Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

200 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Dr. Csanády M.: A kémiai ivóvízminősítés [4] WHO: European Standards for Drinking-Water. Copenhagen, 1970. [5] WHO

: International Standards for Drinking-Water. Geneva, 1971. [6] DDR-Standard

: Trinkwasser, Gütebedingungen. TGL 22 433 (1971). [7] GOSZT 2874—73. Voda pityevaja. [8] Stöfen, D. The maximum permissible concentrations in the USSR for harmful substances in drinking water. Toxicology, 1, 187—195 (1973). [9] EPA: National Interim Primary Drinking Water Regulations. Federal Register, 40 (No. 248) 59566— 59588 (1975) [10] Althaus, IL, Bewig, F.

: Erfahrungen bei der Durchführung der Untersuchungen nach der TrinkwasserVerordnung vom 31. 1. 1975 GWF- Wasser/Abwasser 118, 181—186 (1977). [11] Cserkinszkij, Sz. N.

: Razvitie naucsnih osznov sztandartizacii kacsesztva pityevoj vodi v SZSZSZR. Gig. i Szan. 32, 11, 28—34 (1967). [12] WHO: Working Group (1972, Helsinki) on the Hazards to Health of Persistent Substances in Water. Copenhagen, 1973. [13] EPA: Drinking Water Standards (proposal), Washington D. C. 1973. [14] Knoppert, P. L.

: Quality criteria for surface water to be treated to drinking water. IWSA Congress, Amsterdam, 1976. [15] Tate, C. H., Trussell, R. R.: Developing Drinking Water Standards. J. A WW A, 69, 486—498 (1977). [16] Giroult, E.

: Ensuring the quality of drinking-water WHO Chronicle, 31, 316—320 (1977). [17] EPA: Drinking Water and Health. Recommendations of National Academy of Sciences. Federal Register, 42 (No. 132) 35764—35779 (1977). XHMHqecKaH oucuKa iWTbeBoii BOflbi H o HOBOM o TENECTBEHHOM CTAHFLAPTE JJ-p lanadu M. CraTbH 3aTparHBaeT aKTyajibHbie Bonpocbi oiteHKM KaiecTBa NHTBEBOII BOAH XHMHMCCKHMH MeToaaMH. HapaBHe C TpaaHLlHOHHblMH MeTOAaMH H HHAHKaTOpHblMH CnOCO6aMH ocBemaioTCH h Bonpocbi, B03HHKaK>mne BnocjieACTBHH XHMH3aUHH HHAVCTPHH CejlbCKOrO X03HÍÍCTBa. ABTOP npeACTaBJiHeT mctoam onpeaeAeHHH npeaeJibHbix 3HaqeHHH H HJiiocTpHpyeT ripHMepaMH pa3;miH5i B MeTOAax, npHMeHaeMbix ajih ouchkh pa3JiHMHbix HHrpeAHeHTOB. noApoÖHo ocßemaioTCH MeTOAbi, npHMeHHeMbie AJIH ONPEAEJREHHH TaKHx opraHHiecKHX BemecTp, AJIH KOTopbix He 0ßHapy>KeH0 npHeyTeTBHe T. H. jiOHr-TepM 3tJ)(JieKTa. B TaKHX CAyqanx ajih onpeAeneHHH ll^K npHŐeraioT K onbiTaM Ha WHBOTHHX H onpeAeJinioT AonycTHMbie cyTOHHbie A03bi. ^JIH KapnHHoreHHbix MaTepnaAOB — CCHjiaHCb HA nocAeAHHe JiHTepyTapHbie HCTOMHHKH — yna3biBaioTCH nHijjpoBbie AaHHbie, xapaKTepH3yiomHe BepoHTHOCTb pHCKa. J\JLH TH>KeAblX MeTaAJlOB H HeKOTOpblX TpaAHUHOHHblX napaMeTpoB cpaBHHBaioTCH n/JK HOBOTO BeHrepcnoro CTaHAapTa c npeanHcaHHMH pa3JiimHbix CTpaH H B03. B cjiynaHx pacxo>KAeHHii AaioTCH noApoőHbie pa3bHCHeHHH. OcBemaeTCH TaK>Ke n CTpyKTypa HOBORO BenrepCKOTO CTAHAAPTA, nepeHHCJiHioTCH n,qK HAOBHTMX BemeCTB H HHAHKaTOpOB 3arpH3HCHH0CTH. B npHJIOWeHHH K CTATBE AaiOTCH PA3JIHWHBIE HH(J)0PMAUH0HHBIE MaTepnajlbl. B 3aKAI0MeHHH aBTOp npHBOAHT COOÖpa

>KeHHH no COCTaBAeHHIO npOrpaMM HCCAeAOBaHHH H pa3BHTHK) XHMHnecKHx jiaöopaTopHH Ha MECTAX 3a6opa BOAW. Die chemische Trinkwasser-Qualifizierung und die neue ungarische Norm Dr. Csanády, M. In der Abhandlung werden die aktuellen Fragen der Trinkwasserqualifizierung besprochen, u.zw. neben der auf herkömmlichen Unreinigungsanzeiger fussenden Qualifizierung, werden die aus der Chemisation und der durch Chemikalien verursachten Verunreinigungsmöglichkeiten herrührenden Probleme. Weiters werden die Methoden der Grenzwert-Feststellung behandelt und das im Falle von verschiedenartig wirkenden Stoffen angewandte Verfahren an Beispielen dargestellt. Eingehend wird ein Verfahren besprochen, das im Falle von organischen Verbindungen Anwendung findet, die keine „long term"-Wirkung aufweisen, wenn nähmlieh aus den Daten von Tierversuchen die Grenzwerte der täglich einzutragenden Menge — (ADI) festgestellt werden. Für karzinogene Stoffe sind —aufgrund der neuesten literarischen Daten —- zahlenmässige Daten über die Gefahren-Wahrscheinlichkeit angegeben. Für Schwermetalle und einige herkömmliche Parameter werden die Grenzwerte der verschiedenen Länder und der Weltgesundheitsorganisation (WHO) mit den Grenzwerten der neuen ungarischen Norm verglichen und im Falle von voneinander abweichenden Werten eingehende Begründungen gegeben. Der Aufbau und das System der neuen ungarischen Norm werden erörtert, weiters die Verunreinigung anzeigenden Komponenten veranschaulicht. Auch die im Anhang der Norm angegebenen Informationsdaten sind kurz besprochen. Zum Sehluss werden von den praktischen Fragen Gesichtspunkte für die Zusammenstellung der Untersuchungsprogramme, zur Entwicklung der Wasserwerks-Laboratorien angeführt. Könyvismertetés Dr. Dévai István: Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjének kishatározó,ja. Vízügyi Hidrobiológia 5. Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, Budapest, 1977. A Vízügyi Hidrobiológia sorozat új kötete az evezőlábii rákok két legfontosabb alrendjének Calanoidák ós Cyclopoidák hazai szabadon élő képviselőivel foglalkozik. A szabad szemmel éppen hogy látható, vagy néhány mm hosszú evezőlábú rákok a vizek életében, anyag ós energiaforgalmában a halbiológiában és a biológiai vízminősítésben egyaránt fontos csoportja a rákok osztályának. A könyv az evezőlábú rákok nálunk elfogadott rendszerének ismertetését követően a két alrend anatómiáját, táplálkozását ós szaporodását tanulmányozza, majd a fajok leírását határozókulcsba foglalva ismerteti. A kötet fauna listája hazánkban bizonyítottan előforduló fajokat tartalmazza. A kishatározó tehát csak azoknak a taxonoknak a meghatározására alkalmas, amelyeket a Kárpát medencéből eddig kimutattak. Az igen áttekinthető, jól szerkesztett határozókönyv szép kivitelű rajzaival nagy segítséget nyújt a szakmával foglalkozó biológusoknak. A kiadvány jelentősen hozzájárul a biológiai vízminősítés helyes megítéléséhez és a gyakorlat által felvetett kérdések reális ós tudományos igényű megoldásához nyújt segítséget. A könyv nem kerül bolti terjesztésre csak a VÍZDOK könyvesboltjában kapható (1368. Budapest, Pf. 178.) Dr. Kollár György