Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
1. szám - Dr. Bacsó József–Dr. Kiss Keve Tihamér–Dr. Szalay Sándor: Arzén, ólom és más nehéz fémek felhalmozódása a városi vízvezetékek vasmangán oxid-hidroxid csapadékában
Dr. Bacsó J., dr. Kiss Keve T., dr. Szalay S.: Arzén, ólom Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 25 3. táblázat Élő baktériumokat tartalmazó és sterilizált vas-mangán oxid-hidroxid csapadék As megkötése Taöji. 3. Aócopóifun MbllllflKa 3KeAe30-MapeanifeeblM Table 3. The fixation of arsenic in laboratory experiments ocaÖKOM e jiaöopamopnoM eKcnepuMeHme by the ironmanganese precipitation from waie pipelines JA 1. 0ca;l0K c >KHByiUHMH 6aKTepnflMH. 2. ocaflOK, CTepHjiH30BaiiHbiií Nb.: 1. Un treated precipitation with living bacteria. 2. Sterilized by KHnHMeHHeM. 3. 0caA0K CTepHjTH30BaHHbift nepeKHCbio BOAopoAa. boiling. 3. Sterilized by HO 2 4. Sterilized by HgCO 4. OCaAOK CTepHJTH30BaHHblil (()OpMajTHHOM I. Vízműtelep II. Vízműtelep IV. Vízműtelep 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Bearlott As (ppm) 18 100 13 600 23 500 12 300 4040 4100 3700 3700 12 500 15 000 14 800 13 500 Megkötött As (ppm) 5 120 5 470 9 120 3 820 3160 2820 2500 2420 5 600 5 460 10 820 4 920 Megkötött a beadott %-ában 28,3 40,2 38,8 31,1 78,2 68,8 67,6 65,4 44,8 36,4 73,1 36,4 Megjegyzés: 1. kezeletlen, élő baktériumokat tartalmazó; 2. forralással; 3. H 20 2-vel kezelt; 4. H 2CO-val kezelt, sterilizált csapadékok meg az arzént a vízből és a baktériumok szerepe csak arra korlátozódik, hogy biogén működésükkel a vas-mangán-csapadék keletkezését elősegítik, katalizálják. A biogén hipotézist eléggé valószínűtlenné teszi az, hogy az arzén mérgező anyag, enzim és protoplazma méreg a legtöbb szervezetre nézve, bár vannak arzént jól tűrő mikroszkopikus élőlények is. A kolloidális vashidroxid-csapadék nagyfokú arzénszorbeáló képessége már Bunsen óta ismert és heveny arzénmérgezés esetében frissen csapatott ferrihidroxid lenyeletését ajánlotta („antidotum arsenici"). A kolloidális csapadék az emésztőszervekben még fel nem szívódott arzént erősen megköti. A következő módon döntöttük el, hogy melyik munkahipotézis felel meg a valóságnak: 1.) Megvizsgáltuk, hogy a szűrőből nyert és a még élő baktériumokat is bőven tartalmazó vas-mangán-csapadék megköti-e a további, mesterségesen hozzáadott milligrammos arzénmennyiségeket. 2.) Megvizsgáltuk, hogy az előzetes forralással, valamint hidrogénperoxid-, továbbá formalinos kezeléssel alternatív módokon elölt baktériumos csapadék továbbra is megtartotta-e az arzénmegkötő képességet, vagy pedig elvesztette azt. A kísérletek gyakorlatilag nem mutattak különbséget az elölt, valamint az élő baktériumokat tartalmazó vasas-mangános csapadék arzénmegkötő képessége között. A különféle módon kezelt csapadékok lényegében egyformán jól és gyorsan szorbeálták az arzént. Nyilvánvaló, hogy az arzén megkötése nem közvetlen biogén folyamat, hanem a kolloidális nagy felületű vas-mangán-csapadék szorpciós hatásának tekinthető (3. táblázat). Indokoltnak látszik mérlegelni az arzén és ólom jelenlétét közegészségügyi szempontból, minthogy a vízvezetéki vizet a város lakossága rendszeresen éveken, évtizedeken át fogyasztja. Megvizsgáltuk a debreceni hálózati víz As-, Zn-, Pb- és Sr-tartalmát. A kísérlethez kétszer 25 liter csapvizet polietilén edénybe helyeztünk. Az egyikhez nátriumarzenát vizes oldatát olyan mennyiségben adtuk, hogy a beadott As-koncentráció 71 ppb legyen. Alapos elegyítés után mindkét edénybe egy-egy gramm FeCl 3 frissen készített híg oldatából NH,ÓH-val lecsapatott és kimosott vashidroxidot adtunk. 24 óra alatt az edények tartalmát többször felráztuk, majd ülepítettük, centrifugáltuk és végül a kinyert csapadékot kiszárítás után meganalizáltuk. A kísérletet 50—50 liter vízzel megismételtük. Ennél az utóbbi kísérletnél az oldatok pH-ját cc. ammóniával 10-es értékre fokozatosan beállítottuk az As és Fe(OH) 3 hozzáadása után. Minden egyéb az előző kísérlethez hasonlóan történt. Ha feltételezzük, hogy a Fe(OH) 3 a víz összes szennyezőit ilyen technikai körülmények mellett teljesen szorbeálja, és így a teljes oldott As-menynyiséget magával viszi, a csapvíz As-koncentrációjára 5,76, illetve 5,16 ppb értéket kapunk a két kísérletből külön-külön, figyelembe véve az addíciós standardként használt vízmintához adott ismert As-mennyiséget. Az As-meghatározással egyidőben, hasonló módon mértük a Zn, Pb és Sr koncentrációját is az ivóvízben, melyekre 156, 19 és 9 ppb értékeket kaptunk. Ezek az értékek alatta maradnak az ivóvizek minősítésére vonatkozó MSZ 448/31. lap 67-ben megengedett mennyiségnek, tehát egészségügyi szempontból semmi aggodalomra nem adnak okot. Maga a városi hálózatban időnként összegyűlő» csapadék arzéntartalma Debrecenben eléri az 1— 3°/ 0 0-et, a többi vizsgált városban megközelíti a 0,l°/ o o-et. E csapadék, különösen a debreceni, arzéntartalma egészségügyi szempontból kifogásolható lenne, ha az egyáltalán fogyasztásra kerülne. Szerencsére, amikor a hálózatot tisztítják és a csapokból barna, zavaros csapadékos víz jön ki, senki sem fogyasztja, hanem alaposan kiereszti a csapot ad2. kép. Vasbaktérium sejtfonal (Grenotrix polyspora) Puc. 2. RJiemoinan HUtnKa )KeAe3uembix ßaKmepuee (Trenotrix polyspora) III. 2. Fibre of the iron bacteria Crenotrix polyspora
