Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
1. szám - Dr. Bacsó József–Dr. Kiss Keve Tihamér–Dr. Szalay Sándor: Arzén, ólom és más nehéz fémek felhalmozódása a városi vízvezetékek vasmangán oxid-hidroxid csapadékában
24 Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. Dr. Bacsó J., dr. Kiss Keve T., dr. Szalay S.: Arzén, ólom 1. táblázat Nchány szűrőből és a vízvezetékhálózatból vett mangán-vas oxid-hidroxid csapadék nehézfém-taralma TaÖA. 1. KonifeHmpaifUH maxceAbix MemaAAoe e 3KeAe3ucmo-MapeantieeoM ocadne, npoucxodauieM U3 cfiiiAbmpa eodonpoeodHbix cmamfuü UAU u36odonpoeodnux cemeü Table 1. Concentration of some heavy elements in the iron-manganese oxide-hydroxide precipitation in the city water supply pipelines Ca Mn Fe Pb Cu Ni Co Zn As Kb Sr Zr Mo Hg Mintavétel helye Hg Mintavétel helye 0/ /o [PPm] Debreceni Vízmű I. telep szűrőből 10,6 0,6 13,7 X 50 X X 492 900 X 312 78 X — II. telep szűrőből X 7,4 18,6 X X X X X 1100 X X X X — III. telep szűrőből X 1,7 17,9 X X X X X 800 X X X X — Pécs hálózatból 7,4 9,0 18,2 0,0150 360 X X 2 062 112 20 364 66 20 90 Győr szűrőből 11,1 8,3 20,0 — — X X — 91 12 167 12 20 — Pápa Gyarmati n;i Vízműt, szűrőből 8,5 X n;i 0,0190 — X X 586 — 5 261 111 — — Pápa Szerecsenyi Vízműt, szűrőből 9,4 12,7 0,0083 169 X X 620 36 26 494 65 278 Debreceni vízvez. 5,3 7,0 7,7 3,7 3749 135 27 22 850 3247 X 124 X X hálózati üledék a város 2 helyéről 7,9 6,9 5,1 3,1 1264 X X 20 000 X — 243 47 23 X =meghatározás nem történt; — =nincs 2. táblázat A debreceni kutakból ieljövő redukáló hatású víz adatai TU6A. 2. XapaKtnepucmuKu eodbi c pedyKquoHHbiMU ceoücmeaMU (cxeadKUHU z. JJeöpeifeH) Table 2. Data of the reducing row-water coining from the wells of the waterworks of Debrecen Oldott oxigéntartalom 0,0 mg/l pH 7,2—7,6 Metilorange lúgosság 6,5—8,5 mval/1 Oxigénfogyasztás (KMn0 4) 1—3 mg/l Fe 2 + tartalom 0,2—0,6 mg/l Mn 2 + tartalom 0,1—0,5 mg/l ban az ólom felhalmozódása igen csekély, ezzel szemben a város két különböző pontján a hálózatban hónapok alatt összegyűlt csapadékban az ólom, a réz és a cink felhalmozódása nagyon jelentős, ólom esetén százalékokat tesz ki. Jól mérhető volt e csapadékban a Ni és Co jelenléte, ami az óceáni nodulusokban jellegzetes. 1. kép. Fe—Mn csapadékban látható vegyes baktériumtelep Puc. 1. K OAOHUH pa3Hbix öaKtnepuü naxodmifancb e xceAe30-Mapeantiee0M. ocaÖKe III. 1. Mixed colony of Fe — Mn oxidant bacteria in the precipitation Feltűnő még a pécsi hálózatból vett csapadék 90 ppm higanytartalma, és a Pápa városához tartozó szerecsenyi vízműtelep szűrőjéből vett csapadék 278 ppm higanytartalma. Magának a vas-mangán-csapadéknak a keletkezési mechanizmusa elég jól ismert. Erről a következőket mondhatjuk, példaképpen a debreceni víz ide tartozó fontosabb adataira támaszkodva, amelyeket a 2. táblázat mutat be. A tisztítás során a levegő bekomprimálása a víz oldottoxigén-tartalmát 3—6 mg/l-re emeli fel, amelynek hatása alatt a vas és mangán oxidációja gyorsan megindul és a kvarcittal töltött szűrőrétegben az oxid-hidroxidok gyorsan lecsapódnak. A szűrőt elhagyó víz együttes vas- és mangántartalma már csak kb. 0,1 mg/l. A szűrőhengerek kvarcittöltetében összegyűlő vas-mangán-csapadék és a vízvezeték falán kialakult csapadék mikroszkópi vizsgálata a következő baktériumok jelenlétét mutatta: Crenothix fusca/Schorler/Droff; Crenothrix polyspora Cohn; Leptothrix ochracea (Roth) Kützing; Leptothrix trichogenes. Cholodny. A mikroszkóp alatt is jól látható, hogy a baktériumok sejtfalát vastag kiválasztott vas-mangáncsapadék veszi körül. Ez a vasat és mangánt mindenképpen a magasabb oxidált állapotban tartalmazza, vegyes oxid-hidroxidok formájában, kevés karbonáttal. A továbbiakban az arzénfeldúsulás mechanizmusát vizsgáltuk meg. A következő két munkahipotézis képzelhető el kiindulási pontként: a) Az arzén felhalmozódása valami biogén folyamat, tehát az élő baktériumok anyagcseréjük folyamán gyűjtik össze a rendkívül nagy hígítású vizes oldatból a szervezetükbe. b) Az arzén felhalmozódása nem biogén folyamat, hanem a nagy felületű kolloidális vas-mangáncsapadék tisztán fiziko-kémiai szorpcióval köti
