Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Hozzászólások Hembach Kamill: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései c. cikkéhez

Hozzászólások Hembach K. cikkéhez Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. 235 gázszennyezés függvénye. így egy bonyolult — és célszerűen iteratív — számítás eredményeképpen adódik az a pi sűrűség — és így a szennyezettség mértéke az aknában — amely az adott körülmények között megvalósul. A 12. ábra szerinti két elrendezésben, melyet a műszaki gyakorlat szintén alkalmaz, az (5) képlet helyett a fenti levezetés értelemszerű megismétlésével adódó (6) képlet alkalmazandó. A második esetben a nyugalmi helyzet stabil, így áramlás nem alakul ki, ehelyett a levegőt szennyező gáz, vagy vízgőz diffúziója s a diffúzió folytán az 1 és 2 jelű (13. ábra) nyíláson való távozása folytán az objektum belső terében a szennyező közeg változó c koncentrációja (térfogat egységre eső tömege) jön létre, melyet — állandósult, stacionárius esetben — a (7) Laplace-egyenlet ír le. A peremfeltételek a 13. ábra szerint alakulnak. Az akna alján — az x tengely megfelelő szakaszán — a telítettség állapotának megfelelő c

t koncentrációt tételezhetünk fel, az 1, ill. 2 nyílásban pedig a külső légköri viszonyoknak megfelelő c* koncentrációt. Egyebütt a Öcj ön = 0 peremfeltétel érvényes, ez azt fejezi ki, hogy a vízgőz (vagy gáz nem hatol át az objektum falán (n a falra merőlegesen vett távolság). A 14. ábra a (7) egyenlet közelítő, numerikus megoldásának egyik változatát mutatja, ki ábrán látható hálózat belső, 0-val jelölt pontjaiban a (8) összefüggésnek kell teljesülnie, ha a (7) parciális deriváltjait a 0—4 pontban vett függvény értékekkel és a hálózat csomópont távolságával, mint véges különbségek hányadosaival fejezzük ki. A szilárd falon a peremfeltételt a (9), a víz felszínén pedig a (10) képlettel bemutatott módon lehet figyelembe venni közelítőleg. A (8)—(10) típusú egyenleteket minden belső pontra és a szilárd falra eső csomópontokra felírva egy határozott egyenletrendszert kapunk, melyből — pl. számítógéppel — a c koncentráció minden csomópontban meghatározható. A gyakorlatban jól bevált az egyenletrendszernek iterációval (vagy relaxációval) való megoldása, melynek számítóprogramja viszonylag egyszerű. Az eredmény a 13. ábrán feltüntetett módon, ac = áll. görbék megrajzolásával szemléltethető. A — D grad c vektor a diffúzió következtében vándorló szenynyező anyag tömegáram-sűrűségét fejezi ki, ha D a diffúziós együttható. Az első és második eset összevetéséből kitűnik, hogy a jó légcserét, illetőleg alacsony szennyező Co-j-fCi+Cz+Ca+Cj (8) C

5=T(2C

e+C^C

e) (g) m Wo T (Cm+Cv+Cn+Cf) (10) Cf K 14. ábra. Párakoncentrációszámításának részlete Abb. 14. Detailberechnung der Dunstkonzentration anyag koncentrációt biztosító objektummal szemben támasztott követelmények bizonyos szempontból ellentétesek: az első esetben nagy H, illetőleg H + h magasság, a második esetben viszont a vízfelszínhez minél közelebb eső szellőzőnyílások kívánatosak. A bemutatott számítási módszerek meglehetősen bonyolultak, számítógép alkalmazását igénylik. Az egyszerűsítő feltevések miatt a valóságos viszonyokat ugyanakkor csak megközelítik, de nem írják le pontosan. Konkrét objektumokra való elvégzésük mégis javasolható, hogy ismereteinket — a valósággal való összevetés révén — ezen, a jövőben egyre fontosabbá váló tudomány területen bővíthessük. CZICZÓ TIBOR (Országos Közegészségügyi Intézet) A levegőtisztaság növelésének gyakorlati lehetőségei és jelentősége A vízellátási technológia során alkalmazott újabb feladatok jelentősége ismert. Napjainkban — a robbanásveszélyes gázelegy kialakulásának megszüntetése után — újabb feladatok adódnak, amelyek a jó vízminőséget hivatottak biztosítani. Ismeretes pl., hogy a gázmentesítés bevezetése és elterjedése óta esetenként romlott a vízminőség, a nagymennyiségű levegő vízbe juttatása következményeként. A levegőztetés ugyanis fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat indíthat el. (Pl. vas- és mangántartalmú csapadék képződése, kiválása, egyes aerob baktériumfajták elszaporodása stb.) A jövőben ezeknek a kedvezőtlen szekunder jelenségeknek a távoltartására nagyobb figyelmet kell fordítani. Ebben a feladatkörben van nagy jelentősége a technológiában alkalmazott levegő tisztaságának. A víz levegőztetéséhez minden esetben a környezeti levegőt alkalmazzák, ezért ismerni kell szennyező anyagainak mennyiségét. Erősen szennyezett levegővel a levegőztetést csak tisztítás után lehet elvégezni. Hazánkban az 1/1973. (I. 9.) MT sz. rendelet 31 féle levegőszennyező anyagra ír elő megengedett határértékeket. A területi besorolás szempontjából 3-féle kategóriát ad meg a rendelet I. ,,kiemeltenvédett", II. „védett" és III. „egyébb" területekre. A területi besorolást létesítendő vízmű, illetve víztechnológia tervezésénél, helykijelölésénél figyelembe kell venni. „Egyéb" területi kategóriába sorolt — általában nehéziparral terhelt — helyeken nem javasolható levegőztetést igénylő víztechnológiai megoldás létesítése. A levegőszennyezettség mértékét az Országos Immissziómérő Hálózat 32 település 430 mérőpontján méri. Az adatok hivatalos felhasználásra hozzáférhetők és az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményével a levegőztető berendezések tervezéséhez segítséget nyújthatnak. így kialakítható a jó minőségű vizet biztosító technológia. Amennyiben a levegő szűrése, tisztítása válik szükségessé, a berendezéseket ki kell egészíteni egy előtét rendszerrel. Első tisztítási lépésként a szilárd légszennyező anyagok (por, korom és az ezekhez kötődő mikróbás szennyeződés) eltávolítására kell