipitation demon­strated that the accumulation of the heavy elements is a purely physico-chemical sorption on the high surface precipitation and not a biogenic process. Killing the bacteria before the sorption experiment did not impair the sorption property of the precipitation. 5. The concentration of these elements in the water was in the several ppb range, certainly not objection­able from the health point of view. 6. It seems that the iron-manganese precipitation in the pipelines has a scavenging effect in purifying the water by sorbing the heavy element content. 7. The regular XRF analysis of this precipitation is a useful tool in the control of the quality of water. Könyvismertetés A KATTARA VÍZERŐMŰ TERVE EGYIPTOMBAN* Csaknem 50 esztendős az az elképzelés, amely az Egyiptom északnyugati részén levő Kattara-mélyedés vízenergiatermelési célú hasznosítását irányozza elő. Az elmúlt három esztendőben az Egyiptomi Energetikai Minisztérium nyugatnémet szakértők bevonásával ismét megvizsgálta ós felelevenítette ezt a gondolatot. A Kattara-inélyedés a Földközi-tenger közelében található, lefolyástalan medence, amelynek fenékszintje 60—135 m-rel van a tenger szintje alatt. A tervek szerint ebbe a terméketlen, kietlen medencébe csatornán vezet­nék a Földközi-tenger vizét és azt 1200 MW teljesítmé­nyű földalatti vízerőtelepen hasznosítanák villamos energia termelésére. A számítások szerint a vízerőmű 50 éves üzemeltetése során a Kattara-mélyedésben 12 100 km 2 felületű, 300 km hosszú, tó alakulna ki, amelynek vízszintje — 60 m-en állandósulna. Évi 1,8 m-es párolgással számolva a tó felülete annyi vizet párologtatna, amennyit ha utántöltenek, elegendő a víz­erőmű folyamatos üzemeltetéséhez. A vízerőmű teljesítménye, megvalósításának költsége és realitása elsősorban a tengertől vezető csatorna építési módjától függ. Az optimálisnak ítélt változat szerint 76 km hosszú csatorna épülne 250 m-es fenékszélesség­gel, 50 m-es vízmélységgel. Amennyiben a csatorna * Forrásmunka: Gidrotehnicseszkoe sztroitelsztvo, 1977, 8. sz. 54. o. megépítéséhez atomrobbantások sorozatát végeznék, a vízerőmű építési költsége a hagyományos építési meg­oldáshoz viszonyítva 7,82 milliárd nyugatnémet márká­ról 3 milliárdra csökkenne. Az atomrobbantások alkal­mazásának lehetőségeit és feltételeit széleskörű szak­embergárda — biológusok, meteorológusok, szeizmoló­gusok, közgazdászok, szociológusok, geológusok, atom­technikai szakemberek — vizsgálja. Tanulmányozzák, többek között, az ilyen robbantások végrehajtására legalkalmasabb időjárást, hogy a radioaktív anyagolf a lehető legkisebb területre terjedjenek ki, a lökéshullám pedig ne okozzon kedvezőtlen szeizmikus jelenségeket. Különös figyelemmel tanulmányozzák a vízerőmű megépítéséről és a nagyméretű tó kialakulásától vár­ható kedvező eredményeket és hatásokat. A tó környe­zetében, ezen a sivatagi tájon lehetőség nyílik olyan ipartelepítésre, amely nyersanyagként a tóban egyre dúsuló sót hasznosítaná (a számítások szerint 78' év alatt a tó vizének sótartalma eléri a 38%-ot). A levegő nedvességtartalmának megnövekedésével ós állandó utánpótlásával kedvezően változik a környék mikro­klímája, lehetőség nyílik a turizmus fejlesztésére is. A legújabb elképzelések szerint megépíthető lenne a Kattara— If. szivattyús energiatároló is, amelynek felső medencéje a partmenti 188 — 215 m magas platóra kerülhetne. Ebben az esetben a vízerőmű-komplexum teljesítménye 2400 MW lenne. Az egyedülálló terv megvalósításához természetesen még számos technikai probléma megoldása szükséges. Szlávik Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents