Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Hozzászólások Hembach Kamill: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései c. cikkéhez

Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 234 Hozzászólások Hembach Kamill: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései c. cikkéhez* Dr. LITVAI ELEMEK (Budapesti Műszaki Egyetem) A vízellátó rendszerek szellőztetésének és levegőztetésének technikai kérdései Hozzászólásom az ún. természetes szellőztetés esetére szorítkozik, feltételezve tehát, hogy a szellőztetendő objektumban kialakuló levegő áramlást nem gépi úton, vagy nem külön a szellőztetés céljából bevezetett energia segítségével állítjuk elő. A mérnök feladata ebben az esetben az objektum bizonyos méreteinek, arányainak, más szóval geometriájának meghatározása úgy, hogy az — a lehetőségekhez képest, a természeti adottságoktól is függően — biztosítsa a technológiai, egészségügyi, gazdasági és egyéb szempontok által előírt, megkívánt légcserét. A méretezést — a probléma sokrétűsége folytán — felvett méretek ellenőrzése, majd — szükség esetén — ismételt felvétele és újra ellenőrzése útján célszerű elvégezni. Ezért a következő rövid áttekintés a 11. ábrán vázolt elrendezésű aknában keletkező légcsere számításmódját foglalja össze, feltéve, hogy — az aknában levő közeg (levegő, vagy annak elegye gázzal vagy gőzzel) sűrűsége kisebb a környező légköri sűrűségnél, I 11. ábra. Légcsere számítása külső szellőzőcső esetén Abb. 11. Berechnung des Luftaustausches im Falle eines äusseren Entlüftungsrohrs — az aknában levő közeg sűrűsége nagyobb a környezőnél. Az első esetben a nyugalmi helyzet instabil, ezért a gyakorlatban a fellépő zavarások (pl. szél) hatására a 11. ábrán látható v sebesség keletkezik, melynek nagysága — adott keresztmetszet esetén — a levegőcserét már meghatározza. v számítását a műszaki gyakorlatnak megfelelően az (1)—(4) egyenletrendszer megoldását képező (5) egyenletből számítjuk. (1) a 0 és 1 jelű pontra * Megjelent a Hidrológiai Közlöny 1978. 3. számában. felírt Bernoulli-egyenlet, |

2 a 2 jelű nyíláson való belépéskor keletkező veszteségeket kifejező tényező. A (2) jelű egyenlet ismét Bernoulli-egyenlet, ezúttal az 1 és 3 pontra, itt a H hosszúságú és a tervezéskor felvett keresztmetszetű ,,kémény" hidraulikai veszteségeit fejezi ki. (3) a külső légköri nyomás változását veszi figyelembe a 3 és 0 pont között, míg (4) a folytonossági egyenlet, melyben ß a 3 és 2 jelű keresztmetszet viszonyszáma az esetleges kontrakciókat is beleértve. Az (5) egyenlet alkalmazásakor |

l

t |

2 és ß számértékét a hidraulika ismert —- félempirikus — módszereivel határozhatjuk meg. Problématikusabb a n„ és Oj sűrűség felvétele. g

0-é azért, mert az az év- és napszaktól, de időjárási tényezőktől is függ, Pi-c pedig azért, mert ez a sűrűség maga is a 2 jelű keresztmetszeten beáramló levegő mennyiség és az aknában időegységben keletkező hő- vagy 12. ábra. Légcsere számítása belső szellőzőcső esetén Abb. 12. Berechnung des Luftaustausches im Falle eines inneren Entlüftungsrohrs C = CV 13. ábra. Párakoncentráció megoszlása aknában Abb. 13. Verteilung der Dunstkonzentration im Schacht