Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
5. szám - Dr. Mihályfalvy I.: A csapadék hasznosulásának dinamikája eltérő agrotechnikai színvonalon
230 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Dr. Mihályfalvy I.: A csapadék hasznosulás dinamikája 1966-tól a hektáronkénti trágyafelhasználás: 70 q/ha istállótrágya, 90 kg/ha P 20 6 és 115 kg/ha nitrogén. Termesztett növényfajták: Búzából: 1938—1965 között Bánkúti 1201 1966—1970 között Bezos/.tája 1. Kukoricából: 1938—1960 között Bánkúti korai és F. lófogú 1961 —1970 között Martonvásári I. A vizsgált növények tenyészideje alatt lehullott csapadékot — melyet az előírásnak megfelelően naponta mérték — és a kapott terméseredményeket, illetve a vízhasznosulás alakulását 3 időszakra bontva vizsgáltuk, elemeztük. A 32 év átlagában a búza tenyészideje alatti csapadék 210,4 mm-nek adódott, míg a szórás + 106 mm-nek. A kukorica tenyészideje alatti csapadék középértéke 244, 8 mm, a szórás + 113 mm. 1. időszak: Eredeti talajállapot, kevés műtrágyafelhasználás, és extenzív fajták termesztése (1938—1944). 2. időszak: Javított talaj, közepes műtrágyafelhasználás és extenzív fajták használata (1948—1965). 3. időszak: Javított talaj, nagyobb műtrágyafelhasználás, és intenzív fajták vetése (1966—1970). Az eredmények értékelése Az őszi búza és kukorica (az I., II., és III.) vetésforgók évenkénti terméseredményeiből (75—75 adatból) képzett átlagok trend szerinti átlagterméseihez a tenyészidőben az alábbi havonkénti, csapadékmennyiségekre volt szükségük. Hónapok Búza Kukorica Március 30 mm 35 mm Április 35 mm 35 mm Május 75 mm 60 mm Június 70 mm 65 mm Július —• 55 mm Augusztus — 40 mm 210 mm 290 mm A téli időszakban lehullott csapadékmennyiséggel nem számoltunk, mivel annak jelentős része elfolyt, illetve a hasznosulása nem egyértelmű, átlagosan 0 kg/ha mm hasznosulást találtunk. Más jellegű többéves kísérleteink értékelése szerint is a talajban tavasszal tárolt és a betakarítás után visszamaradt hasznos vízkészlet az évek többségében kiegyenlítődött, illetve az így mutatkozó különbségek elhanyagolhatók. A vízhasznosulásra vonatkozó tendenciák megegyeznek Oroszlány I. [7.] 1922—1943 évjáratokra vonatkozó Békés megyei csapadék és terméskapcsolat vizsgálataival. A kalászosok termésalakulására már az átlagos márciusi, míg a kapásoknál az az áprilisi csapadék is negatív hatást gyakorol. Ezért a belvízképződés okozta vízkár szempontjából az említett hónapok a kritikus időszakok. A vizsgált két növény vízhasznosításának alakulását időszakonként, eltérő tenyészidei csapadék mennyiségek esetén az 1. és 2. ábrán mutatom be. A tenyészidőben lehullott csapadék, az alkalmaI Cs [mm] V-VIII. 1. ábra. Időszakonkénti vízhasznosulás alakulása ( kukorica ) Fig. 1. Changes in water utilization per deriods ( maize ) Abb. 1. Gestaltung der Wassernutzung (Mais) in den einzelnen Perioden 30 100 200 300 I Cs [mm] III-VI. 2. ábra. Időszakonkénti vízhasznosulás alakulása ( őszi búza ) Fig. 2. Changes in water utilization per periods ( autumn wheat ) Abb. 2. Gestaltung der Wassernutzung (Winterweizen) in den einzelnen Perioden zott agrotechnikai beavatkozások hatására eltérően hasznosult. Mindkét növénynél egységesen megállapítható, hogy az extenzív körülményekkel együttjáró alacsony termésmennyiség mellett a víz hasznosulásában a tenyészidei csapadék változása esetén sem mutatkozik érdembeni eltérés. A vizsgált ciklus első időszakában kukoricánál 1 mm csapadékra 7—9 kg/ha, míg az őszi búzánál 10—13 kg/ha termés esik. Mindkét növénynél a kevesebb csapadék esetén kaptunk nagyobb mutatókat. A vizsgált ciklus második időszakában az eredeti talajállapot eseteit figyelembe véve, a meszezés hatására a kukoricánál: 50%-kal, míg az őszi búzánál 25%-kal javult a csapadék hasznosulása. Ebből következik, hogy a kukorica lényegesen igényesebb a talaj minőségére, mint az őszi búza. Ez megmutatkozik a kukorica előző időszakához viszonyított jobb vízhasznosításában is. A kukoricánál 1 mm vízre 10—15 kg/ha termés esik, míg a búzánál 12—18 kg/ha termés jut. Mindkét növénynél egyaránt kifejezésre jut a tenyészidőbeni csapadék növekedésével a vízhasznosulás romlása.
